Városi „idill”. Tusnádfürdő utcáin úgy mászkálnak a medvék, mint a kóbor kutyák
Fotó: MTI/Veres Nándor
Alaposan visszavetette a romániai vadásztatást a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom, ami nemcsak a vadászegyesületeknek okoz bevételkiesést, de hátrányosan befolyásolja az erdő- és vadgazdálkodást is.
2017. június 13., 12:372017. június 13., 12:37
Romániában évtizedeken keresztül a kommunista hatalom privilégiumának számított a vadászat, amely Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár legnagyobb szenvedélye volt.
mindenben a legértékesebb trófeákra tört, így például előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nem egyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemnél, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt.
Ceaușescu olyannyira magának vindikálta a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását. Utolsó vadászatán két héttel a halála előtt, 1989. december 10-én vett részt Giurgiu megyében, ahol a feljegyzések szerint egymaga több száz fácánt lőtt le. A sors iróniája, hogy a pár nappal később kirobbant népfelkelés során, a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán a diktátor golyó általi halált halt.
A rendszerváltás után beindult a vadásztatás Romániában is, ahol a Kárpátok bércei, az értékes trófeák különleges vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Arról nem beszélve, hogy miközben a kontinens nyugati felében szinte csak állatkertben találkozni barnamedvével,
Számuk hozzávetőlegesen hat- és nyolcezer között mozog, viszont akadnak, akik szerint tízezernél is több medve él az országban. Az egyik leghíresebb vadászbirtok a Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Țiriac egykori teniszcsillagnak, az ország leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler Chrysler elnöke és Adrian Năstase exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek el évente.
Bár a szenvedélyes vadász hírében álló Năstase a 2004-es államfőválasztási kampányban állatvédő szervezetek heves bírálatára nyilvánosan megfogadta, hogy szögre akasztja vadászfegyverét, az elveszített megmérettetés után néhány nappal ismét megjelent a bályoki hajtóvadászaton, ahol egymaga mintegy harminc vaddisznót ejtett el.
A szociáldemokrata politikus egyébként ma már nem hódolhat hobbijának, korrupció miatt kétszer kiszabott letöltendő börtönbüntetésével együtt ugyanis a fegyvertartási engedélyét is bevonták. Nemrég az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump Jr. járt többnapos romániai vadászportyán, ahol elsősorban szarvast és muflont ejtett el.
A vadászat amúgy nálunk sem olcsó mulatság. Az erdélyi vadászegyesületek árajánlatait böngészve kiderül, hogy
Ezenkívül számos más szolgáltatásért kell fizetni a vadászatszervezési díjtól kezdve az állategészségügyi igazolásig és a határátkelőhöz szükséges bizonylatig, ugyanakkor a vadásztató egyesületek, társaságok megoldják a határátkelőig való oda-vissza szállítást, a szállást, sőt fordítót is biztosítanak.
Benedek Barna Kovászna megyei fővadász, erdőmérnök a nagy potenciállal bíró Románia hiányosságának tartja, hogy az erdőgazdálkodás alegységeként és nem igazi gazdasági tevékenységként tekintenek a hobbi- és sportkategóriába sorolt vadgazdálkodásra. A Kovászna megyei Pro Silva Vadászegyesület igazgatója – aki Magyarországon, Sopronban szerzett vadgazdamérnöki oklevelet – lapunknak elmondta, az erdélyi kilövési keret egytizede a magyarországinak, az anyaországi vadásztatás színvonalához, szervezettségéhez képest pedig a romániai gyerekcipőben jár.
„Hozzánk a külföldiek csak akkor jönnek, ha minőségi szolgáltatást és különleges trófeákat kapnak, olyan vadakat ejthetnek el, amilyeneket otthon nem találnak – magyarázta a Krónikának a szakember. Benedek szerint mérhetetlen károkat okoz az erdő- és vadgazdálkodásban a bukaresti környezetvédelmi minisztérium tavaly októberi döntése, amellyel meghatározatlan időre
A vadgazdamérnök szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezáltal kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. A legfőbb probléma szerinte, hogy
emiatt a Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. Számos településen – köztük a turisták által is felkapott Tusnádfürdőn – ma már úgy mászkálnak a vadállatok, mint máshol a kóbor kutyák, a lakosok félnek, ám az önkormányzatok és a hatóságok tehetetlenek.
Fotó: MTI/Veres Nándor
A kialakult helyzet következtében a régió vadász- és gazdaegyesületei nemrég közösen fordultak a román környezetvédelmi tárcához a kéréssel, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon. Benedek Barna szerint lehetetlen állapot a mostani, megoldást pedig az jelentene, ha a társadalom tűrőképességét figyelembe véve és a faj fenntartását biztosítva sikerülne megállapodni egy ideális egyedszámban.
„Bár elterjedt nézet, miszerint a vadászat káros és természetromboló, ha vadászok nem lennének, egyéb bajok zúdulnának ránk, például elszaporodna a vadorzás. A vadászoknak nem érdekük a medvék kipusztítása, sőt felelősséggel állítom:
– szögezi le a vadgazdamérnök.
Benedek Barna úgy véli, a városi lakosság elszakadt a valóságtól, nem fogja fel, mekkora veszéllyel fenyeget a vadfajok elszaporodása, a politikusok többségének pedig nincs bátorságuk, hogy a választóikkal szembemenve megakadályozzák a kilövési kvóták felfüggesztését.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!