Itt televízió, ott ürülék a tantermekben

Fénymásoló és televízió
az osztályteremben
Egyes megyékben az állam vagy az önkormányzatok, másutt viszont a szülők költségén születnek újjá tanévkezdés előtt az iskolák, óvodák. Hargita megyében több évtizedes hagyománynak számít, hogy önerőből javítják ki az oktatási intézmények épületét, Marosvásárhelyen pedig arra is akadt példa, hogy az óvónők saját pénzükből újították fel munkahelyüket. Nyoma sem maradt a két évvel ezelőtti tűzvésznek a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola épületén: az ingatlant önkormányzati, vállalkozói és szülői támogatással sikerült rendbe hozni. Ilyés Etelka igazgató elmondta, az idei meszelés, valamint az esedékes javítások teljes árát az intézmény saját költségvetéséből finanszírozta. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában több évtizedes hagyománya van annak, hogy az osztálytermek tatarozását az ott tanuló gyerekek szülei végzik el. „Szülői igényről van szó, nem az iskola kéréséről, nem is tudjuk, esetenként mennyit fektetnek be egy-egy osztályterem rendbetételébe” – magyarázta Gáll Árpád igazgató. Hozzáfűzte, egyes osztályokban a szülők szőnyeggel takarták le a padlót, függönyöket, sötétítőket tettek az ablakokra, valamint elkészíttették a falburkolatot és a bútorokat is. A negyedikes tanulók szülei tanév végén eladják a bútorzatot az első osztályt kezdő gyerekek szüleinek, majd az ötödikes osztályterem csinosításához látnak. „A step by step módszerrel működő osztályokban fénymásolókat, némelyikben televíziót és magnót is vásároltak a szülők” – számolt be az igazgató. Kovács Piroska, a step by step első osztályt kezdő tanulók szülői bizottságának pénztárosa közölte, 60 millió régi lejt fizettek a tavalyi negyedikesek szüleinek a bútorzatért, a 19 tagú osztály tanulóinak családja egyenként négymillió régi lejjel járult hozzá a felújításhoz. Gyergyószentmiklóson ugyanakkor a fentiek ellenpéldája is tapasztalható: a tavaly átadott roma iskolát hiába meszelték ki és tették rendbe a helyi önkormányzat költségén, tanévkezdés előtt egy héttel az ablakokat már beverték, a nemrég kitakarított osztálytermek padlóján pedig állati és emberi ürülékkupacok hevernek. Bondor István főtanfelügyelő kifejtette, Hargita megyében idén 36 milliárd régi lejt költöttek a tanintézetek felújítására, és még legalább ekkora összegű kiadásra számítanak év végéig.

Óvónők meszelték a termeket
Maros megyében a vidéki tanintézetek jelentős részét a szülők, esetenként a nagyobb gyermekek tatarozzák, az anyagi gondok azonban nemcsak a falusi iskolákra jellemzőek. A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Gimnázium keretében működő gyakorlatozó óvodát az óvónők saját költségükön tették rendbe. „Az általunk vásárolt festékkel és szerszámokkal napokig javítottuk a falakat, majd festettünk, vagy szőnyeget mostunk, ám ezért nem kérhetünk semmit a szülőktől. Õk amúgy is sokat támogatnak, hisz mindent ők vásároltak, ami az óvoda termében látható” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Eperjesi Júlia óvónő. Nem kért támogatást a szülőktől az épület felújítására a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola vezetősége sem, a tantermek csinosítása, a taneszközök kicserélése azonban már nem lehetséges a szülők anyagi áldozata nélkül. „Az idén falburkolatot szereltünk fel az osztályban, az iskolakezdésre helyére kerül a nagy méretű ábécét tartó keret, és ha futja még a pénzből, újrakeretezzük a táblákat is” – számolt be a gyerekenként ötszázezer régi lejes szülői hozzájárulásból elvégzett munkákról Nagy Enikő tanítónő.
Nagyváradon az önkormányzat néhány éve indult iskolafelújítási programja keretében tatarozzák az iskolaépületeket, az önkormányzat évről évre több milliárd régi lejt irányoz elő az épületek helyreállítására. Ebben az évben hetven iskolában végeztek munkálatokat, amelyek összértéke mintegy nyolcvanmilliárd régi lej. Részben az állami támogatásból újítják fel a Kolozs megyei tanintézeteket is, a szülők pedig az állam által nem finanszírozott munkálatok vagy felszerelések költségeit állják. „A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Gimnáziumban az iskolaév kezdete után összeül a szülői bizottság, és megegyeznek egy összegben, amellyel a középiskolát támogatják” – tájékoztatta a Krónikát Bitay Zsófia aligazgató. Tavaly az iskolában tanuló, összesen 750 gyerek szülei egyenként mintegy 300 ezer régi lejjel járultak hozzá a folyosók és az osztálytermek kimeszeléséhez.

Fertőzésforrássá válhat
a tanintézetek fele
Az ország óvodáinak és iskoláinak fele fertőzések forrásává válhat az elégtelen egészségügyi és higiéniai körülmények miatt – jelentette ki csütörtökön Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter. Hozzáfűzte, a probléma leginkább a vidéki tanintézeteket érinti, ahol az iskolák 40 százaléka nem rendelkezik saját ivóvízforrással. Mihail Hãrdãu oktatási miniszter sajtónyilatkozatban válaszolt Nicolãescu állításaira, amelyben többek között leszögezte: az idei állami támogatás ugyan precedens nélkülinek számít, ám későn érkezett, és nem elegendő a 16 éve pénzhiánnyal küszködő tanügy problémáinak megoldására. Hãrdãu úgy vélte, hogyha a szaktárca az elkövetkező két évben megkapja az ország bruttó jövedelmének hat százalékát, 2008-ra nem marad egészségügyi engedély nélkül működő iskola Romániában. Krónika