
Fotó: Krónika
Ezeken többek között az a szöveg áll: „Egyesek megpróbálnak megosztani bennünket azt magyarázván, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Az vagy, aminek érzed magad. Én román vagyok. Te? Az őseink Romániáért harcoltak.” A plakát piros, sárga és kék betűs sorokban teszi fel a tisztázandó kérdéseket: Magyar falu Nagypatak? Töltött káposzta vagy gulyás? Valea Mare (a falu román neve – szerk. megj.) vagy Nagypatak?
„A mi kerítésünkre is tettek ilyen plakátot. Leszedtük, de másik került a helyébe” – nyilatkozta a Krónikának Maczó Balázs, aki társával, Varga Mátéval Magyarországról költözött a csángó oktatási program keretében a településre, hogy csángó gyermekeket tanítson. A fiatalember arról tájékoztat, hogy izgalmakkal teli napjuk volt szerdán, amikor Izidor Ştirbu vezetésével egy bákói tévéstáb látogatott el hozzájuk a délutáni magyar oktatásról érdeklődni. Angolul próbáltak szót érteni, mert a látogatók magyarul, a tanárok pedig románul nem tudtak. Noha nem járultak hozzá, hogy felvegyék és műsorra tűzzék a beszélgetésüket, ez valószínű megtörtént, mert este kilenc óra tájt kövekkel dobálták meg a házukat. „Kimentünk, de nem láttunk senkit” – meséli Maczó Balázs. A tanár kérdésünkre elmondta, csütörtökön már nem tapasztalták, hogy feszült lenne a hangulat a faluban.
Maczó Balázs tanár azt is hozzátette, Nagypatakon romántudás nélkül sem nehéz boldogulniuk, szinte mindenkivel meg tudják értetni magukat magyarul.
Beizzított hatóságok
Csütörtökön Hegyeli Attila (képünkön), a csángó oktatási program vezetője járt a település polgármesteri hivatalában, hogy védelmet kérjen a munkatársai számára. Mint megjegyezte, az alpolgármester tőle értesült a meghirdetett közvitáról, és kijelentette, egyáltalán nem támogatja azt. A délutáni órákban rendőr látogatott el abba a nagypataki házba, amelyet a magyarórák megtartására bérelt, és amelyikben a magyarországi tanárok is laknak. Ellenőrizte a tanárok iratait, majd Hegyeli Attilát telefonon a Bákó megyei rendőrségre rendelte péntek reggelre.
„Azt hiszem, hogy a vasárnapi közvitával kapcsolatos községházi bejelentésünk ügyében kell majd nyilatkoznom” – jelentette ki Hegyeli. Hozzátette, Koszovó függetlenségének a kikiáltása óta érzékelhetően felerősödött a magyarellenes hangulat a megyében. A programfelelőst február 20-án egy bákói helyi tévécsatorna hívta vitára, melynek az volt a címe: A csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában. Az élő műsorban ugyanezt a nagypataki fiatalembert kapcsolták telefonon, aki Hegyeli szerint elmondta, folyamatban van egy szervezet bejegyzése a faluban, mely tucatnyi taggal rendelkezik, és a magyaroktatás megszüntetését tekinti céljának. Azt is bejelentette, felmérés készül a faluban, amelyben a csángó szövetség tevékenységeinek jogosságát és hasznát firtatják majd, és tájékoztatják a lakosokat arról, hogy a gyerekeket kihasználva szövetségünk erőszakos elmagyarosítást végez.
Megtört lendület
Amint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) honlapján közölt beszámolóból kiderül, a nagypataki szervezkedés nem is egészen sikertelen. A két fiatal tanár 2007 novemberétől mintegy harminc gyermekkel foglalkozott a délutáni magyarórákon, és a gyermeklétszám fokozatos gyarapodása azt mutatta, hogy a gyermekek szívesen jártak a magyarórákra. Ez a folyamat azonban az elmúlt hetekben megtört. Ştirbu találkozott a magyarul tanuló gyermekekkel és szüleikkel, és a gyermekekre leselkedő vélt veszélyekre figyelmeztette őket. Az egyik ilyen találkozásnak a helyi állami iskola adott helyet. A világhálón közölt beszámoló szerint 2008. február 26-án a szokásos délutáni magyarórán már csak egy gyermek jelent meg, aki elmondta, többet nem tud magyarórára jönni, mert a román iskolában megfenyegették a magyarul tanulókat. Elmondása szerint a román- és a történelemtanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba, ha továbbra is látogatják a magyarórákat. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tiltakozásában elsősorban az ellen foglalt állást, hogy a szövetség céljaival egyet nem értő csoportosulás erőszakos módon próbálja rákényszeríteni véleményét a közösségre. „Reméljük, nem fajul el a helyzet Nagypatakon úgy, ahogyan ez már néhány más településen megtörtént” – zárul az MCSMSZ hírlevele.
Hárított vádak
A telefonon elért Izidor Ştirbu csütörtökön este elmondta, maga is csángónak tartja magát, de csak néhány tucatnyi csángó kifejezést ismer. Meglátása szerint azonban a csángó nyelvnek nincsen köze a magyar nyelvhez. A vállalkozó cáfolta, hogy lebeszélte volna a nagypatakiakat arról, hogy gyermekeiket a délutáni magyarórákra engedjék. „Nem tettem semmi egyebet, csak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által összeállított tájékoztató füzetből felolvastam azokat a törvénycikkelyeket, amelyek a magyar nyelvoktatást szabályozzák” – magyarázta. Stirbu kifejtette, személyesen is fontosnak tartja azt, hogy tanuljanak idegen nyelveket a gyermekek. Csupán azzal nem ért egyet, hogy a magyar nyelvet anyanyelvként tanítsák. Hozzátette, semmi baja a magyarországi tanárokkal, rokonszenves fiataloknak ismerte meg. Határozottan rosszallotta, hogy a bejegyzés előtt álló egyesületét a magyar nyelvoktatás elutasításával hozta összefüggésbe a csángómagyarok szövetsége. Kijelentette, az egyesület egyedüli célja Nagypatak fejlesztése. Hozzátette, szívesen el is küldi az egyesület statútumát, hogy erről magunk is meggyőződhessünk.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.