Hirdetés

„Lőttek” a nagyvadakra vadászásnak

Városi „idill”. Tusnádfürdő utcáin úgy mászkálnak a medvék, mint a kóbor kutyák •  Fotó: MTI/Veres Nándor

Városi „idill”. Tusnádfürdő utcáin úgy mászkálnak a medvék, mint a kóbor kutyák

Fotó: MTI/Veres Nándor

Alaposan visszavetette a romániai vadásztatást a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom, ami nemcsak a vadászegyesületeknek okoz bevételkiesést, de hátrányosan befolyásolja az erdő- és vadgazdálkodást is.

Rostás Szabolcs

2017. június 13., 12:372017. június 13., 12:37

Romániában évtizedeken keresztül a kommunista hatalom privilégiumának számított a vadászat, amely Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár legnagyobb szenvedélye volt.

A diktátor jóformán mindenre lőtt, ami mozgott, közismert grandomániájánál fogva ugyanakkor itt is a legnagyobbat kedvelte,

Hirdetés

mindenben a legértékesebb trófeákra tört, így például előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nem egyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemnél, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt.

Ceaușescu olyannyira magának vindikálta a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását. Utolsó vadászatán két héttel a halála előtt, 1989. december 10-én vett részt Giurgiu megyében, ahol a feljegyzések szerint egymaga több száz fácánt lőtt le. A sors iróniája, hogy a pár nappal később kirobbant népfelkelés során, a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán a diktátor golyó általi halált halt.

A rendszerváltás után beindult a vadásztatás Romániában is, ahol a Kárpátok bércei, az értékes trófeák különleges vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Arról nem beszélve, hogy miközben a kontinens nyugati felében szinte csak állatkertben találkozni barnamedvével,

a mintegy 17 ezer példányt számláló európai állomány negyven százaléka, ezen belül a kárpáti barnamedvék háromnegyede nálunk él.

Számuk hozzávetőlegesen hat- és nyolcezer között mozog, viszont akadnak, akik szerint tízezernél is több medve él az országban. Az egyik leghíresebb vadászbirtok a Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Țiriac egykori teniszcsillagnak, az ország leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler Chrysler elnöke és Adrian Năstase exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek el évente.

Bár a szenvedélyes vadász hírében álló Năstase a 2004-es államfőválasztási kampányban állatvédő szervezetek heves bírálatára nyilvánosan megfogadta, hogy szögre akasztja vadászfegyverét, az elveszített megmérettetés után néhány nappal ismét megjelent a bályoki hajtóvadászaton, ahol egymaga mintegy harminc vaddisznót ejtett el.

A szociáldemokrata politikus egyébként ma már nem hódolhat hobbijának, korrupció miatt kétszer kiszabott letöltendő börtönbüntetésével együtt ugyanis a fegyvertartási engedélyét is bevonták. Nemrég az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump Jr. járt többnapos romániai vadászportyán, ahol elsősorban szarvast és muflont ejtett el.

A vadászat amúgy nálunk sem olcsó mulatság. Az erdélyi vadászegyesületek árajánlatait böngészve kiderül, hogy

egy vaddisznótrófea az agyarhossztól függően 300 és 1500 euró között mozog, egy gímszarvasé 1200-tól nyolcezerig terjed, míg a barnamedve trófeájáért 4000 és 8000 euró közötti összeget kérnek.

Ezenkívül számos más szolgáltatásért kell fizetni a vadászatszervezési díjtól kezdve az állategészségügyi igazolásig és a határátkelőhöz szükséges bizonylatig, ugyanakkor a vadásztató egyesületek, társaságok megoldják a határátkelőig való oda-vissza szállítást, a szállást, sőt fordítót is biztosítanak.

Benedek Barna Kovászna megyei fővadász, erdőmérnök a nagy potenciállal bíró Románia hiányosságának tartja, hogy az erdőgazdálkodás alegységeként és nem igazi gazdasági tevékenységként tekintenek a hobbi- és sportkategóriába sorolt vadgazdálkodásra. A Kovászna megyei Pro Silva Vadászegyesület igazgatója – aki Magyarországon, Sopronban szerzett vadgazdamérnöki oklevelet – lapunknak elmondta, az erdélyi kilövési keret egytizede a magyarországinak, az anyaországi vadásztatás színvonalához, szervezettségéhez képest pedig a romániai gyerekcipőben jár.

