2012. október 12., 08:082012. október 12., 08:08
„Felháborító a feljelentés szövege: a prefektus kisbetűvel írja a Székelyföldet, ugyanakkor a székely zászlót egy futballcsapat vagy egy autógyár zászlójához hasonlítja. Ilyenkor minden székelynek kinyílik a zsebében a bicska. Felszólítom a prefektust, kérjen bocsánatot a székely közösségtől, azoktól a székely emberektől, akiknek az adójából kapja a fizetését” – jelentette ki a polgármester.
Antal Árpád elmondta, ha a prefektus nyilvánosan nem kér bocsánatot, Victor Ponta miniszterelnökhöz fordulnak, és felhívják a figyelmét, hogy a kormány helyi képviselője 600 ezer állampolgárt sért meg nyilatkozataival. Az elöljáró felolvasta a feljelentés szövegét, amelyben a prefektus többek között úgy fogalmaz: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és hogy a székely zászló éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára csak azért, mert a polgármester vagy a tanácstagok kedvelik.
„Nem a prefektussal akarok háborúzni, de a székely nemzet szimbólumait nem kérdőjelezheti meg senki. Ugyanakkor érthetetlen, miért zavarja a prefektust, ha látjuk, hogy magyarellenes” – mondta Antal Árpád, utalva arra, hogy a prefektus elzárkózott attól, hogy az autonómiáról vitázzon, majd megsértődött, amikor ezért neveletlennek nevezte. „Nevetséges, hogy azért nem akar tárgyalni az autonómiáról, mert az nincs benne az alkotmányban, hiszen éppen most minden felelős politikus arról vitázik, milyen formában kell módosítani az alaptörvényt.
Az alkotmányt kell a valósághoz igazítani, és nem a valóságot az alkotmányhoz” – mondta Antal Árpád. Codrin Munteanu csütörtökön sajtóközleményt adott ki, amelyben provokációnak minősíti Antal Árpád nyilatkozatát, és leszögezi, egy feljelentés alapján kezdeményezte a törvénytelen szimbólum eltávolítását. Ráduly István, Uzon község polgármestere a Krónikának elmondta, a zászlót nem hajlandó eltávolítani, várja az igazságszolgáltatás döntését. „Nem értem, miért zavaró a székely zászló, hiszen a község polgárainak 95 százaléka székely. Mit szólnak majd, ha minden porta előtt megjelenik a székely zászló?” – mondta Ráduly. Az elöljáró hangsúlyozta, tanulmányozták a törvényeket, melyek kizárólag más országok zászlójának kitűzését tiltják. „Székelyföld nem ország, de el kell hogy fogadják, hogy létezünk, akárcsak a szimbólumainkat” – szögezte le az elöljáró.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.