
Kivárás. A felújított borosjenői műemléket pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Restaurálják a borosjenői várkastély eddigi felújítása során talált értékes leletegyüttest, ennek érdekében ősszel újabb munka kezdődik a partiumi erődített kastélyban – közölte kedden Călin Abrudan, az Arad megyei város polgármestere.
2024. augusztus 13., 20:062024. augusztus 13., 20:06
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre található Borosjenő várkastélya a térség egyik legértékesebb műemlék épülete. Az évtizedek óta üresen álló épületegyüttes helyreállítására és biztonságossá tételére 2019-ben írták alá a finanszírozási szerződést 18,9 millió lej értékben. A kivitelezés az engedélyek késése miatt csak 2022 júliusában kezdődött el.
Călin Abrudan polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a helyreállítási munka első szakasza még tart, 90 százaléka van készen. Ennek befejeztével még nem nyitják meg a kastélyt a közönség előtt, mert ősztől újabb munka kezdődik, egyebek között a felújítás során eddig talált értékes épületdarabokat restaurálják.
Ennek keretében liftet szerelnek fel az udvarban, és az utolsó beltéri munkálatokra is sor kerül. Ezekkel nyolc hónap alatt kell elkészülni, így a felújított várat pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt – mondta az elöljáró. Hozzátette: a külső falakat nem vakolják be, csupán védőlakkal vonják be, hogy látható maradjon a tégla vöröses színe. A felújított várban múzeum, könyvtár, több konferencia- és rendezvényterem is lesz.
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Borosjenő várkastélyában előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg a településhez közel állt egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az MTI-vel a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Borosjenő várának első említése a 13. századból való castri Jeneu alakban. A szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt a 16. század végén, a reneszánsz jegyében kezdték el építeni. Török és osztrák kézen is volt, katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1901-ig honvédlaktanyaként működött.
A kommunizmus idején kisegítő iskola és árvaház működött benne, ez 1998-ban költözött el. Ezután került az önkormányzat tulajdonába, amely uniós alapokból igyekszik helyreállítani és turisztikai látványosságként hasznosítani.

Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!