Fotó: Facebook/RMDSZ
A szórványban a legfontosabb akarni elérni a megálmodott célt, és cselekedni, minden nap tenni valamit azért, hogy a közösséget építsük, erősítsük – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Nagybányán.
2023. november 11., 14:002023. november 11., 14:00
Az RMDSZ elnöke a magyar szórvány napja alkalmából köszöntötte az erdélyi szórványmegyék képviselőit. Hangsúlyozta: ez az ünnep a tervezésről szól azokban a magyar közösségekben, ahol a legnagyobb az asszimilációs nyomás, legérezhetőbb a fogyás. Kelemen Hunor rámutatott: a legutóbbi romániai népszámlálási adatok viszonylag pontos képet adnak a szórványközösségekről, így ezekből kell kiindulni.
– mondta. Leszögezte: nem szabad elkeseredni, nem szabad siránkozni, hanem előre kell tekinteni. „Amikor több mint egymillió emberről beszélünk, akkor nekünk azt kell mondani, hogy ez egy erős közösség, ez egy értékmentő közösség. És ez egy olyan közösség, amely képes jövőt építeni, jövőt teremteni, és nem a menekülés útjait keresi” – hangoztatta.
Példaként a házigazda Nagybányát említette, ahol sok építkezés történt, és a város magyar iskolája, a Németh László-gimnázium fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Pár hónapja a nagybányai festőiskola alapítójának is sikerült szobrot állítani – idézte fel. Kitért az anyanyelvű oktatás fontosságára, az ennek fenntartására indított programokra, mint a délutáni oktatási vagy az iskolabuszprogram, melyeknek érezni a jótékony hatását. Hangsúlyozta:
A szórvány továbbra is számíthat az RMDSZ-re, ahogy a szövetség is számít a szórványra -–összegzett.
Kelemen Hunor a 2024-es választási év kihívásairól is beszélt, és kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyre, melyet szerinte komolyan kell venni, mivel az „ostoba kormányzati döntések” tovább növelhetik a többi román párt által szélsőségesnek tartott politikai alakulat népszerűségét.
– fogalmazott. Aláhúzta: az AUR az 1930-as évek legionárius politikáját vallja, miszerint „a kisebbségeket el kell tüntetni”, és „az első célpont” a magyar közösség.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében felidézte: a magyar szórványközösségek és tömb viszonya kapcsán sokszor használt „egy test több testrész” hasonlat egyszerre jelenti az egységet és az egységen belüli másságot. „Azt gondolom, hogy számunkra az egységen belüli másság helyett az egységen belüli azonosság a fontos” – mondta. Hozzátette: ebben a megközelítésben „minden magyar egy vörös vértest valahol a szív és a hajszálelemek között”.
Hangsúlyozta, a magyar szórvány napja a számvetés és a tervezés ideje. Emlékeztetett, hogy a szórványbeli magyar iskolák feladatai nem csak oktatási jellegűek, a nevelésre, az identitás megőrzésére, erősítésére, a helyi, nemzeti kultúra átadására is vonatkoznak. Az ezt támogató programokról szólva elmondta: nem csupán értelme, eredménye is van a közös munkának, és ezt a továbbiakban is minden eszközzel támogatni kell.
Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy „a lehető legpozitívabban” álljanak hozzá a szórványközösségek problémáihoz, hívják őket „kisebb, de erős, valamint segítséget elfogadó színes közösségeknek”. Hangsúlyozta, ezek akkor lesznek sikeresek, ha a nehézségek helyett a lehetőségeket látják bennük.
A rendezvényen a 2024-es évre vonatkozó szórványcselekvési tervekről tartanak panelbeszélgetést, és a szórványban tevékenykedő közösségi vezetők a már működő jó gyakorlatokat is bemutatják. Az RMDSZ 2011-ben, nagyváradi kongresszusán jelölte ki november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé. Az Országgyűlés 2015-ben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!