Hirdetés

Méltánytalanságok a romániai egészségügyben: kevés a korszerű képalkotó diagnosztikai berendezés, és egyenlőtlenül oszlanak meg

Látni kéne. Pénz és stratégia szükséges a méltánytalanságok felszámolására és a megfelelő ellátáshoz •  Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

Látni kéne. Pénz és stratégia szükséges a méltánytalanságok felszámolására és a megfelelő ellátáshoz

Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

Kevés a nagy teljesítményű képalkotó berendezés Romániában, és ezek is egyenlőtlenül oszlanak meg az országon belül. Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre leszögezte, elviekben Erdélyben jobb a helyzet, mint az ország sok más régiójában, de a méltánytalanság ott is tetten érhető, hogy a viszonylag jól felszerelt térségekben sem jobb az ellátás, mint Európa nagy részében.

Bíró Blanka

2022. augusztus 05., 09:012022. augusztus 05., 09:01

2022. augusztus 05., 09:022022. augusztus 05., 09:02

Egyenlőtlenül oszlanak meg a korszerű diagnosztikai berendezések az ország különböző megyéiben, amúgy is kevés van belőlük, és ezen belül is sok található a magán egészségügyi szektorban. Az Országos Közegészségügyi Intézet által közzétett, a lakosság egészségi állapotáról szóló legutóbbi országos jelentés adataiból az derül ki, hogy az ország kórházaiban összesen 368 komputertomográf (CT) működik, 212 a közszférában és 156 a magán egészségügyi intézményekben.

A mágnesesrezonancia-készülékek (MRI) esetében az arány eltolódik a privát szféra felé: az országban 227 ilyen készülék van, ennek kevesebb mint fele (93) található a közkórházakban.

Hirdetés

A kivizsgálások terén is nagyok az eltérések

A közegészségügyi intézet jelentése szerint a magas teljesítményű berendezések azért fontosak, mert segítenek a pontos diagnózis felállításában és ez alapján a megfelelő kezelés alkalmazásában. Romániában a 2020-as adatok szerint egymillió lakosra 19,1 komputertomográf és 11,8 mágnesesrezonancia-készülék jutott.

A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy az elmúlt tíz esztendőben nőtt a kivizsgálások száma a közszférában, de ezek is egyenetlenül oszlanak meg.

Eszerint 2020-ban százezer lakosra számolva a legkevesebb CT-vizsgálatot Szilágy megyében végezték, mindössze 124-et. Az ellenpólus pedig Szatmár megye, ahol 4703 CT-vizsgálat jutott százezer lakosra. Magas volt a vizsgálatok száma még Bukarestben, Fehér, Bihar és Kolozs megyében is.

Tizenhét megyében a százezer lakosra jutó vizsgálatok száma meghaladta az országos átlagot, miközben 25 megyében az alatt volt. Az MR-vizsgálatok esetében is egyenetlen a megoszlás, például Călărași megyében nem végeztek egyetlen ilyen vizsgálatot sem. Giurgiu megyében ugyan végeztek, de mindössze 2–3-at százezer lakosra számolva.

Hasonlóan a lista végén szerepel Szilágy, Dâmbovița, Teleorman és Argeș megye is. Eközben a legtöbb MR-vizsgálatot, százezer lakosra 662-t, Bukarestben végeztek, szintén élen jár e tekintetben Kolozs, Temes, Brassó és Konstanca megye. Tizenkét megyében volt a vizsgálatok száma az országos átlag felett, és huszonkilenc megyében alatta.

Hiányos a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz

„Sok tényező határozza meg, hogy egy országon belül a különböző régiókban élők milyen mértékben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a felszereltség mellett fontos elem az orvosok száma is” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára.

Kifejtette, Romániában a tizenegy egyetemi központ van a legjobban ellátva egészségügyi szolgáltató intézményekkel, ezáltal korszerű berendezésekkel is, ugyanakkor az egyetemi központokban sokkal kevesebb beteg jut egy orvosra, míg a többi térségben sokkal több beteget kell egy szakorvosnak ellátnia.

