Kivárás. A felújított borosjenői műemléket pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Restaurálják a borosjenői várkastély eddigi felújítása során talált értékes leletegyüttest, ennek érdekében ősszel újabb munka kezdődik a partiumi erődített kastélyban – közölte kedden Călin Abrudan, az Arad megyei város polgármestere.
2024. augusztus 13., 20:062024. augusztus 13., 20:06
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre található Borosjenő várkastélya a térség egyik legértékesebb műemlék épülete. Az évtizedek óta üresen álló épületegyüttes helyreállítására és biztonságossá tételére 2019-ben írták alá a finanszírozási szerződést 18,9 millió lej értékben. A kivitelezés az engedélyek késése miatt csak 2022 júliusában kezdődött el.
Călin Abrudan polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a helyreállítási munka első szakasza még tart, 90 százaléka van készen. Ennek befejeztével még nem nyitják meg a kastélyt a közönség előtt, mert ősztől újabb munka kezdődik, egyebek között a felújítás során eddig talált értékes épületdarabokat restaurálják.
Ennek keretében liftet szerelnek fel az udvarban, és az utolsó beltéri munkálatokra is sor kerül. Ezekkel nyolc hónap alatt kell elkészülni, így a felújított várat pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt – mondta az elöljáró. Hozzátette: a külső falakat nem vakolják be, csupán védőlakkal vonják be, hogy látható maradjon a tégla vöröses színe. A felújított várban múzeum, könyvtár, több konferencia- és rendezvényterem is lesz.
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Borosjenő várkastélyában előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg a településhez közel állt egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az MTI-vel a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Borosjenő várának első említése a 13. századból való castri Jeneu alakban. A szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt a 16. század végén, a reneszánsz jegyében kezdték el építeni. Török és osztrák kézen is volt, katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1901-ig honvédlaktanyaként működött.
A kommunizmus idején kisegítő iskola és árvaház működött benne, ez 1998-ban költözött el. Ezután került az önkormányzat tulajdonába, amely uniós alapokból igyekszik helyreállítani és turisztikai látványosságként hasznosítani.
Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!