Sárkány Árpád
Fotó: Kocsis B. János
Panaszáradat jellemezte a hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozó beharangozó sajtótájékoztatóját: a szervezők szerint a vadkárok visszaszorítására nincsenek hatékony eszközök, míg a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik.
2017. június 13., 19:142017. június 13., 19:14
2017. június 13., 22:562017. június 13., 22:56
Kaotikus állapotok uralkodnak a vadgazdálkodásban: a nagyvadak túlszaporodtak, a vadkárok visszaszorítására pedig nincsenek hatékony eszközök, eközben pedig a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik – hangzott el többek között a hetedik székelyföldi vadásztalálkozót beharangozó keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
A vándorrendezvény a hétvégén zajlik több háromszéki helyszínen a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület szervezésében.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztatócégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – rámutatott,
„A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami teljesen érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak, vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához: vagyis semmi” – összegezte Sárkány Árpád.
Elmondta, Romániában a becslések szerint 7000-7500 barna medve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében.
Sárkány Árpád hangsúlyozta, a vadásztársaságokat is ellehetetlenítik azzal, hogy nem kapnak kilövési engedélyeket. A több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok korábban legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Korábban egy külföldi vadász annyit fizetett a trófeáért, hogy
Miután az egyetlen bevételi forrást is elvették a vadásztársaságoktól, sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, hiszen vadőröket kell alkalmazni, a vadakat télen etetni kell.
Alaposan visszavetette a romániai vadásztatást a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom, ami nemcsak a vadászegyesületeknek okoz bevételkiesést, de hátrányosan befolyásolja az erdő- és vadgazdálkodást is.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, nehezen sikerült kiharcolni, hogy a helyiek megszerezzék a saját erdőikben a vadászterületeket, és nem kizárt, hogy összehangolt terv van a háttérben, hiszen
Tamás Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelőtlen a legeltetés, az erdők kizsákmányolása miatt tovább szűkül a vadak élettere. A nyájakat behajtják az erdőkbe, fellegeltetik a makkot, az emberek begyűjtik a gombát, az erdei gyümölcsöt, nem ellenőrzik a juhászkutyák számát, azok kolonc nélkül vadásszák az apróvadat, így nem csoda, ha a nagyvad bekényszerül a falvakba, összegezte a tanácselnök.
Kifejtette, a három székely megye elöljárói több beadványt is küldtek már a környezetvédelmi minisztériumnak a medvék okozta károkról, legutóbb Brassó megye is csatlakozott a kezdeményezéshez, ám ezekre
A környezetvédelmi minisztérium egyébként épp szerdára hívott össze egy tanácskozást ebben a témában szakértők bevonásával, a meghallgatáson Sárkány Árpád is részt vesz. Elmondta, javasolni fogja, hogy megyénként dolgozzanak ki megoldásokat:
Ezzel szemben – mint mondta – a minisztérium konfliktuskezelő egységek létrehozását tervezi, ám ezek nem minden esetet tudnak megoldani. A székely megyékben túl sok a medve, mindennaposak a támadások, a brassói intervenciós csoporthoz naponta öt segélykérés is befut.
„Ők sem tudják hosszú távon orvosolni a helyzetet, hiszen például
Hunyad megyében ugyanakkor valóban védelemre szorul a medve, hiszen az autópálya elvágta a természetes útjait, gátolja a szaporodását” – mutatott rá a szakértő. Sárkány Árpád arról is beszélt, hogy a zöldszervezetek sikeresen lobbiznak, „Szegény mackó, a gyerekek legjobb barátja” feliratú képekkel kampányolnak, ezzel sok embert meg tudnak győzni, ám arra nem gondolnak, hogy a vadállománynak sem jó, ha túlszaporodik.
A hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozón egyébként többek közt szakmai előadások hangzanak el, de több szakmai bemutatóra is sor kerül, a rendezvénnyel a vadászat társadalmi elfogadottságán is próbálnak javítani, és ellensúlyozni a sport befeketítésére irányuló törekvéseket – tájékoztatott a Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke.
A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese lesz, míg Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és gróf Károlyi József, a 2021-re tervezett vadászati világkiállítás miniszteri biztosa védnökként szerepel a vendéglistán.
Pahonţu: sürgősen tenni kell valamit
Dragos Pahonţu, a Romsilva állami erdészet igazgatója az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban leszögezte: a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom nem fenntartható, és sürgősen lépéseket kell tenni a medveállomány szabályozása érdekében.
„Nem az én tisztem eldönteni, hogy a kilövési kvóta eltörlése jó döntés volt-e, vagy sem, az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a medveállomány túlszaporodott, miközben az élőhelyük leszűkült. A helyzet életveszélyessé vált, a nagyvadak már nemcsak a falvak lakóit háborgatják, hanem még a nagyvárosok utcáin is kukáznak. Épp ezért lenne szükség egy optimális egyedszám megállapítására, ehhez azonban kompromisszumos megoldások helyett szakmai felméréseket kell készíteni, majd ezek alapján szigorú jogszabályokat kell gyakorlatba ültetni” – fejtette ki véleményét Dragoş Pahonţu.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!