Idézet
A méltányosság az egészségpolitika fontos része, ezen belül a hozzáférhetőséget kell elemezni”

– mutatott rá az államtitkár. Meglátása szerint a moldvai, havasalföldi vagy a deltában található régiókban kevesebb az orvos, és a felszereltség is hiányosabb, mint Erdélyben, ahol jobb a betegek hozzáférése a különböző kivizsgálásokhoz. Ugyanakkor az ország egészére jellemző, hogy azokban a térségekben is lenne javítanivaló, ahol viszonylag jól működik a rendszer.

„Románia ebből a szempontból elmaradott, az egészségügyi innováció 40 százalékban kerül be az országba, az ellátáshoz, a legújabb vívmányokhoz való hozzáférés hiányos” – irányította rá a figyelmünket az államtitkár.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Pénz és stratégia szükséges

Az ország különböző régióiban a felszereltség kiegyenlítése, a hozzáférés növelése csak több pénz bevonásával valósulhat meg, motiválni kell az orvosokat is, hogy az elmaradottabb megyékben vállaljanak szolgálatot, részletezte a szakpolitikus. Hangsúlyozta, mindehhez középtávú stratégiára van szükség, ezeket a problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani.

„Anyagi erőforrásokat úgyis lehetne előteremteni, hogy azokat átcsoportosítjuk, például kisebb kórházakat megszüntetünk, és ott fejlesztünk, ahol több kilométert kell utazni az egészségügyi szolgáltatásért, vagy nagyobb a várólista egy CT-vizsgálatra, ám ezt sem az RMDSZ, sem én nem támogatom, mert egyik helyen javulna, de a másik helyen romolna a szolgáltatás minősége” – ecsetelte az államtitkár, aki szerint egyértelműen több pénzt kell fordítani az egészségügyre, csak így lehet az ország egészségügyi rendszerét felzárkóztatni Európához, és csak így lehet az országon belül is kiegyenlíteni a különböző régiók szintjét.

Taktikai fejlesztésekre van szükség

Vass Levente ugyanakkor fontosnak tartja a magán és az állami egészségügyi szektor közötti egyensúly fenntartását, mert ha az állam nem tudja megfelelő ütemben felszerelni az intézményeit, több pénzt kell kifizetniük a betegeknek saját zsebből.

Idézet
Megtörténhet, hogy a magánszféra nem komplementer szolgáltatásokat nyújt, nem a közszférában nem létező felszereléseket vásárol, hanem ráépül annak a hiányosságaira, a versenyhelyzet pedig a beteg számára költségnövekedést eredményez”

– magyarázta Vass Levente. Kérdésünkre arra is kitért, hogy a 2010-es decentralizációnak éppen az volt a célja, hogy az önkormányzatok saját költségvetési forrásaikból, pályázati források bevonásával segítsék a kórházak nagy gépparkját, innovatív fejlesztését, a hotelszolgáltatás minőségének javítását. Akkor mintegy hatvan kórház maradt a minisztérium alárendeltségében, 350 átkerült a megyei, városi önkormányzatokhoz.

„Vannak Székelyföldön és a Partiumban jó példák, ahol az önkormányzatok támogatásával jelentős anyagi támogatáshoz jut az egészségügy” – mondta a szakember. Szintén a székelyföldi megyék példájára hivatkozva hangsúlyozta, lehet taktikai, irányítottan betegközpontú fejlesztéseket eszközölni, így kevesebb pénzből is jobb eredményeket lehet elérni.

„A csíkszeredai kórház kardiológiai központot fejleszt, a sepsiszentgyörgyi stroke-központot, ezeknek a térségen belül megvan a létjogosultsága a marosvásárhelyi egyetemi szintű ellátás mellett” – mutatott rá Vass Levente.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
Hirdetés
Hirdetés