
Az idei érettségi más volt, mint a többi. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Idén megközelítette az érettségin átmenők országos arányát a sikeresen vizsgázó magyar végzősöké: míg tavaly a magyar tannyelvű iskolák diákjai több mint 12 százalékkal maradtak el az átlagtól, 2025-ben ez a különbség 5 százalék körülire csökkent. A leglátványosabb javulás a román nyelv és irodalom vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ oktatáspolitikusai szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román, és nem olyan elvárást támasztottak velük szemben, mint a román anyanyelvűekkel szemben.
2025. július 01., 16:002025. július 01., 16:00
Az idei érettségi eredmények történelmi áttörést jelentenek a romániai magyar fiatalok számára: első alkalommal sikerült számottevően megközelíteni az országos átlagot – írta keddi közleményében az RMDSZ. Rámutattak: míg 2024-ben a sikeresen diplomázó magyar diákok aránya 12,2 százalékkal maradt el az országos szinttől, 2025-ben ez a különbség mindössze 5,2 százalékra csökkent.
Ez a közel 7 százalékpontos javulás nem pusztán statisztikai adat, hanem egy hosszú éveken átívelő kisebbségi oktatáspolitikai munka eredménye – fogalmaztak.
Ez a jelentős javulás elsősorban annak tudható be, hogy most először külön vizsgatételeket kaptak a magyar anyanyelvű tanulók – olyan feladatsort, amely illeszkedett ahhoz a tananyaghoz és oktatási szemlélethez, amely alapján éveken át készültek. Hargita megyében például 8,4 százalékkal nőtt a sikeres érettségizők aránya, országosan pedig a végzős tanulók 81,9 százaléka teljesítette sikeresen a vizsgát – emelték ki.
Az RMDSZ-es oktatáspolitikus szerint nem arról van szó, hogy „egy lebutított, túlegyszerűsített” vizsgatételt kaptak a diákok, hanem arról, hogy az elmúlt években használt tantervhez és tananyaghoz illeszkedő tételből vizsgáztak, ez pedig megmutatkozik az eredményekben is. „Sokat dolgoztunk azért, hogy a tételeket olyan tanárok szerkesszék, akik ismerik a speciális tantervet, tudják, hogy mit tanultak a diákok, és ezzel összhangban állították össze a vizsgatételeket is” – tette hozzá.
Hogy nem volt egyszerű a szigorlat, az kiderült az idei román írásbeli vizsga után a Krónikának nyilatkozó érettségizők, illetve pedagógus elmondásából is. Egyesek nehéznek, filozofikusnak érezték a román nyelv és irodalom érettségi főtételét, amelyben a „szubjektum és másság” témája mentén kellett esszét írniuk úgy, hogy a kapott szöveget összefüggésbe kellett hozniuk egy általuk választott, a tantervben tanult irodalmi művel.

Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.
„Én úgy látom, hogy könnyebb nem volt (a tavalyi tételnél – szerk. megj.), és határozottan más megközelítésű volt, mint a korábbi években. A gyerekek tavaly novemberben kapták meg az első mintatételeket, hogy mihez kell igazodniuk, mi, tanárok csak novemberben szembesültünk azzal, hogy körülbelül mi lesz a vizsgán, milyen felépítése lesz a tételnek. A próbavizsgákon könnyebb feladatokkal szembesültek, mint most” – értékelt a Krónikának akkor Fazakas Edith, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium romántanára.
„Hosszú és nehéz folyamat volt, de a legfontosabb cél továbbra is az, hogy a kisebbségi diákok megtanuljanak kommunikálni az ország nyelvén, és hogy a vizsgákon elért eredmények a valódi tudásukat tükrözzék” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. A tanterv célja, hogy a magyar gyermekek gyakorlati kommunikációs eszközként sajátítsák el a román nyelvet, az életben való boldogulás érdekében – tette hozzá.
„A pozitív fordulathoz a kiegészítő támogatások is hozzájárultak: az RMDSZ által szervezett, ingyenes érettségi felkészítő programok országszerte segítették a diákokat, akárcsak az ingyenesen biztosított román érettségi tesztgyűjtemény, amely célzottan a magyar tannyelvű tanulók számára készült” – vélte Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, akit szintén a közleményben idéztek.
Mint arról beszámoltunk, az óvások után 2,2 százalékkal javult a vizsgán átmenők aránya, ennyien értek el legalább 6-os jegyátlagon, ami szükséges a diplomázáshoz. A hivatalos végeredmény szerint országszerte 80 092 diák érettségizett sikeresen, közülük 75 662-en idei végzősök voltak, a többiek a korábbi évfolyamok végzősei.
A pótérettségit augusztus 4–26. között szervezik meg, arra július 14–21. között lehet beiratkozni.

A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
szóljon hozzá!