Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Markó: a magyarországiak ne osszák a tanácsokat
„A romániai magyarságnak alapvető érdeke, hogy egységben maradjon, és ezáltal újból erős jelenlétet teremtsen a román parlamentben, ugyanis ez az egyetlen garanciája az eddig elért jelentős eredmények megőrzésének, újabb közösségi célok megvalósításának, annak, hogy a történelem valóban visszafordíthatatlanná váljon” – fogalmazott felszólalásában Markó Béla szövetségi elnök. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-en kívüli politikai alakulatokkal nem sikerült választási egyezségre jutni. Úgy véli, ennek egyetlen oka van: hogy az RMDSZ-en kívüli csoportok csupán a közös bejutásban voltak érdekeltek, és más nem vonzotta őket, csak az RMDSZ-től megszerezhető helyek száma.” Majd „erdélyi abszurdnak” titulálta azt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és más képviselői független jelöltként akarnak indulni az őszi parlamenti választáson.
Markó szerint a következő négy évben azért is szükség van erős parlamenti képviseletre, hogy a magyar és román államot a jövőben közelebb hozza egymáshoz. Beszédében az MSZP ifjú politikusait bírálta, akik „nemrégiben átrándultak hozzánk, és kioktattak abból, hogy mennyire kopott el az RMDSZ, nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nekünk kampányolni, az ellenfeleinket legyőzni.” Felszólította a magyarországi pártokat, hogy ne jöjjenek Erdélybe az RMDSZ-nek tanácsokat adni.
Kifogásolt választási programpontok
A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Habár Lakatos Péteren kívül 29-en alkották a szerkesztőbizottságot, mégis a programvita során többen azt állították, hogy a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket annak összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, és kijelentette: „a szakgárdát mellőzték a program kidolgozásakor”. Mátis Jenő szerint sem volt megfelelő konzultáció például az SZKT szakbizottságával. Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a program nehézkes, nem elég közérthető. Szerinte egy maximum 10 oldalas, az egyszerű emberekhez szóló programra van szükség. Mások arra utaltak, hogy a programban szó sem esik a munkavállalók bérezéséről. Az SZKT végül egyhangúlag úgy döntött, hogy szeptember 25-éig, csütörtök estig e-mailben bárki elküldheti módosítójavaslatait a szerkesztőbizottságnak. Így csak arról szavaztak igennel, hogy a bemutatott program lesz a kerete a majdani, végleges tanulmánynak.
Kelemen: a függetlenek jelentik a veszélyt
A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be az SZKT-nak. Hangsúlyozta: az RMDSZ senki ellen nem folytat majd negatív kampányt, amely „ismét emberközeli lesz”, akárcsak az önkormányzati választások idején. „Ahol lesznek független jelöltek, azok veszélyeztetni fogják a mandátumokat, és egészen biztos, hogy egyikük sem fog bejutni a parlamentbe”, utalt Kelemen Hunor az MPP okozta esetleges nehézségekre. A jelöltek listája nagyjából összeállt, de vannak megyék – például Arad, Máramaros, Brassó, Temes –, ahol egyes választói kerületekben még nem nevezték meg a jelölteket. Mint mondta, „ez taktikázás, mert az RMDSZ-szervezetek megvárják, hogy egyes kerületekben kik lesznek a román jelöltek”. Kelemen kihangsúlyozta, az RMDSZ parlamenti frakcióiban jelentős személyi változásokra lehet számítani, hiszen a „régiek” közül többen nem vállalnak újabb mandátumot.
„Zavaros” kampány-előkészítés
Az ügyvezető elnök beszámolójához mindössze Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Szerinte nem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz a hatásköre az ügyvezető elnökségnek, a jelölteknek, a megyei szervezetek vezetőségének, nem világos, hogy ki mivel foglalkozik, ki mit old meg, nincsenek még közös jelszavak sem. Kelemen Hunor viszont azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad, a kampány tervezése legkésőbb egy hét múlva befejeződik, s akkor majd világosak lesznek a feladatkörök.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.