Van jövője a német kisebbségnek Romániában, amely a közösség Németországba emigrált részével együtt hídszerepet tölt be a német-román kapcsolatokban – jelentette ki Klaus Johannis román államfő abban a interjúban, amelyet a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Németek Demokrata Fóruma (DFDR) volt elnökeként adott a román közszolgálati televízió (TVR) Akzente című, német kisebbségi műsorának.
2015. március 06., 15:462015. március 06., 15:46
A kisebbségi szervezet negyedszázados fennállása alatt Klaus Johannis akkori nagyszebeni polgármester állt a leghosszabb ideig a DFDR élén, 2002 és 2013 között.
A csaknem félórás interjú Johannis pályafutásán keresztül mutatta be, hogyan ismétlődött meg országos szinten a „nagyszebeni csoda\", vagyis az, hogy a többségi románság a német közösség képviselőjére bízta a közügyek vezetését.
Johannis elmondta: 1990-ben azért lépett be a DFDR-be, mert fontosnak tartotta, hogy német közösségnek politikai képviselete lehet, de csak a 90-es évek végétől kezdődően vállalt szerepet a fórum vezetésében. Mint mondta, a kisebbségi érdekképviselet mindössze mandátumokat akart szerezni Nagyszeben városi tanácsában, amikor 2000-ben az ő személyében polgármester-jelöltet is indított: számukra is meglepetés volt, hogy a román lakosság rájuk bízta a városvezetést.
Johannis már polgármesterként került a DFDR élére. Kifejtette, a fórum a német közösség szükségleteire összpontosít: az oktatásra, az anyanyelv ápolására, a népszokások megőrzésére, a közösség idős tagjainak gondozására, az Oroszországba deportáltak ügyére, ugyanakkor fontosnak tartják a közösség gazdasági erejének növelését.
Arra kérdésre, hogyan látja most államfőként a német fórum párttá alakulásának dilemmáját, amely a látványos választási sikerek nyomán merült fel a DFDR-ben, Johannis azt mondta: értéknek tekinti Románia kisebbségi szervezeteit, amelyekről nem kell lemondani. Elmondta: azért ellenezte a fórum pártosodását, mert szerinte az ellehetetlenítené a társadalmi szerepvállalást, az idősgondozást, a gazdasági tevékenységet.
Megjegyezte: Európában nem mindenütt létezik olyan – törvénybe foglalt – pozitív diszkrimináció, mint Romániában, amely parlamenti képviseletet biztosít a kisebbségeknek, illetve lehetővé teszi, hogy szervezeteik részt vehessenek az önkormányzati választásokon.
Johannis szerint a Romániában maradt németek töltenek be hídszerepet a német–román kapcsolatokban. Rámutatott: a kivándorolt bánsági svábok és erdélyi szászok mellett Németországban egyre nagyobb és elismertebb közösségekbe tömörülnek az ott dolgozó románok is, akik szintén hozzájárulnak a két ország közeledéséhez.
Arra a kérdésre, hogy államfőként tudja segíteni a romániai német közösséget, Johannis azt mondta: nem alkalmazhat diszkriminációt mások rovására, de annak is megvan a jelentősége, hogy államfőként nyíltan a német kisebbség tagjának vallja magát, és szívesen részt vesz a német közösség olyan fontos eseményein, mint a német fórum negyedszázados jubileuma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!