
Az idei érettségi más volt, mint a többi. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Idén megközelítette az érettségin átmenők országos arányát a sikeresen vizsgázó magyar végzősöké: míg tavaly a magyar tannyelvű iskolák diákjai több mint 12 százalékkal maradtak el az átlagtól, 2025-ben ez a különbség 5 százalék körülire csökkent. A leglátványosabb javulás a román nyelv és irodalom vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ oktatáspolitikusai szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román, és nem olyan elvárást támasztottak velük szemben, mint a román anyanyelvűekkel szemben.
2025. július 01., 16:002025. július 01., 16:00
Az idei érettségi eredmények történelmi áttörést jelentenek a romániai magyar fiatalok számára: első alkalommal sikerült számottevően megközelíteni az országos átlagot – írta keddi közleményében az RMDSZ. Rámutattak: míg 2024-ben a sikeresen diplomázó magyar diákok aránya 12,2 százalékkal maradt el az országos szinttől, 2025-ben ez a különbség mindössze 5,2 százalékra csökkent.
Ez a közel 7 százalékpontos javulás nem pusztán statisztikai adat, hanem egy hosszú éveken átívelő kisebbségi oktatáspolitikai munka eredménye – fogalmaztak.
Ez a jelentős javulás elsősorban annak tudható be, hogy most először külön vizsgatételeket kaptak a magyar anyanyelvű tanulók – olyan feladatsort, amely illeszkedett ahhoz a tananyaghoz és oktatási szemlélethez, amely alapján éveken át készültek. Hargita megyében például 8,4 százalékkal nőtt a sikeres érettségizők aránya, országosan pedig a végzős tanulók 81,9 százaléka teljesítette sikeresen a vizsgát – emelték ki.
Az RMDSZ-es oktatáspolitikus szerint nem arról van szó, hogy „egy lebutított, túlegyszerűsített” vizsgatételt kaptak a diákok, hanem arról, hogy az elmúlt években használt tantervhez és tananyaghoz illeszkedő tételből vizsgáztak, ez pedig megmutatkozik az eredményekben is. „Sokat dolgoztunk azért, hogy a tételeket olyan tanárok szerkesszék, akik ismerik a speciális tantervet, tudják, hogy mit tanultak a diákok, és ezzel összhangban állították össze a vizsgatételeket is” – tette hozzá.
Hogy nem volt egyszerű a szigorlat, az kiderült az idei román írásbeli vizsga után a Krónikának nyilatkozó érettségizők, illetve pedagógus elmondásából is. Egyesek nehéznek, filozofikusnak érezték a román nyelv és irodalom érettségi főtételét, amelyben a „szubjektum és másság” témája mentén kellett esszét írniuk úgy, hogy a kapott szöveget összefüggésbe kellett hozniuk egy általuk választott, a tantervben tanult irodalmi művel.

Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.
„Én úgy látom, hogy könnyebb nem volt (a tavalyi tételnél – szerk. megj.), és határozottan más megközelítésű volt, mint a korábbi években. A gyerekek tavaly novemberben kapták meg az első mintatételeket, hogy mihez kell igazodniuk, mi, tanárok csak novemberben szembesültünk azzal, hogy körülbelül mi lesz a vizsgán, milyen felépítése lesz a tételnek. A próbavizsgákon könnyebb feladatokkal szembesültek, mint most” – értékelt a Krónikának akkor Fazakas Edith, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium romántanára.
„Hosszú és nehéz folyamat volt, de a legfontosabb cél továbbra is az, hogy a kisebbségi diákok megtanuljanak kommunikálni az ország nyelvén, és hogy a vizsgákon elért eredmények a valódi tudásukat tükrözzék” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. A tanterv célja, hogy a magyar gyermekek gyakorlati kommunikációs eszközként sajátítsák el a román nyelvet, az életben való boldogulás érdekében – tette hozzá.
„A pozitív fordulathoz a kiegészítő támogatások is hozzájárultak: az RMDSZ által szervezett, ingyenes érettségi felkészítő programok országszerte segítették a diákokat, akárcsak az ingyenesen biztosított román érettségi tesztgyűjtemény, amely célzottan a magyar tannyelvű tanulók számára készült” – vélte Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, akit szintén a közleményben idéztek.
Mint arról beszámoltunk, az óvások után 2,2 százalékkal javult a vizsgán átmenők aránya, ennyien értek el legalább 6-os jegyátlagon, ami szükséges a diplomázáshoz. A hivatalos végeredmény szerint országszerte 80 092 diák érettségizett sikeresen, közülük 75 662-en idei végzősök voltak, a többiek a korábbi évfolyamok végzősei.
A pótérettségit augusztus 4–26. között szervezik meg, arra július 14–21. között lehet beiratkozni.

A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
szóljon hozzá!