
A virág a kaktusz éke. A Kügypusztán élő Tóth László évtizedek óta ismerkedik a növények termesztésének titkaival
Fotó: Makkay József
A dísznövénytermesztés fontos ágazatává vált a kaktuszok termesztése. A legtöbb kaktuszkedvelő hobbigyűjtőként kezdte, majd később forgalmazta a növényeit. A Bihar megyei Kügypusztán élő Tóth házaspár példája bizonyítja, hogy a sok évtizedes gyűjtőszenvedély jövedelemforrás is lehet.
2021. április 06., 21:282021. április 06., 21:28
2021. április 06., 21:342021. április 06., 21:34
Az amerikai kontinensről származó kaktuszok és pozsgás növények régóta fontos területét jelentik a dísznövénytermesztésnek. A kaktuszgyűjtők mindig külön „kasztot” alkottak: többségük arra törekedett, hogy a többezernyi kaktuszfajtából minél többet szerezzen be élő növény vagy szaporításra alkalmas mag formájában. A hobbitevékenységen túl azonban a kaktusztermesztés jövedelemforrássá válhat, hiszen egyre nagyobb azon vásárlók tábora, akik a lakásukban szívesen látnak néhány kaktuszt.
A házaspár nyugdíjas éveire költözött ki Nagyváradról a többségében magyarlakta Bihar megyei településre, hogy üvegházban és a lakóház beüvegezett tornácán rendezkedjen be a kaktuszok gondozására.
Vendéglátóm nem tudja megmondani, hányfajta kaktuszt sikerült összegyűjtenie az utóbbi 45 esztendőben, amióta elkötelezte magát a szúrós növények mellett, mint mondja, ezret biztosan. Már kisgyerek korában megszerette ezeket a furcsa növényeket a szomszédban lakó idős kaktuszgyűjtőnek köszönhetően, akitől ajándékba kapta az első cserepes fajtát.
Kisebb és nagyobb kaktuszok is láthatóak a Tóth házaspár üvegházában
Fotó: Makkay József
A kolozsvári szaklíceumi évek, a katonaság, majd az autószerelő szakma miatt egy időre megfeledkezett róluk, mígnem 1976-ban újra elkötelezte magát az életre szóló hobbi mellett. A Ceaușescu-rendszerben nehéz volt új fajtákat beszerezni. Ha sikerült is felvenni külföldi gyűjtőkkel a kapcsolatot, a levélben kapott magvak rejtélyes módon eltűntek a postai küldeményből. Maradt tehát a belföldi kaktusztermesztőkkel való találkozás. Ha szerencséje volt, összejött olyan gyűjtőkkel is, akik külföldi kapcsolataik révén hozzájutottak új fajtákhoz.
A nyolcvanas években Tóth László egyik volt osztálytársától ajándékba kapta a híres német kaktuszgyűjtő szakember, Walter Haage 1930-as években megjelent két könyvét. 1990 elején levélben kereste meg a németországi Erfurtban székelő Európa-hírű kaktuszkereskedés, a Kakteen-Haage vezetőjét, aki szívélyes levélben válaszolt, és meghívta, hogy látogassa meg kaktusztelepüket. Mire eljutottak az egykori keletnémet városba, az 1899-ben született, európai hírű botanikus, Walter Haage már meghalt.
A kommunista hatóságok a Friedrich Adolph Haage által az 1800-as évek derekán alapított kaktusztelep államosítása után meghagyták felülvigyázónak Walter Haaget. A kaktusztelepen a család egyik leszármazottja fogadta az erdélyi látogatókat. Az Európa első és leghíresebb kaktusztelepének vezetőjével történt találkozás fontos állomás volt Tóth László életében.
Megfordult számos dísznövényt forgalmazó német, francia, belgiumi áruházban, ahol az 10-20 eurós kis méretű kaktuszok mellett több ezer euróért kínált nagy méretű növényeket is láthatott.
Tóth László és felesége immár profi kaktuszkertésszé vált
Fotó: Makkay József
A számos szakkönyv áttanulmányozása után profi kaktuszkertésszé vált Tóth László tagja lett a Belgiumi Kaktusztermesztők Egyesületének, ahonnan sok új fajta magját szerezte be. De fontos szakmai kapcsolatokat épített ki Németországban és Magyarországon is. Később több társával tető alá hozta a Romániai Kaktusztermesztők Egyesületét.
Sajnos kevesen vannak tisztában a különböző kaktuszfajtákkal, így megpróbálom eligazítani őket, hogy mi az, ami érdekelheti vevőimet, vagy jobban illik az elvárásaikhoz” – magyarázza az üvegházban folytatott beszélgetésünk során a kügypusztai kertész. Tóth Lászlót nemcsak dísznövényekért keresik. Sokan érdeklődnek az aloe családba tartozó növények felől is. Ezek közül öt bír gyógyhatással. Az Aloe Barbadensist (közismertebb nevén az aloe verát) alternatív gyógyászati célokra használják. Vendéglátóm számos receptről tud, amelyek a világhálón keringenek.
A kaktuszok és pozsgások közül többfajta is veszélyes az egészségre. Van, amelyik mérgeket tartalmaz, egyes kaktuszok nedve pedig vakságot idézhet elő. Léteznek hallucinogén, pszichoaktív kaktuszok is, amit főleg fiatalok keresnek, de ezek termesztésével és forgalmazásával az ismert kaktusztermesztők nem foglalkoznak. Egyes országokban törvény szabályozza, hogy a kaktusztermelő legfennebb két cseréppel tarthat a hallucinogén növényekből, és tilos a forgalmazása.
Fotó: Makkay József
A koronavírus-járvány a kirakodóvásárokat is akadályozza, így a kaktuszok forgalma jelentősen megcsappant, de vendéglátóim szerint amint a pandémia alábbhagy, megnő az érdeklődés a dísznövények iránt. Tapasztalatuk szerint elsősorban a fiatalok köréből kerülnek ki az érdeklődök, és a nyugat-európai országokból nyári szabadságolásra hazatérő kaktuszgyűjtők is rendszeresen felkeresik. Erdélyben a nyugati árak töredékéért lehet vásárolni egy-egy cserép kaktuszt. „Ami nálam 5-10 lejbe kerül, az euróban átszámolva Belgiumban legalább ötször drágább. Van tehát érdeklődés a növényeink iránt. Aki hozzám jön, és szeretne néhány cserépnyi kaktuszt nevelni, azt mindig eligazítom szaktanácsokkal.
– fogalmaz a gazda.
A kaktuszfajtákat azonban a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező termesztő sem mindig ismeri ki. Az anyósszéknek „becézett” Echinocactus bruzzoni nevű kaktuszának egyik példánya például 38 évet élt már a Tóth portán, de még nem virágzott. Átültette, tanulmányozta, hogy mi lehet vele a gond, de nem sikerült megfejtenie a „szeszélyét”. A termesztő számára ez bosszúság, mert virágzás nélkül a kaktuszt sem lehet szaporítani. A kezdő termelő sok ilyen bosszúsággal találkozik, amíg kitanulja minden csínját-bínját a kinézetre nem túl barátságos, mégis népszerű növények gondozásának.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
szóljon hozzá!