Magyarfenesi látkép. A kalotaszegi település is meg kell barátkozzon a medvék jeléntével
Fotó: Makkay József
Újabb régiókat vesz birtokba a túlszaporodott medveállomány Erdélyben a Kárpátok vonulatától a Partiumig. Az elmúlt időszakban Kalotaszeg több falujának környékén is láttak már ragadozót, és az elmúlt hetekben vadkárokról is érkeztek hírek. A Kolozsvártól húsz kilométerre fekvő Magyarfenes egyik állattartó gazdája a Krónikának elpanaszolta, a környezetvédelmi hatóság elismerte, hogy medve ölte meg a jószágukat, de kártérítést mégsem hajlandóak fizetni.
2023. november 06., 18:582023. november 06., 18:58
2023. november 07., 08:422023. november 07., 08:42
A romániai medveállomány vészes elszaporodásával egyre több olyan erdélyi település környékén jelennek meg a nagyvadak, ahol korábban nem találkoztak velük. A Gyalui-havasok lábánál fekvő legkeletibb kalotaszegi község, Tordaszentlászló falvainak határában tavasz óta többször is láttak mezőn kószáló medvét. A Kolozsvártól húsz kilométerre fekvő, többségében magyar lakosságú Magyarfenes szomszédságában,
A hírre felfigyeltek a környék pásztorai és a mezőre, erdőbe járó gombászok, azonban a nagyvad eddig elkerülte az embereket, a legelésző juhnyájakat és a marhacsordákat egyaránt. A nyár folyamán a Jára völgye több falujának környékén láttak medvét, ami előrevetítette, hogy előbb-utóbb a nagyvad támadni fog és a Székelyföldhöz hasonlóan károkat okoz a helyi állatállományokban.
a falu fölött haladó autópálya nyugati oldalán. Ifj. Szilágyi István villanypásztorral körbekerített állattelepéről az éj leple alatt egy 250 kilogrammos borjút cipelt el a medve.
A Krónika megkeresésére a gazda elmondta, hogy amikor reggel szétnézett a gazdaságban, feltűnt, hogy az Aberdeen Angus húshasznosítású szarvasmarha-állományából hiányzik egy borjú. A nyolchektáros körbekerített területen a farmtulajdonos az állatgondozókkal hozzálátott megkeresni az eltűnt szarvasmarhát. Tüzetesen körbejárták a villanypásztor elektromos vezetékeit is, és ekkor döbbentek rá, hogy a medve az alsó villanydrót alatt húzta ki áldozatát egy olyan résen, ahol a vízfolyás mélyedést vájt a földbe.
Szilágyiék állattelepéről az éj leple alatt hurcolt el egy 250 kilós borjút a ragadozó
Fotó: Babos Attila
,,Hosszan keresgéltem, amíg az állatteleptől néhány száz méterre ráakadtam a borjú maradványaira.
– magyarázza ifj. Szilágyi István.
Szilágyiék juhállományában néhány éve farkasok tettek kárt, de nem kaptak kártérítést, mert erre akkor nem volt törvényes lehetőség. Most úgy gondolták, ha a medve is megjelent a környéken, nagyobb esélyük van a borjú 4 ezer lejre becsült árának megtérítésére. A törvény által előírt módon a helyi önkormányzathoz fordultak, ahol a polgármesteri hivatal összehívta a kár megállapításához szükséges bizottságot a polgármesteri hivatal, a megyei környezetvédelmi igazgatóság és a helyi vadásztársaság képviselőinek részvételével.
,,A hivatalnok azt kérte rajtunk számon, hogy éjszaka miért nem volt kinn a pásztor az állatok között. Szerinte ha ott lett volna, a medve nem hurcolja el a jószágot. Hiába magyaráztam, hogy az állattelepet védelem céljából kerítettük körbe több rend villamos huzallal. Kerek-perec kijelentette, hogy a védelemhez és a kártérítéshez ez önmagában nem elég: bizonyítani kell, hogy a pásztor a helyszínen tartózkodott a medvetámadás idején” – magyarázta portálunknak a magyarfenesi gazda.
Tordaszentlászló bejárata. A nyolc faluból álló községben szinte minden településen láttak már medvét
Fotó: Krónika
Szilágyi a hivatalos érvelést abszurdnak tartja: nem csak a pásztor, hanem ő maga is minden éjjel megfordul az állatok között, de egész éjjel nem tartózkodhat ember a tehenek és juhok mellett. A Szilágyi család a kolozsvári környezetvédelmi igazgatóság hivatalos értesítését várja, hogy fellebbezhessen a kártérítés elutasítása ellen. Elmondta,
A román lakosságú Kisfenes határában két hete kecskenyájat támadott meg a medve és több állatot elpusztított, de a gazda nem tett feljelentést. Szilágyi István szerint a gazdák irtóznak a bürokráciától: a vadkár megtérítéséről szóló kormányrendelet eleve úgy van kitalálva, hogy a hatóságoknak kedvezzen, és nem a pórul járt gazdának. Senkinek nincs kedve több napon át intézni a papírokat, hogy végül kiderüljön, nem kaphat támogatást, mert ő a hibás, hogy nem őrizte megfelelően az állatait.
Az elmúlt három hét során bekövetkezett két medvetámadást újabbak követhetik Tordaszentlászló községben. Szilágyi a napokban egy kisfenesi pásztorral beszélt, aki éjnek idején a kutyák segítségével zavarta el a juhok körül egy órán át ólálkodó hatalmas medvét, és azóta a magyarfenesi állattelep körül is találtak friss medvenyomokat.
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere új kihívással néz szembe a medvék okozta vadkár miatt
Fotó: Makkay József
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere szerint a vadkárok kifizetése nem a helyi önkormányzattól, hanem a környezetvédelmi minisztériumtól függ. „A polgármesteri hivatalban a törvény által előírt módon állítottuk össze a dossziét, de annak további sorsáról az állami hivatal dönt. A törvény előírja, hogy az állatok őrzésére nem elegendő a villanypásztor, ezért éjjel-nappal szükség van pásztor jelenlétére is. Amelyik állattelep ennek az előírásnak nem felel meg, nem kaphat kártérítést” – állapította meg portálunknak a helyi elöljáró.
A kalotaszegi polgármester a Krónikának elmondta, hogy
Első körben a csendőrség és a vadásztársaság munkatársai kell elriasszák a nagyvadat, és amennyiben visszatér, kérni lehet a medve elaltatását és átszállítását más területre, vagy súlyosabb esetben a kilövését. Asztalos István szerint a Gyalui-havasokban mindig élt medve, mostanáig azonban a nagyvadak nem merészkedtek le lakott területre, falvak környékére. Amennyiben ez ismét előfordul, a polgármesteri hivatal felkéri a helyi önkormányzattal szerződéses viszonyban levő vadásztársaságokat, hogy mérjék fel a helyzetet és lépjenek közbe.
Egyébként a Maszol portál beszámolója szerint medvét láttak hétfőn este a Kolozsvártól mintegy 15 kilométerre fekvő Méra utcáin. A nagyvadat egy helyi lakosnak sikerült lefilmeznie, majd értesítette a rendőrséget is, amelynek munkatársai a helyszínre siettek.
A vadkárok megtérítését szabályozó határozatot fogadott el szerdai ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabály a vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket ír elő.
Áttörést hozhat az RMDSZ-frakció által a napokban benyújtott törvénytervezet, amely rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának politikusok és a vadászati szakemberek nyilatkoztak a témában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!