Fotó: Facebook/RMDSZ
A szórványban a legfontosabb akarni elérni a megálmodott célt, és cselekedni, minden nap tenni valamit azért, hogy a közösséget építsük, erősítsük – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Nagybányán.
2023. november 11., 14:002023. november 11., 14:00
Az RMDSZ elnöke a magyar szórvány napja alkalmából köszöntötte az erdélyi szórványmegyék képviselőit. Hangsúlyozta: ez az ünnep a tervezésről szól azokban a magyar közösségekben, ahol a legnagyobb az asszimilációs nyomás, legérezhetőbb a fogyás. Kelemen Hunor rámutatott: a legutóbbi romániai népszámlálási adatok viszonylag pontos képet adnak a szórványközösségekről, így ezekből kell kiindulni.
– mondta. Leszögezte: nem szabad elkeseredni, nem szabad siránkozni, hanem előre kell tekinteni. „Amikor több mint egymillió emberről beszélünk, akkor nekünk azt kell mondani, hogy ez egy erős közösség, ez egy értékmentő közösség. És ez egy olyan közösség, amely képes jövőt építeni, jövőt teremteni, és nem a menekülés útjait keresi” – hangoztatta.
Példaként a házigazda Nagybányát említette, ahol sok építkezés történt, és a város magyar iskolája, a Németh László-gimnázium fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Pár hónapja a nagybányai festőiskola alapítójának is sikerült szobrot állítani – idézte fel. Kitért az anyanyelvű oktatás fontosságára, az ennek fenntartására indított programokra, mint a délutáni oktatási vagy az iskolabuszprogram, melyeknek érezni a jótékony hatását. Hangsúlyozta:
A szórvány továbbra is számíthat az RMDSZ-re, ahogy a szövetség is számít a szórványra -–összegzett.
Kelemen Hunor a 2024-es választási év kihívásairól is beszélt, és kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyre, melyet szerinte komolyan kell venni, mivel az „ostoba kormányzati döntések” tovább növelhetik a többi román párt által szélsőségesnek tartott politikai alakulat népszerűségét.
– fogalmazott. Aláhúzta: az AUR az 1930-as évek legionárius politikáját vallja, miszerint „a kisebbségeket el kell tüntetni”, és „az első célpont” a magyar közösség.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében felidézte: a magyar szórványközösségek és tömb viszonya kapcsán sokszor használt „egy test több testrész” hasonlat egyszerre jelenti az egységet és az egységen belüli másságot. „Azt gondolom, hogy számunkra az egységen belüli másság helyett az egységen belüli azonosság a fontos” – mondta. Hozzátette: ebben a megközelítésben „minden magyar egy vörös vértest valahol a szív és a hajszálelemek között”.
Hangsúlyozta, a magyar szórvány napja a számvetés és a tervezés ideje. Emlékeztetett, hogy a szórványbeli magyar iskolák feladatai nem csak oktatási jellegűek, a nevelésre, az identitás megőrzésére, erősítésére, a helyi, nemzeti kultúra átadására is vonatkoznak. Az ezt támogató programokról szólva elmondta: nem csupán értelme, eredménye is van a közös munkának, és ezt a továbbiakban is minden eszközzel támogatni kell.
Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy „a lehető legpozitívabban” álljanak hozzá a szórványközösségek problémáihoz, hívják őket „kisebb, de erős, valamint segítséget elfogadó színes közösségeknek”. Hangsúlyozta, ezek akkor lesznek sikeresek, ha a nehézségek helyett a lehetőségeket látják bennük.
A rendezvényen a 2024-es évre vonatkozó szórványcselekvési tervekről tartanak panelbeszélgetést, és a szórványban tevékenykedő közösségi vezetők a már működő jó gyakorlatokat is bemutatják. Az RMDSZ 2011-ben, nagyváradi kongresszusán jelölte ki november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé. Az Országgyűlés 2015-ben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!