
Az idei érettségi más volt, mint a többi. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Idén megközelítette az érettségin átmenők országos arányát a sikeresen vizsgázó magyar végzősöké: míg tavaly a magyar tannyelvű iskolák diákjai több mint 12 százalékkal maradtak el az átlagtól, 2025-ben ez a különbség 5 százalék körülire csökkent. A leglátványosabb javulás a román nyelv és irodalom vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ oktatáspolitikusai szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román, és nem olyan elvárást támasztottak velük szemben, mint a román anyanyelvűekkel szemben.
2025. július 01., 16:002025. július 01., 16:00
Az idei érettségi eredmények történelmi áttörést jelentenek a romániai magyar fiatalok számára: első alkalommal sikerült számottevően megközelíteni az országos átlagot – írta keddi közleményében az RMDSZ. Rámutattak: míg 2024-ben a sikeresen diplomázó magyar diákok aránya 12,2 százalékkal maradt el az országos szinttől, 2025-ben ez a különbség mindössze 5,2 százalékra csökkent.
Ez a közel 7 százalékpontos javulás nem pusztán statisztikai adat, hanem egy hosszú éveken átívelő kisebbségi oktatáspolitikai munka eredménye – fogalmaztak.
Ez a jelentős javulás elsősorban annak tudható be, hogy most először külön vizsgatételeket kaptak a magyar anyanyelvű tanulók – olyan feladatsort, amely illeszkedett ahhoz a tananyaghoz és oktatási szemlélethez, amely alapján éveken át készültek. Hargita megyében például 8,4 százalékkal nőtt a sikeres érettségizők aránya, országosan pedig a végzős tanulók 81,9 százaléka teljesítette sikeresen a vizsgát – emelték ki.
Az RMDSZ-es oktatáspolitikus szerint nem arról van szó, hogy „egy lebutított, túlegyszerűsített” vizsgatételt kaptak a diákok, hanem arról, hogy az elmúlt években használt tantervhez és tananyaghoz illeszkedő tételből vizsgáztak, ez pedig megmutatkozik az eredményekben is. „Sokat dolgoztunk azért, hogy a tételeket olyan tanárok szerkesszék, akik ismerik a speciális tantervet, tudják, hogy mit tanultak a diákok, és ezzel összhangban állították össze a vizsgatételeket is” – tette hozzá.
Hogy nem volt egyszerű a szigorlat, az kiderült az idei román írásbeli vizsga után a Krónikának nyilatkozó érettségizők, illetve pedagógus elmondásából is. Egyesek nehéznek, filozofikusnak érezték a román nyelv és irodalom érettségi főtételét, amelyben a „szubjektum és másság” témája mentén kellett esszét írniuk úgy, hogy a kapott szöveget összefüggésbe kellett hozniuk egy általuk választott, a tantervben tanult irodalmi művel.

Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.
„Én úgy látom, hogy könnyebb nem volt (a tavalyi tételnél – szerk. megj.), és határozottan más megközelítésű volt, mint a korábbi években. A gyerekek tavaly novemberben kapták meg az első mintatételeket, hogy mihez kell igazodniuk, mi, tanárok csak novemberben szembesültünk azzal, hogy körülbelül mi lesz a vizsgán, milyen felépítése lesz a tételnek. A próbavizsgákon könnyebb feladatokkal szembesültek, mint most” – értékelt a Krónikának akkor Fazakas Edith, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium romántanára.
„Hosszú és nehéz folyamat volt, de a legfontosabb cél továbbra is az, hogy a kisebbségi diákok megtanuljanak kommunikálni az ország nyelvén, és hogy a vizsgákon elért eredmények a valódi tudásukat tükrözzék” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. A tanterv célja, hogy a magyar gyermekek gyakorlati kommunikációs eszközként sajátítsák el a román nyelvet, az életben való boldogulás érdekében – tette hozzá.
„A pozitív fordulathoz a kiegészítő támogatások is hozzájárultak: az RMDSZ által szervezett, ingyenes érettségi felkészítő programok országszerte segítették a diákokat, akárcsak az ingyenesen biztosított román érettségi tesztgyűjtemény, amely célzottan a magyar tannyelvű tanulók számára készült” – vélte Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, akit szintén a közleményben idéztek.
Mint arról beszámoltunk, az óvások után 2,2 százalékkal javult a vizsgán átmenők aránya, ennyien értek el legalább 6-os jegyátlagon, ami szükséges a diplomázáshoz. A hivatalos végeredmény szerint országszerte 80 092 diák érettségizett sikeresen, közülük 75 662-en idei végzősök voltak, a többiek a korábbi évfolyamok végzősei.
A pótérettségit augusztus 4–26. között szervezik meg, arra július 14–21. között lehet beiratkozni.

A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!