Kelemen Hunor szerint Bukarestnek a román-magyar kapcsolatok rendezésére sincs terve
Fotó: RMDSZ
Huszonnyolc évvel a rendszerváltozás után az erdélyi románok már nyitottabbak a magyarok és a kisebbségek irányába, mint korábban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön Marosvásárhelyen.
2018. május 17., 18:422018. május 17., 18:42
2018. május 17., 18:462018. május 17., 18:46
A helyi Bernády György Közművelődési Alapítvány évente megtartott kisebbségi szemináriumán – amelynek idei központi témája a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumi éve volt – az RMDSZ elnöke elmondta: nem hiszi, hogy megoldódnak Románia problémái pusztán gazdasági növekedéssel vagy modernizálással. „Jövőkép és őszinte beszéd hiányában nem lehet fejlődni” – idézte a politikust az RMDSZ tájékoztató hírlevele.
Kifejtette: nem igaz a bukaresti diplomácia azon állítása, hogy modellértékű a kisebbségvédelem Romániában. Szerinte ez csakis akkor válik igazsággá, ha maguk a kisebbségi közösségek állítják. „Ha igaz lenne a román diplomácia állítása, akkor miért gátolja Románia a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, miért akarnak felszámolni egy magyar iskolát?” – tette fel a kérdést Kelemen Hunor, utalva a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyére.
A 2018-as esztendőhöz fűzött elvárásokról elmondta: a romániai magyarság Romániához való csatolása után száz évvel is meg akarja őrizni közösségi identitását, versenyképes, erős közösségként akar élni szülőföldjén. Hozzátette, ehhez hosszú távú intézményesített megoldásokra van szükség, amelyeket parlamenti eszközökkel akar megszerezni az RMDSZ.
Kitért egy átfogó közvélemény-kutatás eredményeire is, amely az RMDSZ megrendelésére készült. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy az Erdély területén élő románok ma már nyitottabbak a magyarok és a kisebbségi közösségek irányába, az erdélyi politikusok esetében azonban a helyzet változatlan, ők továbbra sem mernek előrelépni, változtatni, ha a magyar közösség jogbővítéséről van szó. Rámutatott: a különböző autonómiaformákat a románok egyhangúan elutasítják függetlenül attól, hogy Románia melyik régiójában élnek.
Kelemen Hunor szerint a törvényeket sok esetben nem tartják be Romániában, a megszerzett kisebbségi jogokat visszavonják, érvényesítésüket akadályozzák. A politikus szerint ebből a szempontból visszalépést tapasztal az ország 2007-es európai uniós csatlakozását megelőző időszakhoz képest.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!