2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
A fõtanfelügyelõ közölte: az oktatási minisztérium errõl tegnap körlevélben értesítette a tanfelügyelõségeket. Mint ismeretes, az oktatási minisztérium decemberben bocsátotta közvitára a tanügyi törvény tervezetét. A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mintegy 60 háromszéki iskolaigazgató, pedagógus, politikus és érdeklõdõ gyûlt össze, hogy megvitassák, illetve javaslatokat fogalmazzanak meg az új tanügyi tervezethez. Bevezetõjében Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ alsóháromszéki elnöke elmondta, „nem szeretnénk olyan végzõsöket termelni, akik azért nem tudnak érvényesülni, mert nem értik õket a mellettük élõk, vagy õk nem értik a mellettük élõket\". Keresztély Irma fõtanfelügyelõ hosszasan ismertette a közvitára bocsátott jogszabálytervezetet, amely meglátása szerint sok rendkívül jó és fontos elõírást tartalmaz, de van javítanivaló is rajta. Ezért felszólította a háromszéki iskolaigazgatókat, hogy minden tanintézményben szervezzenek fórumokat, ahol a pedagógusok, szülõk és diákok elmondhatják észrevételeiket, amelyeket majd papírra is vetnek, és elküldik a minisztériumba. Különleges tanrend szerint oktassák a román nyelvet Keresztély Irma a sepsiszentgyörgyi fórumon ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta. A közvitán részt vevõ háromszéki pedagógusok ugyanakkor megállapították, két alapvetõ javaslatnak mindenképpen meg kell jelennie a minisztériumnak küldendõ levelekben. Legfontosabb, hogy a kisebbségi diákok számára különleges program szerint oktassák a román nyelvet. Emellett diszkriminatívnak tartják, hogy a kisebbségek nyelvén tanuló gyerekeknek több tantárgyból kell érettségizniük, mint a román társaiknak, ezért Keresztély Irma azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelezõ a román nyelv és irodalom vizsga. Emellett a fõtanfelügyelõ módosítaná a jogszabálytervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai fõiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár jónak tartja, hogy a törvénytervezet lehetõséget biztosít a kisebbségek nyelvének megtanulására ama román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak, de szerinte ezt kötelezõvé kellene tenni. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvûek. Az MPSZ is javaslatokkal rukkol elõ A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete törvénymódosító javaslatokkal kívánja „bombázni\" az oktatási minisztériumot. Gazda Zoltán, az MPSZ széki elnöke a Krónikának elmondta: a sepsiszentgyörgyi Konsza Samu utcai székházukba várják a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követõen összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák a tanügyi minisztériumnak. Gazda Zoltán szerint azt tervezik, hogy az észrevételeket más-más címekrõl, többször is elküldik a szaktárca e-mail címére, így próbálják nyomatékosítani a magyarság kisebbségi oktatási fejezetekrõl szóló véleményeket. Gazda Zoltán elmondta, az általuk megkeresett szakemberek véleményezték a jogszabálytervezetet, és fõként két sarkalatos pontban kérnek módosításokat. „Gyerekeink érdekében az a legfontosabb, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanítsák a kisebbségi diákoknak, emellett kérjük, hogy az állam támogassa a felekezeti oktatást\" – jelentette ki Gazda Zoltán, aki szerint a törvénytervezetben szerepel, hogy magyarul tanítják a földrajzot és történelmet, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a fejezet benne is maradjon a jogszabályban. Az MPSZ széki elnöke elmondta: ha az elfogadott törvény nem szavatolja a nemzetközi normák által kisebbségek számára szavatolt jogokat, akkor számítanak a civil szféra erejére, és készek az utcára vonulni, hogy ezeket érvényesítsék.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.