Kelemen Hunor: 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni Romániában, hogy a megszerzett kisebbségi jogokból visszavegyenek

Az RMDSZ-elnök beszélt ennek kapcsán a Romániában (is) egyre erősödő euroszkepticizmusról is, mely jelenség összhangban van azzal, hogy a közelmúlt felmérései szerint az EU polgárainak jelentős része úgy véli, rossz irányba mennek a dolgok Európában. Orbán Balázs reakciójában rámutatott, elég az Európai Unió honlapján körülnézni ahhoz, hogy az ember lássa,

„Európán úrra lett egyfajta pesszimizmus, egyfajta bénultság, paralízis” – hangsúlyozta Orbán Balázs, rámutatva arra is, hogy bár Brüsszel próbálkozik a problémák megoldásával, de látszólag többnyire kudarcot vall. Leszögezte, hogy szerinte nincs rendben, hogy egy szövetségben – melyben minden tagjának érdekei kéne, hogy érvényesüljenek – jelenleg mind a román, mind a szlovák vagy magyar gazdák érdekei háttérbe szorulnak az ukrán mezőgazdasági érdekek miatt.

Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy az emberek bizalmatlanságának hátterében napjaink fontos kérdései állnak, például a zöldátállás és a gazdasági versenyképesség viszonya, mivel utóbbi a politikai befolyással szoros kapcsolatban van. Leszögezte, hogy Romániában nem igazán szokás EU-s ügyekről beszélni, ezért is tartotta fontosnak, hogy beszélgetéssorozata keretein belül ez is őszintén lehetséges legyen.

Az EU-ban érvényesülő mechanizmusok, illetve az EU megítélése kapcsán

Kiemelte, hogy Cseke Attila, amikor a fejlesztési minisztérium élén állt, kezdeményezte a pályázatok bürokráciájának csökkentését, amit kisebb ellenkezés nyomán az Unió jóvá is hagyott. Végül a román politikusok is belátták, hogy a bürokrácia csökkenése hatékonyabbá teszi a munkát, de az ma is egyértelmű, hogy az ilyen és hasonló tetteik növelték az euroszkepticizmust. Kelemen szerint egyébként a háború elején a romániaiak többsége egyértelműen oroszellenes volt, ami pedig mára jelentősen változott, az az, hogy immár nem egyértelműen ukránpártiak, ugyanis „irritálják” őket például a háború mezőgazdasági vonatkozásai.

még akkor sem, hogyha például Kolozsváron az ételfutár szakmát ma már az ázsiai vendégmunkások uralják. Kelemen Hunor meglátása szerint ennek hátterében az áll elsősorban, hogy a romániaiak, erdélyiek nem igazán találkoznak illegális bevándorlással, főleg azért, mert nem haladnak át migránsútvonalak az országon, másfelől mert – az eddigi tapasztalatok alapján –

Az ukrajnai háború kapcsán szó esett az EU-s védelmi biztosi szerepkör létrehozásának egyre gyakrabban felmerülő kérdéséről is, illetve arról is, hogy az EU-s országok tulajdonképpen hagyták, hogy hadiiparuk leépüljön. Épp a leépülés miatt ma az

A beszélgetés során szó esett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is, amelynek kapcsán Kelemen Hunor felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása, és nem lépett az ügyben. Jelenleg ezért zajlik több per is az Európai Bizottság ellen. Orbán Balázs erre reagálva emlékeztetett, hogy az EU-nak a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzeti kisebbségek védelme (lenne), ám ez manapság nem érvényesül nemzetiségi vonatkozásában, csak ha a szexuális kisebbségekről vagy a bevándorlókról van szó.

A rendezvényen a két politikus megannyi kérdést kapott a közönség soraiból, volt például, aki a fiatalok elvándorlása kapcsán várt magyarázatot, mire Kelemen és Orbán egyaránt rámutatott, hogy a fiatalok kivándorlása nem erdélyi vagy magyar specifikum, a keleti blokk, illetve Közép-Kelet Európa közelmúltja sok olyan hátrányt, főleg gazdaságit eredményezett, amelyek miatt jelenleg sokaknak szimpatikusabb egy Nyugat- vagy Észak-Európai ország – a gyors meggazdagodás reményében. Ám tény, hogy Románia jól halad azon az úton, amely oda vezet, hogy egy adott ponton már csak egy-kétszáz euró legyen a különbség a nyugati és romániai bérek között, annyi, amennyiért a fiataloknak nem éri majd meg elhagyni az országot, hiszen az egy kulturális környezet elhagyását is jelentené.

A közönség kérdésre a két meghívott értekezett Klaus Iohannis államfő esélyeiről a NATO főtitkári tisztségének megpályázásában is. „Én azt látom, hogy a román elnök keresi a helyét, hogy a fiatalember úgy érzi, hogy 10 év után még nem merítette ki az összes témát.

– fejtette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy rengeteg kérdést kapott már ebben a kampányidőszakban, de érdekes módon még soha senki nem kérdezte meg, hogy mi lesz ezután Klaus Iohannisszal, amikor már nem lesz államfő.

A téma kapcsán Orbán Balázs véleménye lényegretörő volt:

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy Erdélyben bármikor, 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a megszerzett jogokból visszavegyenek, hogy a közösségi életet ellehetetlenítsék. Kelemen Hunor rámutatott, hogy

Kiemelte, hogy valószínűleg van, amit eddig jól, van, amit rosszul csinált az RMDSZ, de az tény, hogy lassan a fiataloknak is meg kell nyilvánulniuk e téren, hisz mind egy szavazat, mind a szerepvállalás a nyelvi, közösségi jogok megőrzésének kulcsa lehet.