Kajak-kenu a Körösön

Magyarországon azonban csak a Sebes-Köröst kell hajózhatóvá tenni, Köröstarcsa és Gyula között ugyanis már kiépült a szükséges infrastruktúra. A román fél még az előmegvalósíthatósági tanulmány kidolgozásánál tart, áprilisban pedig a határ mindkét oldaláról öszszeülnek a felek egy újabb megbeszélésre.

Csónakos kirándulás Nagyváradról Gyulára? – az ötlet már nem csak álom, de még korántsem valóság. Bihar megyében ugyanis továbbra is csak tervezési stádiumban van a Sebes-Körös hajózhatóvá tétele, de Magyarországon már jelentős előrelépések történtek a Körösök völgyének víziturisztikai kihasználásáért. A romániai környezetvédelmi minisztérium tavaly szeptemberben jelentette be, hogy közös román–magyar projekt keretében hajózhatóvá tennék a Sebes-Köröst. A felvetés először a magyar–román közös kormányülésen hangzott el, és a felek azt szeretnék, ha vízi út létesülne Nagyvárad és Gyula között.

A határ túloldalán már lehet hajókázni
Bihar megye tulajdonképpen csatlakozna a magyarországi Körösök Völgye Natúrpark Egyesület kezdeményezéséhez, amely vízi turisztikai útvonalakat akar létrehozni a Körösök völgyében. A 11 magyarországi települést tömörítő szervezet már sokat haladt a terv kivitelezésében. Salamon Anikó, az egyesület irodavezetője a Krónikának elmondta: közel négymillió euró (egymilliárd forint) összköltségű uniós projekt keretén belül a Fehér- és a Kettős-Körösön is kialakították a turisztikai hajózáshoz szükséges infrastruktúrát, így például Gyulánál, Doboznál, Békésnél és Köröstarcsánál kikötőket létesítettek könnyű vízi járművek számára. Mint mondta, a békési duzzasztógátnál egy átemelőt és 76 helyes kishajókikötőt építettek, így Gyulától a Fehér-Körösön, majd a Kettős-Körösön immár akadálytalanul lehet a Hármas-Körösig hajózni. A Gyulát Békéscsabával és Békéssel összekötő mai Élővíz-csatorna (Fehér-Körös) mentén egy fogadóépület és egy turista-pihenőhely is létesült. „Békés megyében nem jelentett gondot a kikötők kialakítása, itt hagyománya van a kajakozásnak és a kenuzásnak, és kisebb motorcsónakokat is vízre tehetnek a folyón” – tette hozzá lapunknak Salamon Anikó.
Lucia Varga, a román környezetvédelmi minisztérium államtitkára szerint Romániában jelenleg az előmegvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak. A Krónikának elmondta: áprilisban valamennyi érintettet meghívnak egy közös megbeszélésre. A Bihar megyei önkormányzat és az érintett helyi önkormányzatok mellett a magyar szakminisztérium, valamint a magyarországi Körös menti települések önkormányzatai a lehetséges partnerek a nagyszabású terv kivitelezésében.

A víz útja
A Sebes-Körös Nagyváradot elhagyva Biharszentandrás, Köröstarján, Vizesgyán és Körösszeg közelében folyik tovább. A határ túloldalán Komádit érinti, majd a Berettyó Szeghalom környékén ömlik bele. A folyó Körösladányt elhagyva Köröstarcsa és Gyoma között egyesül a Fehér-Körös és a Fekete-Körös összefolyásából kialakult Kettős-Körössel. A folyó ezután Hármas-Körös néven folytatja útját Gyoma, Endrőd és Békésszentandrás felé, hogy aztán Csongrád közelében egyesüljön a Tiszával. Nagyváradtól tehát lényegében Köröstarcsáig kell kiépíteni a hajózási útvonalat, onnan már a folyásiránnyal szemben, Békés és Doboz érintésével, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által kiépített vízi úton juthatnának el az utazók a Fehér-Körös partján lévő Gyuláig. Arról azonban, hogy a Sebes-Körös mentén hol létesítenének kikötőket, még nem döntöttek sem a romániai, sem a magyarországi illetékesek. Bak Sándor, a gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint Békés megyében a biharugrai fenékgátnál mindenképpen szükség lesz munkálatokra.
Így előzetes becslés szerint is legalább hat-hét évre és 50 millió euróra lesz szükség ahhoz, hogy a Sebes-Köröst a határ mindkét oldalán hajózhatóvá tegyék. Környezetvédelmi, strukturális és fejlesztési alapokból egyaránt szeretnének majd pénzhez jutni a terv kivitelezésének különböző szakaszaiban. A határ menti övezetek hosszú távú fejlesztéséhez és a turizmus fellendítéséhez is hozzájárulhat, ha Nagyváradtól Gyuláig hajózhatóvá teszik a Köröst. Akárcsak Magyarországon, a román környezetvédelmi tárcánál is kizárólag könnyű vízi járművekre gondolnak, olyanokra, melyek használata nem veszélyezteti a folyópart élővilágát. A tervek szerint Váradon a városon kívül létesítenének egy kisebb kikötőt. A csónakok mellett azonban szárazföldön is adódna környezetbarát közlekedési lehetőség, ugyanis a töltésen egy kerékpárutat is építenének a két város között.

A román félre várnak
Kóthay László, a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint érdemben csak akkor tudnak nyilatkozni az ügyben, ha elkészül a román tárca előmegvalósíthatósági tanulmánya. „Miután pontosan tudjuk majd, hogy mit akar a román fél, kikérjük a projektben érintett megyei és helyi önkormányzatok, valamint a közlekedési és a vízügyi hatóságok véleményét is” – nyilatkozta a Krónikának az államtitkár. Kikötőhelyeket még nem jelöltek ki, ehhez fel kell mérniük az érintett települések igényeit. Kóthay minden tényezőt figyelembe véve hosszú, többéves folyamatra számít. „Rengeteg előkészítő munkára van még szükség a végleges műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után is. Meg kell találni a projekt kivitelezésének anyagi feltételeit is” – mondta Kóthay. A tervek megvalósításához szerinte is mindenképpen uniós anyagi források szükségesek.