Kapocs Székelyföld és Bukovina közt

A Kelemen-havasokon átvezető, helyenként köves, máshol földút aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Suceava megye önkormányzata. A beruházás révén a Maros­hévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba.

A 68 kilométeres Maros­hé­víz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Pa­naci–Glodu–Şaru Dor­­nei–Dorna Arini–Dorna­vát­ra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgal­mában. Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy-tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz. Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog, túrakerékpárral vagy egy nem féltett harminc-negyven esztendős Daciával lehet eljutni.

A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a Suceava megyeieknek, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.

Amint a két megye tanácsának elnöke a Krónikának elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programja (PNDL) keretében, és bíznak a pozitív elbírálásban. Gheorghe Flutur, a Suceava Megyei Tanács elnöke elmondta, már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatban. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.

Az évek során azonban egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A suceavaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Glodu faluig, míg a hargitaiak tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt. Az út fontosságáról kérdezett két megyei tanácselnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket emelte ki. „Egyrészt Dornavátra 110 kilométerrel »közelebb kerülne« Bukaresthez, de megnyílik a látogatók és potenciális beruházók előtt a Dornák vidéke, az ásványvizek hazája. Jelenleg egyetlen sípálya sincs a Kelemen-havasokban, most egyszerre több is létesülhet. Az északi oldal ideális erre\" – vélekedett Flutur, hangsúlyozva, a napokban egy külföldi befektetőcsoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.

„Számunkra is fontos, hogy az út révén közvetlen kapu nyíljon Bukovinára, ugyanakkor az oda látogatók is könnyen jussanak át a Székelyföldre\" – mondta el Borboly Csaba, a Hargita Megyei anács elnöke. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen „közelebb kerülne\" a Székelyföldhöz.

Erdéllyel is gyatra a közvetlen összeköttetés

Bár közel másfél évszázadon keresztül a Monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.

A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók használta utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Suceava megyei szervezet, mely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.