Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett séta keretében minden évben más-más, a népzene területén fontos személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
2024. október 30., 21:422024. október 30., 21:42
„November eleje az emlékezés és a hála időszaka. Ekkor emlékezünk az előttünk járókra és hálásak vagyunk az életért és a sok lehetőségért, amelyet tőlük, általuk kaptunk.
– szerepel az eseményre való felhívásban. A szervezők mindenkit várnak, hogy csatlakozzon a megemlékezéshez.
Az érdeklődők a temető bejáratánál csatlakozhatnak a résztvevőkhöz pénteken 15 órakor. A szervezők minden évben más személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára.
Idén a következő személyiségek sírját keresik fel:
1.
Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc alatt a 31-es honvédek karmestere, majd Bem József tábornok tábori zenésze volt, zenekarával együtt a honvédeket több csatában (Vízakna, Piski, Szászsebes) is lelkesítette. Kolozsváron 1873-ban ünnepelték meg első alkalommal a forradalom kitörését. Ekkor a zenei műsort az ő bandája nyújtotta, ezen szokás pedig két és fél évtizeden át megmaradt.
2.
Nagyszebenben érettségizett, majd részt vett az első világháborúban. Ezután Budapesten tanult, majd visszatért Erdélybe. Rajztanárként több városi iskolában (szülővárosa, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár) oktatott. Művészettörténeti és néprajzi kutatásokat is végzett, monográfiát jelentetett meg, életének fontos részét képezte a természetjárás. A csíkszeredai Művészeti Népiskola az ő nevét viseli.
3.
Iskolai tanulmányait Brassóban és Sepsiszentgyörgyön végezte, egyetemi képzésben Kolozsváron részesült. Eleinte a Bolyai Tudományegyetem oktatója volt, majd a Román Tudományos Akadémia kincses városbeli Folklór Intézet alapító tagja, utóbb tudományos főkutató. Gyűjtőútjai során bejárta Székelyföldet, a Mezőséget, eljutott a Csángóföldre, és számtalan betlehemes játékot, karácsonyi szokást, balladákat továbbá népmesét jegyzett fel. Az egyik fő kutatási területe az összehasonlító néprajzi kutatások, ezen belül a magyar-román kölcsönhatások képezték.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
4.
Kárpátalján látta meg a napvilágot, felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Tizenkét esztendőn át hivatásos énekesként tevékenykedett, Magyarországon és külföldön is fellépett, előadásairól felvételek is készültek. A második világháború végén Kolozsvárra jött és különböző intézményekben oktatott-dolgozott. A tudományos érdeklődésének középpontjában Bartók Béla életének és tevékenységének feltérképezése állt. Emellett ‒ Jagamas Jánossal és Faragó Józseffel közösen ‒ jelentős részt vállalt a csángóföldi néprajzi kutatásokban.
5.
Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Fiatalon kántorként tevékenykedett, utóbb a Farkas utcai gyülekezet dalárdáját irányította. Közel ötven esztendőn át volt a kincses városbeli Folklór Intézetének munkatársa. Még be sem töltötte a huszadik életévét, amikor zeneakadémiai tanára, Jagamas János útmutatásával feljegyezte az első gyűjtését. Ezt követően bejárta Erdély nagy részét Kalotaszegtől Háromszékig, továbbá eljutott a Partiumba is, az általa lejegyzett dallamok száma meghaladja az 5000-et. Több szakmai testület tagja volt, részt vett a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság megalapításában és rövid ideig a Társaság tiszteletbeli elnöke.
6.
Az esemény a Kallós Zoltán Alapítvány partnerségében valósul meg, az élőzenét a Kallós Zoltán Népzeneiskola biztosítja.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!