Fotó: A szerző felvétele
Ezekben a napokban az általa szervezett 15. csángó- és szórványtáborban 40–50 kisiskolás töltött egy hetet Mezőbándon.
Ismét a nulláról indultak
„1994-ben kezdtük el hivatalosan szervezni a táborokat Erdőcsinádon. A szórvány mindig szívügyünk volt. Én mezőségi vagyok, tehát a csángómagyar és a mezőségi magyar gyerekeket karoltuk fel – tájékoztatott a szándékról Lukácsy Szilamér. – Erdőcsinádon, az Ifjúsági Központban 120 gyereket tudtunk vendégül látni a 8 faházban. De az utódom idén ott már nem szervezett tábort. Itt, Mezőbándon, a papi lak udvarán nekifogtunk az alap letevésének. Tízszobás, harmincágyas kis ifjúsági komplexumot építünk” – utalt ezzel arra is, hogy felesége, Anna asszony mindenben hű segítőtársa.
Idén a csángó gyerekek zöme Diószénről érkezett, ebből a több mint 4000 lelkes, Bákó környéki nagyközségből, ahol a lakosság fele római katolikus vallású csángó. A dioszéni vallástanár és neje, Salak Attila és Emese minden délután saját lakásában oktatja magyar nyelvre a katolikus gyerekeket. „A Csángómagyar Szövetségtől, magyar állami támogatásból kapunk ezért a délutáni munkáért fizetést. 110 diószéni gyerek jár hozzánk, a szomszéd faluból pedig 40-en jönnek át rendszeresen – mondta Salak Attila. – Az állami iskolában, a katolikus templomban csak a román szó járja.” Salakék két éve dolgoznak a csángó faluban.
„Otthon beszél magyar”
Az ötödikes Petrás Róbert, a híres népdalénekes, Petrás Mária unokaöccse a Gyímesekből érkezett Mezőbándra, ő aránylag jól beszél magyarul. De a dioszéni Vornicu Adriana, Fărcaş Bianca, Imre Emma már igencsak „törtmagyart” beszél. Azt mondták, Attila és Emese tanító bácsitól és tanító nénitől tanulnak magyarul, de azt már nem tudták, hogy a házaspárnak mi a vezetékneve. Hodea Bianca és Hodea Franciska testvérek, ők alig képesek megszólalni magyarul. Csak annyit mondtak, hogy „otthon beszél magyar”. Szüleik Magyarországra járnak dolgozni. Azt már románul mondták el, hogy magyar nyelvet tanulni jöttek Mezőbándra, mert nagyon szép nyelv a magyar.
Játékosan tanultak
Az V–VI. osztályos gyerekek tanítása nem iskolás, hanem játékos módszerrel történt. Ha sportoltak, ha kézművesmunkát végeztek, ha játszottak, ha kirándultak, a felnőttek minden tárgyat, látnivalót többször megneveztek számukra magyarul. Nyelvi vetélkedőkön is részt vettek. Legfőképpen Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár foglalkozott a csángó és a mezőségi gyerekekkel. Rajta kívül a mezőbándi kántortanító, Balázs János és neje, Piroska, illetve a Bándhoz tartozó feketefalusi református lelkész, Károly Károly istápolta őket. „Az első tábortól kezdve foglalkozom a gyerekekkel. Elsősorban azt próbáljuk elérni, hogy tökéletesítsük a magyar tudásukat. Egy idő óta érződik a csángó gyerekeken, hogy beindult legalább a fakultatív nyelvoktatás” – mondta Simon György.
Orosházi segítség
„A szükséges pénzösszeg előteremtése nagy gond. Messze van ide a Csángóföld, a szállítás sokba kerül. Kezdetben pályáztunk, de hamar kiderült, hogy az Illyés Alapítvány erdélyi kuratóriuma nem szeret minket. Sok éve csak a barátok, ismerősök támogatására számíthatunk, és persze saját magunkra – ecsetelte a dolgok anyagi oldalát Lukácsy Szilamér. – A tábor finanszírozásához és az ifjúsági központ létrehozásához nagymértékben járult/járul hozzá Gajda István orosházi vállalkozó”, mondta a tiszteletes. Ő nemrég Mezőbándon járt, látta, hogy mi folyik ott, majd meghívta Lukácsy Szilamért, hogy Orosházán számoljon be munkájáról a helyi Rotary Klub tehetős tagságának. Azóta az orosháziak 60 matracot, harminc ágyat, fáskazánt, rengeteg könyvet küldtek Mezőbándra.
Hála a falunak
Mezőbánd lakossága szinte egy emberként Lukácsy Szilamér mellé állt. A gyerekek bándi családoknál laktak. A 40–50 gyerek ellátását a Református Nőszövetség vállalta fel: Szabó Ilonka, Bodor Zoltánné, Szabó Brigitta és társaik főznek számukra. Ugyanakkor szinte minden család segíteni akart: kenyeret, kalácsot sütöttek, csirkéket adtak össze a táborlakók számára. Bányai Dániel citerakészítő népdalokat tanított a gyerekeknek.
Motorkerékpáron közlekedő két személy vesztette életét Maros megyében, szerda este, egy súlyos közúti balesetben.
A magyarként, hívőként, keresztényként szeretetteljes életre való törekvéshez kérte Szűz Mária közbenjárását Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök szerdán az ősi zarándokhelyen, Máriaradnán.
Erdély-szerte kihívás, hogy a magyar anyanyelvű betegek magyar orvoshoz fordulhassanak. Videós egészségügyi sorozatunk e heti részében az erdélyi magyar szakorvos-utánpótlást támogató marosvásárhelyi Studium Prospero Alapítványhoz látogattunk el.
Halálra gázolt a vonat a keddről szerdára virradó éjszaka egy nőt a Hargita megyei Galócáson – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Nicușor Dan államelnök és Orbán Viktor kormányfő is részt vesz az RMDSZ kolozsvári kongresszusán – értesült a Krónika. A szövetség pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben tartja 17. kongresszusát.
Bojkottot hirdettek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának hallgatói, miután az idei tanévtől a kar óráinak egy részét Kolozsváron kívüli helyszínre, a Kajántó irányában található CREIC-központba költöztették.
Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.
Nem kerülhet szabadlábra 25 évnyi szabadságvesztés után a nagyváradi börtönből az ország egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa – derült ki kedden.
Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban.
Meglehetősen jó iramban halad a kivitelező az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán, Bihar megyében – derül ki a projekttel kapcsolatos legfrissebb adatokból.