Fotó: Barabás Ákos
A gyermekek számára és társadalmi szempontból is sok haszna lehet annak, ha kötelezővé teszik az óvodai oktatást, ennek sikeressége érdekében azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése – hangsúlyozzák a szakemberek.
2017. november 25., 13:102017. november 25., 13:10
Jó ötletnek tartják a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek az RMDSZ elképzelését, hogy kötelezővé tennék az óvodai oktatást minden gyermek számára, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ehhez mindenekelőtt az infrastruktúra és az oktatásmenedzsment fejlesztésére van szükség.
Holott a szakértők egyöntetűen állítják: minél hamarabb kerül közösségbe, hasonló korú társai közé egy gyermek, annál könnyebben tud majd később is beilleszkedni, barátkozni, boldogulni. Ezt Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke is megerősítette. Mint a Krónikának elmondta:
Szerinte már az is hatalmas előrelépés volt, amikor 2012-ben az előkészítő osztályt bevonták az elemi osztályok közé, ezzel tulajdonképpen a kötelező oktatás részévé vált, és megkönnyítette az első osztályban a feladatokkal való megbirkózást a gyermekek számára, akik így ismerős környezetben kezdték a betűvetést.
Kiss Imre szerint azonban mielőtt kötelezővé tennék a középső- és nagycsoportot, fel kell mérni az óvodák befogadóképességét, a jelenlegi csoportok létszámát és a rendelkezésre álló infrastruktúrát. Rámutatott: a városi óvodák már most túlterheltek, 25–27 fős csoportok működnek. A főtanfelügyelő úgy vélte:
Hozzátette: mindez úgy lenne hatékony, ha a csoportok létszáma nem haladná meg a 20 főt, ehhez több ingatlanra, teremre és pedagógusra lenne szükség. Ahelyett tehát, hogy a meglévő feltételek mellett alakítják ki az új rendszert, Kiss Imre szerint előbb fel kell mérni az igényeket, és ezek alapján különíteni el a szükséges anyagi keretet.
Fotó: Boda L. Gergely
Az RMPSZ alelnöke az óvodai oktatás kötelezővé tételét mindenképpen ösztönzőnek tartaná a szülők számára, szerinte azonban útmutatót is ki kellene dolgozni arra vonatkozóan, hogy hogy ki és milyen módon kéri ezt számon, illetve milyen következményekkel jár, ha a szülő mégsem viszi óvodába a gyermekét. Sajnos ez az iskolai oktatásban sem működik: bár kötelező, mégsem von maga után semmilyen következményt, ha a szülő nem járatja iskolába a gyerekét.
– hangsúlyozta Kiss Imre. A főtanfelügyelő szerint egyébként Kovászna megyében jobb a helyzet az országos átlagnál, ugyanis a gyermekek mintegy 90 százaléka jár óvodába. „Viszont aki nem járatja a gyerekét óvodába, azt nehéz rávenni erre, még a havi 50 lejes juttatás sem bizonyul minden esetben vonzónak” – magyarázta az oktatási szakember utalva arra, hogy a hátrányos anyagi helyzetben levő családok igényelhetnek havi 50 lejes támogatást, ennek folyósítása az óvodai jelenléttől függ.
Kiss Imre hangsúlyozta, a hiányzások követésére is ki kell dolgozni a módszertant, hiszen az óvodában nem működik, ami az iskolában, hogy bizonyos számú hiányzás esetén levonják a magaviseleti jegyet.
A hátrányos helyzetű gyermekek számára különösen fontos, hogy minél hamarabb bekerüljenek a közösségbe, elsajátítsák az alapvető készségeket, leküzdjék a koordinációs nehézségeket, megtanulják a beszédkészséget, a memóriát és a logikát fejlesztő kis mondókákat, ezért is jó kezdeményezés a kötelező óvoda, véli Tischler Ferenc, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa. A Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének főtitkári munkakörét is betöltő szakember koordinálja a sepsiszentgyörgyi városháza Biztos Kezdet Ház elnevezésű felzárkóztató projektjét, amelynek keretében a 3 évesnél kisebb roma gyermekekkel foglalkoznak.
„A szülőkkel is folyamatosan foglalkozni kell, próbáljuk elfogadtatni a roma közösség tagjaival, hogy ha esküvő, temetés van, az nem befolyásolhatja a gyerek napi tevékenységét, ugyanúgy el kell járnia óvodába, iskolába. Jelenleg az történik, hogy ilyenkor leáll az élet, senki nem megy sehova” – részletezte lapunknak a szociális ügyekben jártas szakember.
A gyerekvédelmi rendszerben is arra törekszenek, hogy a legkisebbek is minél többet legyenek közösségben, a velük egykorúak társaságában, mondta el a Krónikának Szántó Ildikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Bihar megyei vezetője. Szerinte a hátrányos helyzetű gyerekek számára az lenne ideális, ha már bölcsődébe is vinnék őket, ám erre nem mindig van lehetőség. A három év feletti gyerekek esetében odafigyelnek, hogy anyanyelven sajátíthassa el az alapokat, erre ma már szinte mindegyik településen van lehetőség, az önkormányzatok odafigyelnek arra, hogy biztosítsák a körülményeket, magyarázta Szántó Ildikó.
Fotó: Kristó Róbert
Az RMDSZ abból kiindulva tenné kötelezővé az óvodai oktatást, hogy a pedagógusok szerint sokkal jobban teljesítenek, illetve válnak aktív közösségi taggá azok a gyerekek, akik óvodába jártak. A szövetség vonatkozó tervezete kapcsán Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta:
Az RMDSZ törvénytervezete szerint az óvodai oktatás a középcsoporttól lenne kötelező. A tervezetet a képviselőházban iktatták, ezután kerül a szakbizottságok asztalára, később az alsóház plénuma szavaz róla. Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara.
A napokban a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a Mentsétek meg a gyermekeket egyesület felmérésére hivatkozva közölte, hogy a romániai gyermekek több mint 50 százaléka nem jár óvodába. „Ez nagyon aggasztó számadat, amelynek az egész társadalmat mozgósítania kell” – írta közleményében a szövetség.
A felmérés szerint ez azzal is összefüggésben van, hogy Romániában minden második gyermeket fenyeget az elszegényedés veszélye. Simion Hăncescu, a FSLI elnöke hangsúlyozta: egy társadalom nem lehet korszerű, amíg a benne élő gyermekeknek a túlélésért kell küzdeniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!