Magyarfenesi látkép. A kalotaszegi település is meg kell barátkozzon a medvék jeléntével
Fotó: Makkay József
Újabb régiókat vesz birtokba a túlszaporodott medveállomány Erdélyben a Kárpátok vonulatától a Partiumig. Az elmúlt időszakban Kalotaszeg több falujának környékén is láttak már ragadozót, és az elmúlt hetekben vadkárokról is érkeztek hírek. A Kolozsvártól húsz kilométerre fekvő Magyarfenes egyik állattartó gazdája a Krónikának elpanaszolta, a környezetvédelmi hatóság elismerte, hogy medve ölte meg a jószágukat, de kártérítést mégsem hajlandóak fizetni.
2023. november 06., 18:582023. november 06., 18:58
2023. november 07., 08:422023. november 07., 08:42
A romániai medveállomány vészes elszaporodásával egyre több olyan erdélyi település környékén jelennek meg a nagyvadak, ahol korábban nem találkoztak velük. A Gyalui-havasok lábánál fekvő legkeletibb kalotaszegi község, Tordaszentlászló falvainak határában tavasz óta többször is láttak mezőn kószáló medvét. A Kolozsvártól húsz kilométerre fekvő, többségében magyar lakosságú Magyarfenes szomszédságában,
A hírre felfigyeltek a környék pásztorai és a mezőre, erdőbe járó gombászok, azonban a nagyvad eddig elkerülte az embereket, a legelésző juhnyájakat és a marhacsordákat egyaránt. A nyár folyamán a Jára völgye több falujának környékén láttak medvét, ami előrevetítette, hogy előbb-utóbb a nagyvad támadni fog és a Székelyföldhöz hasonlóan károkat okoz a helyi állatállományokban.
a falu fölött haladó autópálya nyugati oldalán. Ifj. Szilágyi István villanypásztorral körbekerített állattelepéről az éj leple alatt egy 250 kilogrammos borjút cipelt el a medve.
A Krónika megkeresésére a gazda elmondta, hogy amikor reggel szétnézett a gazdaságban, feltűnt, hogy az Aberdeen Angus húshasznosítású szarvasmarha-állományából hiányzik egy borjú. A nyolchektáros körbekerített területen a farmtulajdonos az állatgondozókkal hozzálátott megkeresni az eltűnt szarvasmarhát. Tüzetesen körbejárták a villanypásztor elektromos vezetékeit is, és ekkor döbbentek rá, hogy a medve az alsó villanydrót alatt húzta ki áldozatát egy olyan résen, ahol a vízfolyás mélyedést vájt a földbe.
Szilágyiék állattelepéről az éj leple alatt hurcolt el egy 250 kilós borjút a ragadozó
Fotó: Babos Attila
,,Hosszan keresgéltem, amíg az állatteleptől néhány száz méterre ráakadtam a borjú maradványaira.
– magyarázza ifj. Szilágyi István.
Szilágyiék juhállományában néhány éve farkasok tettek kárt, de nem kaptak kártérítést, mert erre akkor nem volt törvényes lehetőség. Most úgy gondolták, ha a medve is megjelent a környéken, nagyobb esélyük van a borjú 4 ezer lejre becsült árának megtérítésére. A törvény által előírt módon a helyi önkormányzathoz fordultak, ahol a polgármesteri hivatal összehívta a kár megállapításához szükséges bizottságot a polgármesteri hivatal, a megyei környezetvédelmi igazgatóság és a helyi vadásztársaság képviselőinek részvételével.
,,A hivatalnok azt kérte rajtunk számon, hogy éjszaka miért nem volt kinn a pásztor az állatok között. Szerinte ha ott lett volna, a medve nem hurcolja el a jószágot. Hiába magyaráztam, hogy az állattelepet védelem céljából kerítettük körbe több rend villamos huzallal. Kerek-perec kijelentette, hogy a védelemhez és a kártérítéshez ez önmagában nem elég: bizonyítani kell, hogy a pásztor a helyszínen tartózkodott a medvetámadás idején” – magyarázta portálunknak a magyarfenesi gazda.
Tordaszentlászló bejárata. A nyolc faluból álló községben szinte minden településen láttak már medvét
Fotó: Krónika
Szilágyi a hivatalos érvelést abszurdnak tartja: nem csak a pásztor, hanem ő maga is minden éjjel megfordul az állatok között, de egész éjjel nem tartózkodhat ember a tehenek és juhok mellett. A Szilágyi család a kolozsvári környezetvédelmi igazgatóság hivatalos értesítését várja, hogy fellebbezhessen a kártérítés elutasítása ellen. Elmondta,
A román lakosságú Kisfenes határában két hete kecskenyájat támadott meg a medve és több állatot elpusztított, de a gazda nem tett feljelentést. Szilágyi István szerint a gazdák irtóznak a bürokráciától: a vadkár megtérítéséről szóló kormányrendelet eleve úgy van kitalálva, hogy a hatóságoknak kedvezzen, és nem a pórul járt gazdának. Senkinek nincs kedve több napon át intézni a papírokat, hogy végül kiderüljön, nem kaphat támogatást, mert ő a hibás, hogy nem őrizte megfelelően az állatait.
Az elmúlt három hét során bekövetkezett két medvetámadást újabbak követhetik Tordaszentlászló községben. Szilágyi a napokban egy kisfenesi pásztorral beszélt, aki éjnek idején a kutyák segítségével zavarta el a juhok körül egy órán át ólálkodó hatalmas medvét, és azóta a magyarfenesi állattelep körül is találtak friss medvenyomokat.
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere új kihívással néz szembe a medvék okozta vadkár miatt
Fotó: Makkay József
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere szerint a vadkárok kifizetése nem a helyi önkormányzattól, hanem a környezetvédelmi minisztériumtól függ. „A polgármesteri hivatalban a törvény által előírt módon állítottuk össze a dossziét, de annak további sorsáról az állami hivatal dönt. A törvény előírja, hogy az állatok őrzésére nem elegendő a villanypásztor, ezért éjjel-nappal szükség van pásztor jelenlétére is. Amelyik állattelep ennek az előírásnak nem felel meg, nem kaphat kártérítést” – állapította meg portálunknak a helyi elöljáró.
A kalotaszegi polgármester a Krónikának elmondta, hogy
Első körben a csendőrség és a vadásztársaság munkatársai kell elriasszák a nagyvadat, és amennyiben visszatér, kérni lehet a medve elaltatását és átszállítását más területre, vagy súlyosabb esetben a kilövését. Asztalos István szerint a Gyalui-havasokban mindig élt medve, mostanáig azonban a nagyvadak nem merészkedtek le lakott területre, falvak környékére. Amennyiben ez ismét előfordul, a polgármesteri hivatal felkéri a helyi önkormányzattal szerződéses viszonyban levő vadásztársaságokat, hogy mérjék fel a helyzetet és lépjenek közbe.
Egyébként a Maszol portál beszámolója szerint medvét láttak hétfőn este a Kolozsvártól mintegy 15 kilométerre fekvő Méra utcáin. A nagyvadat egy helyi lakosnak sikerült lefilmeznie, majd értesítette a rendőrséget is, amelynek munkatársai a helyszínre siettek.
A vadkárok megtérítését szabályozó határozatot fogadott el szerdai ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabály a vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket ír elő.
Áttörést hozhat az RMDSZ-frakció által a napokban benyújtott törvénytervezet, amely rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának politikusok és a vadászati szakemberek nyilatkoztak a témában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!