Fotó: Facebook/RMDSZ
A szórványban a legfontosabb akarni elérni a megálmodott célt, és cselekedni, minden nap tenni valamit azért, hogy a közösséget építsük, erősítsük – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Nagybányán.
2023. november 11., 14:002023. november 11., 14:00
Az RMDSZ elnöke a magyar szórvány napja alkalmából köszöntötte az erdélyi szórványmegyék képviselőit. Hangsúlyozta: ez az ünnep a tervezésről szól azokban a magyar közösségekben, ahol a legnagyobb az asszimilációs nyomás, legérezhetőbb a fogyás. Kelemen Hunor rámutatott: a legutóbbi romániai népszámlálási adatok viszonylag pontos képet adnak a szórványközösségekről, így ezekből kell kiindulni.
– mondta. Leszögezte: nem szabad elkeseredni, nem szabad siránkozni, hanem előre kell tekinteni. „Amikor több mint egymillió emberről beszélünk, akkor nekünk azt kell mondani, hogy ez egy erős közösség, ez egy értékmentő közösség. És ez egy olyan közösség, amely képes jövőt építeni, jövőt teremteni, és nem a menekülés útjait keresi” – hangoztatta.
Példaként a házigazda Nagybányát említette, ahol sok építkezés történt, és a város magyar iskolája, a Németh László-gimnázium fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Pár hónapja a nagybányai festőiskola alapítójának is sikerült szobrot állítani – idézte fel. Kitért az anyanyelvű oktatás fontosságára, az ennek fenntartására indított programokra, mint a délutáni oktatási vagy az iskolabuszprogram, melyeknek érezni a jótékony hatását. Hangsúlyozta:
A szórvány továbbra is számíthat az RMDSZ-re, ahogy a szövetség is számít a szórványra -–összegzett.
Kelemen Hunor a 2024-es választási év kihívásairól is beszélt, és kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyre, melyet szerinte komolyan kell venni, mivel az „ostoba kormányzati döntések” tovább növelhetik a többi román párt által szélsőségesnek tartott politikai alakulat népszerűségét.
– fogalmazott. Aláhúzta: az AUR az 1930-as évek legionárius politikáját vallja, miszerint „a kisebbségeket el kell tüntetni”, és „az első célpont” a magyar közösség.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében felidézte: a magyar szórványközösségek és tömb viszonya kapcsán sokszor használt „egy test több testrész” hasonlat egyszerre jelenti az egységet és az egységen belüli másságot. „Azt gondolom, hogy számunkra az egységen belüli másság helyett az egységen belüli azonosság a fontos” – mondta. Hozzátette: ebben a megközelítésben „minden magyar egy vörös vértest valahol a szív és a hajszálelemek között”.
Hangsúlyozta, a magyar szórvány napja a számvetés és a tervezés ideje. Emlékeztetett, hogy a szórványbeli magyar iskolák feladatai nem csak oktatási jellegűek, a nevelésre, az identitás megőrzésére, erősítésére, a helyi, nemzeti kultúra átadására is vonatkoznak. Az ezt támogató programokról szólva elmondta: nem csupán értelme, eredménye is van a közös munkának, és ezt a továbbiakban is minden eszközzel támogatni kell.
Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy „a lehető legpozitívabban” álljanak hozzá a szórványközösségek problémáihoz, hívják őket „kisebb, de erős, valamint segítséget elfogadó színes közösségeknek”. Hangsúlyozta, ezek akkor lesznek sikeresek, ha a nehézségek helyett a lehetőségeket látják bennük.
A rendezvényen a 2024-es évre vonatkozó szórványcselekvési tervekről tartanak panelbeszélgetést, és a szórványban tevékenykedő közösségi vezetők a már működő jó gyakorlatokat is bemutatják. Az RMDSZ 2011-ben, nagyváradi kongresszusán jelölte ki november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé. Az Országgyűlés 2015-ben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!