
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Markó: a magyarországiak ne osszák a tanácsokat
„A romániai magyarságnak alapvető érdeke, hogy egységben maradjon, és ezáltal újból erős jelenlétet teremtsen a román parlamentben, ugyanis ez az egyetlen garanciája az eddig elért jelentős eredmények megőrzésének, újabb közösségi célok megvalósításának, annak, hogy a történelem valóban visszafordíthatatlanná váljon” – fogalmazott felszólalásában Markó Béla szövetségi elnök. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-en kívüli politikai alakulatokkal nem sikerült választási egyezségre jutni. Úgy véli, ennek egyetlen oka van: hogy az RMDSZ-en kívüli csoportok csupán a közös bejutásban voltak érdekeltek, és más nem vonzotta őket, csak az RMDSZ-től megszerezhető helyek száma.” Majd „erdélyi abszurdnak” titulálta azt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és más képviselői független jelöltként akarnak indulni az őszi parlamenti választáson.
Markó szerint a következő négy évben azért is szükség van erős parlamenti képviseletre, hogy a magyar és román államot a jövőben közelebb hozza egymáshoz. Beszédében az MSZP ifjú politikusait bírálta, akik „nemrégiben átrándultak hozzánk, és kioktattak abból, hogy mennyire kopott el az RMDSZ, nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nekünk kampányolni, az ellenfeleinket legyőzni.” Felszólította a magyarországi pártokat, hogy ne jöjjenek Erdélybe az RMDSZ-nek tanácsokat adni.
Kifogásolt választási programpontok
A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Habár Lakatos Péteren kívül 29-en alkották a szerkesztőbizottságot, mégis a programvita során többen azt állították, hogy a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket annak összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, és kijelentette: „a szakgárdát mellőzték a program kidolgozásakor”. Mátis Jenő szerint sem volt megfelelő konzultáció például az SZKT szakbizottságával. Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a program nehézkes, nem elég közérthető. Szerinte egy maximum 10 oldalas, az egyszerű emberekhez szóló programra van szükség. Mások arra utaltak, hogy a programban szó sem esik a munkavállalók bérezéséről. Az SZKT végül egyhangúlag úgy döntött, hogy szeptember 25-éig, csütörtök estig e-mailben bárki elküldheti módosítójavaslatait a szerkesztőbizottságnak. Így csak arról szavaztak igennel, hogy a bemutatott program lesz a kerete a majdani, végleges tanulmánynak.
Kelemen: a függetlenek jelentik a veszélyt
A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be az SZKT-nak. Hangsúlyozta: az RMDSZ senki ellen nem folytat majd negatív kampányt, amely „ismét emberközeli lesz”, akárcsak az önkormányzati választások idején. „Ahol lesznek független jelöltek, azok veszélyeztetni fogják a mandátumokat, és egészen biztos, hogy egyikük sem fog bejutni a parlamentbe”, utalt Kelemen Hunor az MPP okozta esetleges nehézségekre. A jelöltek listája nagyjából összeállt, de vannak megyék – például Arad, Máramaros, Brassó, Temes –, ahol egyes választói kerületekben még nem nevezték meg a jelölteket. Mint mondta, „ez taktikázás, mert az RMDSZ-szervezetek megvárják, hogy egyes kerületekben kik lesznek a román jelöltek”. Kelemen kihangsúlyozta, az RMDSZ parlamenti frakcióiban jelentős személyi változásokra lehet számítani, hiszen a „régiek” közül többen nem vállalnak újabb mandátumot.
„Zavaros” kampány-előkészítés
Az ügyvezető elnök beszámolójához mindössze Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Szerinte nem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz a hatásköre az ügyvezető elnökségnek, a jelölteknek, a megyei szervezetek vezetőségének, nem világos, hogy ki mivel foglalkozik, ki mit old meg, nincsenek még közös jelszavak sem. Kelemen Hunor viszont azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad, a kampány tervezése legkésőbb egy hét múlva befejeződik, s akkor majd világosak lesznek a feladatkörök.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.