
Műhelymunkákat is szerveztek a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek számára szervezett marosvásárhelyi konferencia keretében
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Elindult egy hullám az orvostudományban, az egészségtudományokban: nagyon sok betegség kialakulásában, lefolyásában, vagy a kezelés hatékonyságában is egyre több szerepet vélnek tulajdonítani a mikrobiomnak (az emberi testben élő mikroorganizmusok rendszerének) – összegezte a Szent Balázs Alapítvány által februárban szervezett nagyszabású marosvásárhelyi orvosi konferencia következtetéseit dr. Marton László diabetológus. A rezidens orvos, doktorandusz, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagja, a konferencia főszervező csapatának tagja értékelte a Krónikának a magyar orvosok részételével lezajlott rendezvényt, amely egyre inkább Kárpát-medencei szintűvé kezd válni.
2025. március 04., 13:592025. március 04., 13:59
Kiemelten aktuális témát járt körül a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek, pszichológusok részvételével nemrég a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencia: ember és mikroorganizmus összetett kapcsolatáról tanácskoztak a résztvevők.
Dr. Marton László diabetológust, rezidens orvost, doktoranduszt, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagját, a konferencia főszervező csapatának a tagját kértük meg, hogy foglalja össze a nagyközönség számára, mik a legfontosabb tudnivalók a témával kapcsolatban.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota adott otthont a nagyszabású konferenciának, amelyen több mint félezren vettek részt
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
A Szent Balázs Alapítvány idei, magyar nyelven zajló multidiszciplináris konferenciájának fókuszában az ember és a vele élő mikroorganizmusok bonyolult kapcsolata állt, a háromnapos, februári konferencia címe ez volt: Mikrobiom: együttélés egy láthatatlan világgal. Az esemény társszervezője volt a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technikai Egyetem magyar oktatási vonala, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, a Studium Prospero Alapítvány is. Marton László a konferencia témájával kapcsolatban elmondta, elsősorban azt emelné ki, hogy amikor mikrobiomról beszélünk, akkor a velünk élő mikroorganizmusok összességéről beszélünk.
Dr. Marton László diabetológus, rezidens orvos, doktorandusz, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagja, a konferencia főszervező csapatának tagja
Fotó: Marton László/Facebook
Az egyik következtetése a konferenciának az volt, hogy elindult egy hullám az orvostudományban, az egészségtudományokban: nagyon sok betegség kialakulásában, lefolyásában, vagy éppen az adott betegségre adott kezelés hatékonyságában is egyre több szerepet vélnek felfedezni, ami a mikrobiomnak tulajdonítható” – fejtette ki Marton László. Mint magyarázta, ez még egy kezdődő hullám, és a témában még sok kutatásra van szükség, főképp olyan kutatásokra, amelyekben emberek vesznek részt, hiszen a mikrobiom-kutatás nagy része egyelőre még alapkutatási szinten, tehát állatkísérleteken zajlik.
Marton László arra is kitért, hogy a konferencia szintén fontos következtetése, hogy ha valaki valamilyen egészségügyi problémával küzd, akkor nem a mikrobiom-vizsgálatnak és a mikrobiomszintű beavatkozásnak kell az első lépésnek lennie.
anyagcsere-betegségekben, például cukorbetegség vagy elhízás esetén először a klasszikus életmódváltással kell kezdeni: a megfelelő étkezés, megfelelő mozgás, illetve alvás kialakításával, szemléletváltással kezdeni. Ha mindezek nem elegendőek ahhoz, hogy az egészségügyi problémákat leküzdjék a páciensek, következnek a már bevált gyógyszeres kezelések” – mondta a szakember. Úgy fogalmazott, miután a megfelelő hozzáállással és együttműködéssel az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés hatástalannak bizonyult, azután lehet szó arról, hogy mikrobiom-vizsgálatot végezzen el valaki.
A multidiszciplináris konferenciára szerte Erdélyből érkeztek résztvevők, de sokan jöttek Magyarországról is
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Megkérdeztük azt is, hogy az ember és a mikroorganizmusok összetett viszonyából milyen fontos tudnivalókat érdemes átadni a nagyközönségnek az egészségmegőrzés szempontjából.
