Jót tett a decentralizáció a nagykárolyi városi kórháznak

Mint mondta, az önkormányzat készített egy tervet, mely szerint 900 ezer euróba kerülnének a munkálatok, az egészségügyi minisztériummal kötött megállapodásuk értelmében pedig a költségek 90 százalékát állja a szaktárca, 10 százalékot pedig a városkasszából fedeznek. A Szatmár megyei kórházak közül egyébként a nagykárolyi az egyetlen egészségügyi intézmény, melynek működtetését a helyi önkormányzat vállalta. Kovács Jenő szerint Nagykároly országos szinten is az elsők között van e tekintetben, ahogy a jogszabályok megengedték, rögtön kérték, hogy az intézmény a helyhatóság kezébe kerüljön. A kórházra egyébként nem kell költeniük, hisz az intézmény tavaly költözött át véglegesen egy új ingatlanba, ami húsz évig épült.

A kórház eredetileg 450 ágyasra volt tervezve, a legújabb jogszabályok szerint azonban az intézménynek legtöbb 250 ágya lehet, ráadásul az egészségbiztosítási pénztár csak 230-at finanszíroz. Az intézmény költségeit, a rezsitől és az orvosok fizetésétől a gyógyszerekig a pénztártól kapott támogatásból kell fedezniük, azonban a kapott összeg nem elegendő. A 230 ágy után mindössze 5500–6000 páciens ellátási költségeire kérhetnek fedezetet, holott a valós igény 7500–8000 beteg évente. Kovács Jenő egyébként a megyei kórháztól szeretne megszerezni további 20 ágyat, illetve az erre való jogosultságot, azonban a Szatmár megyei kórház egyelőre nem hajlandó lemondani egyetlen fekvőhelyről sem, bár a polgármester szerint igen zsúfolt a szatmárnémeti intézmény, így jobb lenne a pácienseknek, ha Nagykárolyban kezeltetnék magukat.

Az elöljáró szerint az intézmény átvétele óta vezetőváltás és ezzel szemléletváltás is történt, utóbbira azért volt szükség, mert a károlyiak az egészségügyi személyzet hozzáállására panaszkodtak elsősorban. Kovács Jenő szerint az önkormányzat emiatt döntött úgy, hogy nem a helyi orvosok közül nevez ki menedzsert, illetve orvos-igazgatót, hanem „külsősre” bízza az intézményvezetést. Így a városi kórház vezetésével Raţ Erzsébetet, a megyei közegészségügyi hatóság volt aligazgatóját bízták meg három hónappal ezelőtt. 

Kovács szerint a vezetőváltás óta kapott visszajelzések alapján úgy tűnik, sokkal előzékenyebben bánik az egészségügyi személyzet a páciensekkel, mint korábban. „Jó, ha a városi intézmények dolgozói úgy tudják, hogy közvetlenül a tanácsnak és a polgármesternek tartoznak elszámolással – magyarázta az elöljáró. – Ez az iskolák átvételekor is érződött. Az önkormányzat munkáját pedig nyilván a lakosság számon kérheti, így végső soron mindenkinek jó a decentralizáció.” Hozzátette: az utóbbi időszakban a szakemberhiányt is sikerült enyhíteni, a más településekről érkező orvosoknak az önkormányzat öt évre díjmentesen biztosít lakást.