2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
A tervezett tejszövetkezet mûködtetéséhez pasztörizálófelszerelést, hûtõ- és csomagoló berendezést is szükséges beszerezniük. A falu tejtermelõ gazdái által 1998-ban létrehozott egyesület ez év januárjában a Szülõföld Alap segítségével saját tejbegyûjtõ központot építtetett. A mintegy 120 gazdából álló egyesület maga dönti el, hogy kinek adja át termékét, így többet kapnak érte, mint ha az állam által mûködtetett csarnokba szolgáltatnák be. Mivel a tejfeldolgozó vállalat termékük minõsége alapján fizet, ezért havonta ellenõrizniük kell, hogy a tej eléri-e a szükséges 3,7 százalékos zsírtartalmat, valamint a megfelelõ fajsúlyt. A csíkdánfalvi gazdák nagy részének a szarvasmarhatartás a fõ jövedelemforrása. A fõállásban szarvasmarhatartással foglalkozó 18 család 20–40 tehenet tart, míg a gazdák 30–40 százaléka 3–5 tehén tejét szolgáltatja be az egyesület tejbegyûjtõ központjába. A polgármester elmondása szerint ha létrejönne a tejszövetkezet, igazi házi tejet csomagolnának Csíkdánfalván. A tejet nem mûanyag zacskókba, hanem visszaváltható üvegekbe csomagolnák, ami nemcsak környezetkímélõ, de lényegesen olcsóbb megoldás is, így a vásárlók alacsonyabb áron juthatnának friss tejtermékhez. A polgármester derûlátó a tervezett tejszövetkezet termékei iránti kereslet tekintetében. „Mivel jobb minõségû, zsírosabb házi tejet kínálnánk, ráadásul olcsóbban, biztosan lenne rá kereslet – vázolja reményeit a polgármester. – Anyagi szempontból is nagyon jó megoldás lenne a tejszövetkezet megalakítása, hiszen rövidebbre zárnánk az utat termelõ és értékesítõ között, kiiktatnánk a köztes feldolgozót, mivel mi magunk lennénk azok.\" A megyében ugyanakkor még 64 ehhez hasonló egyesület mûködik.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.