„Említettem már, hogy nem csak a bélflórát értjük a mikrobiom alatt, viszont azért a bélflóra az egyik leggazdagabb baktériumok, illetve egyéb mikroorganizmusok, fajok szempontjából. Fontos, hogy mivel tápláljuk ezeket a baktériumokat, ugyanis annak függvényében, hogy mivel tápláljuk őket, milyen úgynevezett »üzemanyagot« adunk nekik, káros, illetve hasznosabb metabolitokat, termelnek. Lényeges tudni, hogy nem csak az emésztőrendszerünkre van hatással, hogy mennyire egészséges a bélflóránk” – emelte ki a szakember.
Aktuális témát járt körül a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek, pszichológusok részvételével Marosvásárhelyen a Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencia: ember és mikroorganizmus összetett kapcsolatáról tanácskoztak a résztvevők
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Mint magyarázta,
„Egy másik, viszonylag régóta a nyilvánosságban keringő információ, hogy például a szülés során sem mindegy, hogy a magzat milyen módon jön világra, ugyanis például a császármetszés útján születők mikrobiomja teljesen más a természetes úton világra jövő újszülöttekéhez képest. E két esetben főképp a bélflóra változatossága eltérő. És amint már említettem, az anyagcsere-betegségek, tehát cukorbetegség, illetve az elhízás esetén is fontos szerepe lehet a mikrobiomnak, főként a bélflórának” – fejtette ki a szakember.
Az évi rendszerességű konferenciával kapcsolatban azt is megkérdeztük, hányan vettek részt a konferencián, illetve földrajzilag miként oszlott meg a részvétel. Marton László elmondta, az eseményre regisztrált személyek száma 537 volt, tehát ennyien vettek részt – ebbe nem számolták bele az előadókat, önkénteseket, szervezőket, illetve a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumi tagjait. A résztvevők zöme Marosvásárhelyen tanuló, dolgozó egészségügyi szakember vagy orvostanhallgató, vagy egyéb szakokon tanuló egyetemisták is részt vettek, és nem csak Marosvásárhelyről érkeztek szakemberek.
A gasztroenterológia, tehát az emésztőrendszerrel foglalkozó tudományterülethez tartozó kérdések, de a kardiológiai és az anyagcsere-betegségek is előtérbe kerültek
Fotó: Haáz Vince
Az előadóink külföldi, többnyire magyarországi meghívottak voltak, de Marosvásárhelyen vagy más erdélyi városokban dolgozó orvosok, egészségügyi szakemberek is előadást tartottak” – mondta el dr. Marton László. Mint sorolta, a konferencia nyitónapján többek közt általánosabb tudnivalókat, információkat osztottak meg a közönséggel mikrobiológusok, élettanászok, fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, gyógyszerészek. Aztán a konferencia második napján változatos, különböző szakágakat érintő előadásokat lehetett meghallgatni: például a gasztroenterológia, tehát az emésztőrendszerrel foglalkozó tudományterületen, de a kardiológiai és az anyagcsere-betegségek is előtérbe kerültek.
„Műhelymunkákat is tartottunk, párhuzamosan többet, itt a témák ugyancsak nagyon változatosak voltak: volt dietetikai témájú, de antropológiáról is szó esett, fogorvosi témakörben is szerveztünk műhelymunkát, de a háziorvos szemszögéből is megközelítettük a témát, illetve a megfelelő szakirodalom-kutatásról is tartottunk műhelymunkát” – sorolta a főszervező csapat tagja. Hozzátette, a konferencia utolsó napja a következtetések napja szokott lenni: itt szó esett a mikrobiomnak a különböző neurológiai, illetve pszichiátriai kórképek kialakulásában betöltött szerepéről.
Magyar orvosok, egészségügyi szakemberek multidiszciplináris konferenciája
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
ahhoz, hogy az összetett kapcsolatot megfelelő módon megértsük” – összegzett Marton László.

Az ember és a vele élő mikroorganizmusok bonyolult kapcsolatáról szervez konferenciát a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
szóljon hozzá!