Látni kéne. Pénz és stratégia szükséges a méltánytalanságok felszámolására és a megfelelő ellátáshoz
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Kevés a nagy teljesítményű képalkotó berendezés Romániában, és ezek is egyenlőtlenül oszlanak meg az országon belül. Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre leszögezte, elviekben Erdélyben jobb a helyzet, mint az ország sok más régiójában, de a méltánytalanság ott is tetten érhető, hogy a viszonylag jól felszerelt térségekben sem jobb az ellátás, mint Európa nagy részében.
2022. augusztus 05., 09:012022. augusztus 05., 09:01
2022. augusztus 05., 09:022022. augusztus 05., 09:02
Egyenlőtlenül oszlanak meg a korszerű diagnosztikai berendezések az ország különböző megyéiben, amúgy is kevés van belőlük, és ezen belül is sok található a magán egészségügyi szektorban. Az Országos Közegészségügyi Intézet által közzétett, a lakosság egészségi állapotáról szóló legutóbbi országos jelentés adataiból az derül ki, hogy az ország kórházaiban összesen 368 komputertomográf (CT) működik, 212 a közszférában és 156 a magán egészségügyi intézményekben.
A mágnesesrezonancia-készülékek (MRI) esetében az arány eltolódik a privát szféra felé: az országban 227 ilyen készülék van, ennek kevesebb mint fele (93) található a közkórházakban.
A közegészségügyi intézet jelentése szerint a magas teljesítményű berendezések azért fontosak, mert segítenek a pontos diagnózis felállításában és ez alapján a megfelelő kezelés alkalmazásában. Romániában a 2020-as adatok szerint egymillió lakosra 19,1 komputertomográf és 11,8 mágnesesrezonancia-készülék jutott.
Eszerint 2020-ban százezer lakosra számolva a legkevesebb CT-vizsgálatot Szilágy megyében végezték, mindössze 124-et. Az ellenpólus pedig Szatmár megye, ahol 4703 CT-vizsgálat jutott százezer lakosra. Magas volt a vizsgálatok száma még Bukarestben, Fehér, Bihar és Kolozs megyében is.
Tizenhét megyében a százezer lakosra jutó vizsgálatok száma meghaladta az országos átlagot, miközben 25 megyében az alatt volt. Az MR-vizsgálatok esetében is egyenetlen a megoszlás, például Călărași megyében nem végeztek egyetlen ilyen vizsgálatot sem. Giurgiu megyében ugyan végeztek, de mindössze 2–3-at százezer lakosra számolva.
Hasonlóan a lista végén szerepel Szilágy, Dâmbovița, Teleorman és Argeș megye is. Eközben a legtöbb MR-vizsgálatot, százezer lakosra 662-t, Bukarestben végeztek, szintén élen jár e tekintetben Kolozs, Temes, Brassó és Konstanca megye. Tizenkét megyében volt a vizsgálatok száma az országos átlag felett, és huszonkilenc megyében alatta.
„Sok tényező határozza meg, hogy egy országon belül a különböző régiókban élők milyen mértékben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a felszereltség mellett fontos elem az orvosok száma is” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Kifejtette, Romániában a tizenegy egyetemi központ van a legjobban ellátva egészségügyi szolgáltató intézményekkel, ezáltal korszerű berendezésekkel is, ugyanakkor az egyetemi központokban sokkal kevesebb beteg jut egy orvosra, míg a többi térségben sokkal több beteget kell egy szakorvosnak ellátnia.
– mutatott rá az államtitkár. Meglátása szerint a moldvai, havasalföldi vagy a deltában található régiókban kevesebb az orvos, és a felszereltség is hiányosabb, mint Erdélyben, ahol jobb a betegek hozzáférése a különböző kivizsgálásokhoz. Ugyanakkor az ország egészére jellemző, hogy azokban a térségekben is lenne javítanivaló, ahol viszonylag jól működik a rendszer.
„Románia ebből a szempontból elmaradott, az egészségügyi innováció 40 százalékban kerül be az országba, az ellátáshoz, a legújabb vívmányokhoz való hozzáférés hiányos” – irányította rá a figyelmünket az államtitkár.
Fotó: Pixabay.com
Az ország különböző régióiban a felszereltség kiegyenlítése, a hozzáférés növelése csak több pénz bevonásával valósulhat meg, motiválni kell az orvosokat is, hogy az elmaradottabb megyékben vállaljanak szolgálatot, részletezte a szakpolitikus. Hangsúlyozta, mindehhez középtávú stratégiára van szükség, ezeket a problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani.
„Anyagi erőforrásokat úgyis lehetne előteremteni, hogy azokat átcsoportosítjuk, például kisebb kórházakat megszüntetünk, és ott fejlesztünk, ahol több kilométert kell utazni az egészségügyi szolgáltatásért, vagy nagyobb a várólista egy CT-vizsgálatra, ám ezt sem az RMDSZ, sem én nem támogatom, mert egyik helyen javulna, de a másik helyen romolna a szolgáltatás minősége” – ecsetelte az államtitkár, aki szerint egyértelműen több pénzt kell fordítani az egészségügyre, csak így lehet az ország egészségügyi rendszerét felzárkóztatni Európához, és csak így lehet az országon belül is kiegyenlíteni a különböző régiók szintjét.
Vass Levente ugyanakkor fontosnak tartja a magán és az állami egészségügyi szektor közötti egyensúly fenntartását, mert ha az állam nem tudja megfelelő ütemben felszerelni az intézményeit, több pénzt kell kifizetniük a betegeknek saját zsebből.
– magyarázta Vass Levente. Kérdésünkre arra is kitért, hogy a 2010-es decentralizációnak éppen az volt a célja, hogy az önkormányzatok saját költségvetési forrásaikból, pályázati források bevonásával segítsék a kórházak nagy gépparkját, innovatív fejlesztését, a hotelszolgáltatás minőségének javítását. Akkor mintegy hatvan kórház maradt a minisztérium alárendeltségében, 350 átkerült a megyei, városi önkormányzatokhoz.
„Vannak Székelyföldön és a Partiumban jó példák, ahol az önkormányzatok támogatásával jelentős anyagi támogatáshoz jut az egészségügy” – mondta a szakember. Szintén a székelyföldi megyék példájára hivatkozva hangsúlyozta, lehet taktikai, irányítottan betegközpontú fejlesztéseket eszközölni, így kevesebb pénzből is jobb eredményeket lehet elérni.
„A csíkszeredai kórház kardiológiai központot fejleszt, a sepsiszentgyörgyi stroke-központot, ezeknek a térségen belül megvan a létjogosultsága a marosvásárhelyi egyetemi szintű ellátás mellett” – mutatott rá Vass Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!