Járványszerűen „terjed” az elhízás – Dietetikus az Európában is rémisztő méreteket öltő népbetegségről

Rámutatott: szakértők úgy tartják, hogy az élelmiszer-választást nagymértékben befolyásolja a törvényi szabályozás, az élelmiszer-technológiai és az élelmiszeripari stratégiák, valamint az élelmiszerekre kivetett adók és a marketing. Az egyéni táplálkozási szokásokat pedig megannyi tényező alakítja: az élelmiszerek otthoni és munkahelyi kínálata, a családi bevétel, a saját termelésből származó nyersanyagok, a hagyományok, az ünnepi szokások, illetve az élelmiszer-kedvezmények. A mozgásszegény életmódot illetően az ülőmunkára, a számítógép/telefon/TV köré szerveződő szabadidős tevékenységekre és a gyaloglás, a biciklizés kiszorítására is felhívta a figyelmet.

A kijárási tilalom az ülő életmódot erősítette

Az Egészségügyi Világszervezet közleményében arra is kitért, hogy a futárszolgálati alkalmazások is negatívan befolyásolhatják az elhízási tendenciát, ezek ugyanis az ülő életmódot erősítik: a járványhelyzet idején bevezetett kijárási tilalom is ahhoz járult hozzá, hogy az emberek gyakrabban használják ezeket az alkalmazásokat.

Mint mondta, megfigyelhető, hogy ebben az időszakban sokan elhíztak, ugyanakkor azok, akik a táplálkozás és a mozgás terén megfelelő információval és némi akarattal rendelkeztek, pozitívan kezelték, hogy „otthon kell maradni”.

Meglátása szerint utóbbiak az ételszállító alkalmazások kínálatából is könnyebben választották ki a számukra szükséges ételeket, illetve a kijárási tilalom keretei közt is próbálták megtalálni azokat a lehetőségeket – otthoni edzések, kocogás formájában –, amellyel eleget tehettek napi mozgásszükségletüknek.

– hívták fel a figyelmet a kutatók.

korábban írtuk

Jelentősen több elhízott szorul kórházi ellátásra a Covid-19-betegség miatt

Az elhízottak körében nagyobb a kockázata annak, hogy az új koronavírus okozta Covid-19-betegség miatt kórházi ellátásra szorulnak – derítették ki a University College of London kutatói.

Emellett az elhízás több mint 200 000 rákos megbetegedést okoz Európában. Ami a megelőzhető rákfajták megjelenésében szerepet játszó kockázati tényezőket illeti, a WHO adatai arra engednek következtetni, hogy a következő években az elhízás egyes országokban még a dohányzást is megelőzheti.

Túlsúlyban a túlsúlyosok

A kutatás arra is kitért, hogy 2025-ig egyetlen európai ország sem fogja tudni megakadályozni az elhízott személyek számának növekedését. Arra a kérdésre, hogyan áll Románia európai uniós viszonylatban, Domokos Izabella az Eurostat 2019-es adatára hivatkozva elmondta, hogy az ország 18 év fölötti lakosságának 59 százaléka 25 fölötti testtömegindexszel rendelkezik, ami a túlsúly valamelyik stádiumát jelenti.

„A statisztikai adatok a túlsúlyt a testtömegindex alapján állapítják meg, amely adat számomra nem sokat jelent, mivel egy jól edzett személy testtömegindexe is lehet magas, de nem jelenti azt, hogy kövér. Ugyanakkor azok, akik mondjuk, egy gyors fogyás alatt sok izomtömeget veszítettek, és normális testtömegindexszel rendelkeznek, valójában vékony testben kövérek. Ezen információk tudatában nem is merek belegondolni, hogyan is állunk igazából” – emelte ki.

Az elmúlt években a gyermekek körében is drasztikusan emelkedett a túlsúllyal és elhízással küzdők száma, ezért – mint ahogy a WHO is rámutatott – az európai államok legmagasabb kormányzati szerveire van szükség a „túlsúlyjárvány” megfékezéséhez.

Tudással felvértezve védekezni

Domokos Izabella szerint az oktatás a világméretet öltő jelenség elleni védekezésnek létfontosságú eleme, amelynek elsősorban a gyermekek iskolai közösségekben történő tájékoztatását kell tartalmaznia, nem hagyva figyelmen kívül a felnőttképzést sem. Az oktatási rendszer mellett az élelmiszer-fogyasztást alakító lépéseket is elengedhetetlennek tartja. Meglátása szerint a táplálkozási ajánlások kidolgozásával, a gyermekek számára nyújtott iskolai menük összetételének javításával, a gyorséttermek adagjainak csökkentésével, illetve a reklámozás szabályozásával szintén megelőzhető lehet.

„Emellett az élelmiszerek árusítását is szabályozni lehetne azáltal, ha a közintézményekben üzemelő büfék, étkezdék és étel-ital automaták csak egészséges termékeket árusítanának. Az élelmiszerek címkéjét is meg lehetne úgy változtatni, hogy a fogyasztó könnyebben eligazodjon rajta, könnyebben megértse. Egy egyszerű jelölési módszer lehet például a „közlekedési lámpa”, amely azt jelölné, milyen hatással van az adott termék a fogyasztó egészségére: a magas kalóriaértékkel rendelkezőt pirossal jelölnék meg, a közepeset sárgával, míg az egészségesebb élelmiszereket zöld jelzéssel láthatnák el” – magyarázta.

A testmozgást, a gyaloglást és a kerékpározást népszerűsítő programok fontossága, valamint az iskolai és szabadidős sportok elérhetőségének kiszélesítése mellett a szakember az egészséges táplálkozás kulcsszavait – minőség, egyensúly, változatosság, mértékletesség – is kiemelte.

korábban írtuk

Az iskolai végzettség szintje összefüggést mutathat az elhízással

Összefügghet az iskolázottsági szint és az elhízással – derül ki az Eurostat legújabb statisztikai jelentéséből. A tanulmány szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők jobban odafigyelnek a testsúlyukra, mint az alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkező társaik.

„Ugyanúgy, ahogy teszünk azért, hogy jogosítványunk legyen, tanulunk, időt, energiát és pénzt fordítunk arra, hogy autót tudjunk vezetni, pont úgy fordíthatnánk időt, energiát és pénzt arra, hogy a legelemibb információkat elsajátítsuk a táplálkozás terén. Aki elsajátítja a táplálkozástudomány minimális alapjait, saját maga dietetikusává válik. Bárhová vezeti a sors, minden helyzetben tudni fogja, miből, mikor és mennyit kell elfogyasztania, hogy hosszú távon megőrizze egészségét” – vélekedett a szakember.