
A virág a kaktusz éke. A Kügypusztán élő Tóth László évtizedek óta ismerkedik a növények termesztésének titkaival
Fotó: Makkay József
A dísznövénytermesztés fontos ágazatává vált a kaktuszok termesztése. A legtöbb kaktuszkedvelő hobbigyűjtőként kezdte, majd később forgalmazta a növényeit. A Bihar megyei Kügypusztán élő Tóth házaspár példája bizonyítja, hogy a sok évtizedes gyűjtőszenvedély jövedelemforrás is lehet.
2021. április 06., 21:282021. április 06., 21:28
2021. április 06., 21:342021. április 06., 21:34
Az amerikai kontinensről származó kaktuszok és pozsgás növények régóta fontos területét jelentik a dísznövénytermesztésnek. A kaktuszgyűjtők mindig külön „kasztot” alkottak: többségük arra törekedett, hogy a többezernyi kaktuszfajtából minél többet szerezzen be élő növény vagy szaporításra alkalmas mag formájában. A hobbitevékenységen túl azonban a kaktusztermesztés jövedelemforrássá válhat, hiszen egyre nagyobb azon vásárlók tábora, akik a lakásukban szívesen látnak néhány kaktuszt.
A házaspár nyugdíjas éveire költözött ki Nagyváradról a többségében magyarlakta Bihar megyei településre, hogy üvegházban és a lakóház beüvegezett tornácán rendezkedjen be a kaktuszok gondozására.
Vendéglátóm nem tudja megmondani, hányfajta kaktuszt sikerült összegyűjtenie az utóbbi 45 esztendőben, amióta elkötelezte magát a szúrós növények mellett, mint mondja, ezret biztosan. Már kisgyerek korában megszerette ezeket a furcsa növényeket a szomszédban lakó idős kaktuszgyűjtőnek köszönhetően, akitől ajándékba kapta az első cserepes fajtát.
Kisebb és nagyobb kaktuszok is láthatóak a Tóth házaspár üvegházában
Fotó: Makkay József
A kolozsvári szaklíceumi évek, a katonaság, majd az autószerelő szakma miatt egy időre megfeledkezett róluk, mígnem 1976-ban újra elkötelezte magát az életre szóló hobbi mellett. A Ceaușescu-rendszerben nehéz volt új fajtákat beszerezni. Ha sikerült is felvenni külföldi gyűjtőkkel a kapcsolatot, a levélben kapott magvak rejtélyes módon eltűntek a postai küldeményből. Maradt tehát a belföldi kaktusztermesztőkkel való találkozás. Ha szerencséje volt, összejött olyan gyűjtőkkel is, akik külföldi kapcsolataik révén hozzájutottak új fajtákhoz.
A nyolcvanas években Tóth László egyik volt osztálytársától ajándékba kapta a híres német kaktuszgyűjtő szakember, Walter Haage 1930-as években megjelent két könyvét. 1990 elején levélben kereste meg a németországi Erfurtban székelő Európa-hírű kaktuszkereskedés, a Kakteen-Haage vezetőjét, aki szívélyes levélben válaszolt, és meghívta, hogy látogassa meg kaktusztelepüket. Mire eljutottak az egykori keletnémet városba, az 1899-ben született, európai hírű botanikus, Walter Haage már meghalt.
A kommunista hatóságok a Friedrich Adolph Haage által az 1800-as évek derekán alapított kaktusztelep államosítása után meghagyták felülvigyázónak Walter Haaget. A kaktusztelepen a család egyik leszármazottja fogadta az erdélyi látogatókat. Az Európa első és leghíresebb kaktusztelepének vezetőjével történt találkozás fontos állomás volt Tóth László életében.
Megfordult számos dísznövényt forgalmazó német, francia, belgiumi áruházban, ahol az 10-20 eurós kis méretű kaktuszok mellett több ezer euróért kínált nagy méretű növényeket is láthatott.
Tóth László és felesége immár profi kaktuszkertésszé vált
Fotó: Makkay József
A számos szakkönyv áttanulmányozása után profi kaktuszkertésszé vált Tóth László tagja lett a Belgiumi Kaktusztermesztők Egyesületének, ahonnan sok új fajta magját szerezte be. De fontos szakmai kapcsolatokat épített ki Németországban és Magyarországon is. Később több társával tető alá hozta a Romániai Kaktusztermesztők Egyesületét.
Sajnos kevesen vannak tisztában a különböző kaktuszfajtákkal, így megpróbálom eligazítani őket, hogy mi az, ami érdekelheti vevőimet, vagy jobban illik az elvárásaikhoz” – magyarázza az üvegházban folytatott beszélgetésünk során a kügypusztai kertész. Tóth Lászlót nemcsak dísznövényekért keresik. Sokan érdeklődnek az aloe családba tartozó növények felől is. Ezek közül öt bír gyógyhatással. Az Aloe Barbadensist (közismertebb nevén az aloe verát) alternatív gyógyászati célokra használják. Vendéglátóm számos receptről tud, amelyek a világhálón keringenek.
A kaktuszok és pozsgások közül többfajta is veszélyes az egészségre. Van, amelyik mérgeket tartalmaz, egyes kaktuszok nedve pedig vakságot idézhet elő. Léteznek hallucinogén, pszichoaktív kaktuszok is, amit főleg fiatalok keresnek, de ezek termesztésével és forgalmazásával az ismert kaktusztermesztők nem foglalkoznak. Egyes országokban törvény szabályozza, hogy a kaktusztermelő legfennebb két cseréppel tarthat a hallucinogén növényekből, és tilos a forgalmazása.
Fotó: Makkay József
A koronavírus-járvány a kirakodóvásárokat is akadályozza, így a kaktuszok forgalma jelentősen megcsappant, de vendéglátóim szerint amint a pandémia alábbhagy, megnő az érdeklődés a dísznövények iránt. Tapasztalatuk szerint elsősorban a fiatalok köréből kerülnek ki az érdeklődök, és a nyugat-európai országokból nyári szabadságolásra hazatérő kaktuszgyűjtők is rendszeresen felkeresik. Erdélyben a nyugati árak töredékéért lehet vásárolni egy-egy cserép kaktuszt. „Ami nálam 5-10 lejbe kerül, az euróban átszámolva Belgiumban legalább ötször drágább. Van tehát érdeklődés a növényeink iránt. Aki hozzám jön, és szeretne néhány cserépnyi kaktuszt nevelni, azt mindig eligazítom szaktanácsokkal.
– fogalmaz a gazda.
A kaktuszfajtákat azonban a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező termesztő sem mindig ismeri ki. Az anyósszéknek „becézett” Echinocactus bruzzoni nevű kaktuszának egyik példánya például 38 évet élt már a Tóth portán, de még nem virágzott. Átültette, tanulmányozta, hogy mi lehet vele a gond, de nem sikerült megfejtenie a „szeszélyét”. A termesztő számára ez bosszúság, mert virágzás nélkül a kaktuszt sem lehet szaporítani. A kezdő termelő sok ilyen bosszúsággal találkozik, amíg kitanulja minden csínját-bínját a kinézetre nem túl barátságos, mégis népszerű növények gondozásának.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!