
2012. március 30., 07:362012. március 30., 07:36
Állításuk szerint ha a községi elöljáró tiszteletben tartja az alkotmány által szavatolt tulajdonhoz való jogot és az ország törvényeit, a család már rég birtokába vehette volna a kastélyt és a hozzá tartozó melléképületeket, földterületet és halastavat, s akkor azok nem azt a lehangoló képet nyújtanák, mint amivel ma fogadják az Ernyébe látogatókat. Az elöljáró viszont azt állítja, a településnek is érdeke, hogy Bálintitték mielőbb visszakapják ingatlanjukat, mert akkor az önkormányzat végre nekiláthat a kastély környékének rendbetételéhez. A felek között zajló per következő tárgyalására kedden kerül sor a marosvásárhelyi táblabíróságon.
„Nekünk érdekünk lett volna visszaszolgáltatni az épületet, hogy végre valaki kezdjen már valamit vele és tegye rendbe. A kastélyt is, a környékét is. De az örökösnek nem adhattuk vissza, mert nem rendelkezett román állampolgársággal. Így szólt a 2001-ben megjelent 10-es törvény. Miután módosították, a báróról kiderült, hogy nem tudja bizonyítani azonosságát, mert a 40-es évek végén, amikor elszökött az országból, iratokat hamisított. Még ezt is elnéztük, sőt javasoltuk, hogy pereljenek be, és bírósági ítélettel szerezzék vissza az épületet” – állítja Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester.
Az idős nemes egyébként megfogadta Jánosi tanácsát, csakhogy a polgármester szerint azóta is egyik pert a másik után indítja. A községházán úgy tudják, a törvényszék egyelőre használati jogot adott Bálintitt Károlynak, aki 50 ezer lejért azt továbbadta Bethlen Anikó Marosvásárhelyen élő grófnőnek. „Óvoda, iskola, minden kiköltözött onnan. A kastély idestova négy esztendeje üresen áll, napról napra megy tönkre. Felhívtam Bethlen Anikó nénit, és felajánlottam, hogy megvesszük a falunak, de ő hallani sem akar arról, hogy az épület a miénk legyen.
A múltkor egy kínai csoportot hozott ide, nem tudom, inkább nekik adná el?” – háborog a polgármester. Jánosi szerint Ernyének nemcsak hogy szüksége lenne a kastélyra, azt büszkén tatarozná és ügykezelné. Az épületből kiköltöztetett óvoda ideiglenes jelleggel, idestova két éve, a sportcsarnok öltözőiben kényszerült meghúzódni.
Bethlen grófnő szerint korántsem úgy állnak a dolgok, ahogy Jánosi Ferenc vázolja. „Úgy hazudik ez az ember, mint a vízfolyás! – vádolja a nagyernyei községgazdát Bálintitt unokahúga. – Nem igaz, hogy a százéves nagybátyám ne tudná bizonyítani a kilétét. Csak hát egyesek nem hiszik el, hogyha valakit a magyar világban Károlynak kereszteltek, akkor az Amerikában Charlie is lehet. Legutóbb abban is kételkedtek, hogy ez az ember él-e még. Százévesen neki kellett elbattyognia a közjegyzőhöz, és bizonygatnia, hogy még nincs a túlvilágon. Pedig tudtommal azt szokás papírokkal bizonygatni, ha valaki már nem él.” Bethlen Anikó szerint ha a polgármesterben lett volna egy csöppnyi jóérzés, az elveszített perek után nem fellebbezett volna mindegyre. Ugyanakkor azt is a helyhatóság szemére veti, hogy lehetővé tette, hogy egy hatalmas vendéglátó-ipari egység épüljön a kastély alá, az ingatlanhoz tartozó tó partjára.
A pereskedések immár hat éve, 2006 óta tartanak. Bálintitt Károly nemcsak a kastélyra tart igényt, de a főútról jól látszó tavat, valamint a hathektáros területet is visszaköveteli. A legközelebbi tárgyalásra kedden, április 3-án kerül sor a marosvásárhelyi táblabíróságon. „Mi már kétszer nyertünk, és meggyőződésem, hogy harmadszorra is sikerül” – bizakodik a családot képviselő Mihai Moldovan.
Az ügyvéd derűlátását az is fokozza, hogy a polgármester azok után adta ki a visszaszolgáltatást elutasító 2006/320-as rendeletet, miután már négy évvel korábban eltörölték a külföldi állampolgárokra vonatkozó szorításokat. Kérdésünkre, hogyha enynyire nyilvánvaló minden, akkor mégis miért kell hat éve pereskedni, a jogász elmondta, hogy egy formai hiba miatt téves helyrajzi szám került a keresetbe, így a kastély helyett lényegében egy mezőn fekvő házat jelöltek be.
| A 19. század eleji kastély a falu keleti oldalán lévő magaslaton, mintegy százötven méterre fekszik a Marosvásárhelyt Szászrégennel összekötő műúttól. Előtte nagyméretű park és egy ér által táplált halastó terül el. Az utóbbiban már rég nem úszkálnak aranyhalak, ennek ellenére a vásárhelyi és helybéli horgászok egyik kedvenc helyének számít. Az egykor pompázó park viszont a legjobb indulattal sem számít már parknak. Az öreg tölgyek többsége ugyan túlélte a láncfűrészek agresszivitását, azonban a terep rendezetlensége a község szégyenfoltjává tette a főút és a kastély közötti falurészt. Jánosi Ferenc polgármestert a tanácsos kollégái is megerősítik abban, hogy amennyiben – vagy így, vagy úgy – lezárul a jogi hercehurca, az önkormányzat a községközpont ékességévé szeretné varázsolni ezt a falurészt, ami jelen állapotában Nagyernye szégyenfoltjának számít. A Bálintitt család valamikor a 16. században Tövisről került Nagyernyébe. Késői barokk stílusban épített kastélyuk az idők során számos átalakuláson ment keresztül. Berendezése ugyan nem volt fényűző, de értékes könyvtárral rendelkezett. Ennek polcain kapott helyet a 16. századi magyar humanista, Kovacsóczi Farkas kancellár levéltára. Az egyik utolsó tulajdonos, Bálintitt József báró irodalmi tevékenységéről vált híressé; német, francia és angol nyelvből fordított verseket, illetve írt ő maga is. |
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.