Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett séta keretében minden évben más-más, a népzene területén fontos személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
2024. október 30., 21:422024. október 30., 21:42
„November eleje az emlékezés és a hála időszaka. Ekkor emlékezünk az előttünk járókra és hálásak vagyunk az életért és a sok lehetőségért, amelyet tőlük, általuk kaptunk.
– szerepel az eseményre való felhívásban. A szervezők mindenkit várnak, hogy csatlakozzon a megemlékezéshez.
Az érdeklődők a temető bejáratánál csatlakozhatnak a résztvevőkhöz pénteken 15 órakor. A szervezők minden évben más személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára.
Idén a következő személyiségek sírját keresik fel:
1.
Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc alatt a 31-es honvédek karmestere, majd Bem József tábornok tábori zenésze volt, zenekarával együtt a honvédeket több csatában (Vízakna, Piski, Szászsebes) is lelkesítette. Kolozsváron 1873-ban ünnepelték meg első alkalommal a forradalom kitörését. Ekkor a zenei műsort az ő bandája nyújtotta, ezen szokás pedig két és fél évtizeden át megmaradt.
2.
Nagyszebenben érettségizett, majd részt vett az első világháborúban. Ezután Budapesten tanult, majd visszatért Erdélybe. Rajztanárként több városi iskolában (szülővárosa, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár) oktatott. Művészettörténeti és néprajzi kutatásokat is végzett, monográfiát jelentetett meg, életének fontos részét képezte a természetjárás. A csíkszeredai Művészeti Népiskola az ő nevét viseli.
3.
Iskolai tanulmányait Brassóban és Sepsiszentgyörgyön végezte, egyetemi képzésben Kolozsváron részesült. Eleinte a Bolyai Tudományegyetem oktatója volt, majd a Román Tudományos Akadémia kincses városbeli Folklór Intézet alapító tagja, utóbb tudományos főkutató. Gyűjtőútjai során bejárta Székelyföldet, a Mezőséget, eljutott a Csángóföldre, és számtalan betlehemes játékot, karácsonyi szokást, balladákat továbbá népmesét jegyzett fel. Az egyik fő kutatási területe az összehasonlító néprajzi kutatások, ezen belül a magyar-román kölcsönhatások képezték.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
4.
Kárpátalján látta meg a napvilágot, felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Tizenkét esztendőn át hivatásos énekesként tevékenykedett, Magyarországon és külföldön is fellépett, előadásairól felvételek is készültek. A második világháború végén Kolozsvárra jött és különböző intézményekben oktatott-dolgozott. A tudományos érdeklődésének középpontjában Bartók Béla életének és tevékenységének feltérképezése állt. Emellett ‒ Jagamas Jánossal és Faragó Józseffel közösen ‒ jelentős részt vállalt a csángóföldi néprajzi kutatásokban.
5.
Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Fiatalon kántorként tevékenykedett, utóbb a Farkas utcai gyülekezet dalárdáját irányította. Közel ötven esztendőn át volt a kincses városbeli Folklór Intézetének munkatársa. Még be sem töltötte a huszadik életévét, amikor zeneakadémiai tanára, Jagamas János útmutatásával feljegyezte az első gyűjtését. Ezt követően bejárta Erdély nagy részét Kalotaszegtől Háromszékig, továbbá eljutott a Partiumba is, az általa lejegyzett dallamok száma meghaladja az 5000-et. Több szakmai testület tagja volt, részt vett a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság megalapításában és rövid ideig a Társaság tiszteletbeli elnöke.
6.
Az esemény a Kallós Zoltán Alapítvány partnerségében valósul meg, az élőzenét a Kallós Zoltán Népzeneiskola biztosítja.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!