Erdélyi magyar jogvédők a premontrei apát kilakoltatásáról: Ez az ügy messze túlmutat Nagyváradon
Fotó: Alexandru Nițescu
Romániában a magyarellenes megnyilvánulások továbbra is jelen vannak mind a közéletben, mind a mindennapokban, amit a nagyváradi premontrei apát kilakoltatásának ügye és az FK Csíkszereda ellen kirótt fegyelmi bírság aggasztó esete is mutat – állapítja meg kedden közzétett hírlevelében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.
2026. február 03., 15:002026. február 03., 15:00
Az erdélyi magyar jogvédő szervezet a múlt heti történések kapcsán kijelenti: ezek az ügyek „nem csupán elszigetelt esetek, hanem rendszeresen előforduló, súlyos társadalmi problémákat jelentenek, amelyek hosszú távon aláássák a közösségek közötti bizalmat és együttélést”.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a nagyváradi bíróság csütörtöki, január 29-i, Fejes Rudolf Anzelm kilakoltatását elrendelő ítélete kapcsán rámutat:
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról döntött a helyi bíróság az egyházi elöljáró ellen a város önkormányzata által indított perben csütörtökön.
„A jelenlegi helyzet lényege egyszerű és súlyos: egy működő egyházi rend vezetőjét jogerős döntésre hivatkozva el akarják távolítani saját rendházából, még azelőtt, hogy az alkotmányos, nemzetközi vagy egyházjogi kérdések érdemi vizsgálata megtörténhetne. Az eljárás gyorsasága, a jogorvoslati lehetőségek formális kezelése és a végrehajtás erőltetése politikai szándékra utal” – írják. Kifejtik:
„Most viszont egy modern európai államban az a helyzet állt elő, hogy mindez nem jelent védelmet” – állapítják meg.
A jogvédő szervezet szerint nem állja meg a helyét a nagyváradi polgármesteri hivatal érvelése, miszerint „közérdekű beruházásra” hivatkozva félre lehet állítani egy működő egyházi közösséget. Figyelmeztetnek:
– összegez a szervezet. Hozzáteszi: ez ellentétes az egyházi autonómiát, a kulturális örökség védelmét és a jogbiztonságot alapértékként kezelő európai normákkal.
Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat hírlevelében kitér az FK Csíkszereda futballklubra a magyar és székely jelképek használata miatt szerdán, január 28-án kirótt 25 312,50 lejes bírságra is, hangsúlyozva: ez újabb példája annak, amikor a sport keretein belül nyomást gyakorolnak a magyar kisebbségre. „A szankció indoklása formálisan fegyelmi jellegű, valójában azonban világos üzenetet hordoz: a magyar közösségi identitás nyilvános megjelenítése zavaró tényező” – mut at rá a szervezet.
Aláhúzza: a stadionban megjelenő magyar és székely szimbólumok „nem sértenek, nem uszítanak és nem provokálnak”.
– nyomatékosítja a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.
A jogvédő szervezet szerint a Román Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága által kiszabott pénzbírság mértéke „aránytalan és veszélyes precedenst teremt: azt az üzenetet közvetíti, hogy a nemzeti identitás megélése fegyelmi vétséggé tehető”, ami a szervezet szerint nem sportszabályozás, hanem intézményes diszkrimináció.
– összegzi álláspontját a szervezet.
A hírlevél idézi Benkő Erikát, a jogvédelmi szolgálat igazgatóját, aki szerint a magyar szimbólumok használatának kérdése olyan szintű ellenkezésbe ütközik mind a román társadalom, mind a román hatóságok részéről, hogy ezen csak az segíthet, ha a nemzeti közösségek szimbólumhasználatát világos törvényi keretek rögzítik.
Két magyarországi klub, az FTC és a Budapest Honvéd átvállalja a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) által az FK Csíkszeredára kiszabott rekord pénzbírságot – jelentette be Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!