„Hozzánk a külföldiek csak akkor jönnek, ha minőségi szolgáltatást és különleges trófeákat kapnak, olyan vadakat ejthetnek el, amilyeneket otthon nem találnak – magyarázta a Krónikának a szakember. Benedek szerint mérhetetlen károkat okoz az erdő- és vadgazdálkodásban a bukaresti környezetvédelmi minisztérium tavaly októberi döntése, amellyel meghatározatlan időre

felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését.

A vadgazdamérnök szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezáltal kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. A legfőbb probléma szerinte, hogy

a tilalom nyomán az egy évvel ezelőtti létszámhoz képest jelenleg ezer példánnyal népesebb és több mint 11 ezerre rúg a medveállomány létszáma az országban,

emiatt a Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. Számos településen – köztük a turisták által is felkapott Tusnádfürdőn – ma már úgy mászkálnak a vadállatok, mint máshol a kóbor kutyák, a lakosok félnek, ám az önkormányzatok és a hatóságok tehetetlenek.

•  Fotó: MTI/Veres Nándor Galéria

Fotó: MTI/Veres Nándor

A kialakult helyzet következtében a régió vadász- és gazdaegyesületei nemrég közösen fordultak a román környezetvédelmi tárcához a kéréssel, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon. Benedek Barna szerint lehetetlen állapot a mostani, megoldást pedig az jelentene, ha a társadalom tűrőképességét figyelembe véve és a faj fenntartását biztosítva sikerülne megállapodni egy ideális egyedszámban.

„Bár elterjedt nézet, miszerint a vadászat káros és természetromboló, ha vadászok nem lennének, egyéb bajok zúdulnának ránk, például elszaporodna a vadorzás. A vadászoknak nem érdekük a medvék kipusztítása, sőt felelősséggel állítom:

Idézet
nem lehet kipusztítani a nagyragadozót, a vészharangkongatás kimondottan a zöldek és állatvédők célja”

– szögezi le a vadgazdamérnök.

Benedek Barna úgy véli, a városi lakosság elszakadt a valóságtól, nem fogja fel, mekkora veszéllyel fenyeget a vadfajok elszaporodása, a politikusok többségének pedig nincs bátorságuk, hogy a választóikkal szembemenve megakadályozzák a kilövési kvóták felfüggesztését.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 26., szombat

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
2026. szeptember 26., szombat

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Négy fal helyett kaland és egy kis N-vitamin – Mi fán terem a természetpedagógia?

Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.

Négy fal helyett kaland és egy kis N-vitamin – Mi fán terem a természetpedagógia?
2026. szeptember 26., szombat

Román–magyar határ: visszaesett az illegális migráció, és megugrott a felderített kábítószeres esetek száma

Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.

Román–magyar határ: visszaesett az illegális migráció, és megugrott a felderített kábítószeres esetek száma
2026. szeptember 26., szombat

Erdélyben is szigorúbb mérce jön a zöld ígéretekre: mit jelent ez a termelőknek és a vásárlóknak?

Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.

Erdélyben is szigorúbb mérce jön a zöld ígéretekre: mit jelent ez a termelőknek és a vásárlóknak?
Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Több mint 300 dolgozót bocsát el erdélyi üzeméből a japán Fujikura

Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&

Több mint 300 dolgozót bocsát el erdélyi üzeméből a japán Fujikura
2026. szeptember 26., szombat

Lesodródtak az útról, esélyük sem volt: két fiatal vesztette életét Petrozsényben

Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.

Lesodródtak az útról, esélyük sem volt: két fiatal vesztette életét Petrozsényben
2026. szeptember 25., péntek

Pedofília gyanújával vettek őrizetbe egy huszonéves bánsági férfit

Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.

Pedofília gyanújával vettek őrizetbe egy huszonéves bánsági férfit
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Csalók hálójában: 95 ezer lejes hitelt vetettek fel egy marosvásárhelyi nővel

Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.

Csalók hálójában: 95 ezer lejes hitelt vetettek fel egy marosvásárhelyi nővel
2026. szeptember 25., péntek

Diákkori büntetése és a MAKOSZ tiltakozása miatt nem támogatja a kötelező egyenruhaviselést az RMDSZ elnöke

Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.

Diákkori büntetése és a MAKOSZ tiltakozása miatt nem támogatja a kötelező egyenruhaviselést az RMDSZ elnöke
2026. szeptember 25., péntek

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Hirdetés
Hirdetés