Kártyarendszer: elege lett a háromszéki orvosi kamarának

A háromszéki szervezet ezért levélben fordult az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS), amelytől azt kérik, hogy szavatolja az informatikai program zökkenőmentes működését, ha pedig ez nem lehetséges, akkor függesszék fel az elektronikus azonosítók használatát, indítsanak vizsgálatot a probléma okainak felderítésére, illetve térítsék meg a szolgáltatóknak okozott kárt. Kerekes Jenő, a kamara Kovászna megyei elnöke lapunknak rámutatott: év elején, amikor teljesen lebénult a rendszer, a biztosító illetékesei azt nyilatkozták, hogy nem is tudtak a leállásról, így abból indultak ki, hogy ha a CNAS-hez több visszajelzés érkezik, talán tesznek valamit a helyzet orvoslása érdekében.

Kerekes Jenő arról is beszámolt: egyszerűen kivitelezhetetlen a biztosítási pénztár azon utasítása, hogy a rendszer leállása esetén papíron rögzítsék az információt, majd az elvégzett szolgáltatásokat 72 órán belül regisztrálják az online rendszerben. „Nem várhatjuk el a páciensektől, hogy egy–két nap múlva újra jelentkezzenek a kártyával a rendelőben, és ismét kiállják a sort\" – szögezte le a kamara háromszéki vezetője. Rámutatott: májusban is napokig folyamatosan akadozott a rendszer, 24-én pedig öt órán keresztül egyáltalán nem működött, ezzel minden háziorvos „zsebéből 200–300 lejt vettek ki\". Kerekes szerint az illetékesek állandóan csúsztatnak, mellébeszélnek, eközben a program hibái akadályozzák a betegellátást, az orvosok és a páciensek is feszültek a várakozás miatt.

Nemrég a Hotnews.ro hírportál számolt be arról, hogy a szoftver egyre gyakrabban áll le, december óta ugyanis nincs olyan informatikai cég, amely az egy éve beüzemelt rendszert karbantartaná, ezt a biztosítási pénztár IT-szakértői végzik el. A CNAS tavaly nyáron hirdetett versenytárgyalást, amelyre azonban egyetlen informatikai cég sem jelentkezett, idén márciusban így újabb, 18,8 millió lej értékű licitet írtak ki. Az elektronikus versenytárgyalásokat lebonyolító rendszer (SEAP) adatai szerint erre három cég pályázott a május 9-ei határidőig, ehhez képest azóta sem tüntették fel a versenytárgyalás nyertesét, amellyel egyébként hároméves szerződést fognak kötni, a karbantartó és más technikai szolgáltatásokért járó költségeket pedig állami büdzséből biztosítják.