2007. december 03., 00:002007. december 03., 00:00
A Leader programra jövő évtől pályázhatnak majd Romániából is, amelynek során több mint 150 millió euró lehívására lesz lehetőség a 2007–2013-as költségvetési periódusban. A vasárnapi nyitórendezvényt azért tartották Túrterebesen, mivel a község egy már elismert Leader-akciócsoport központja. Az országban eddig 121 helyi akciócsoportot ismertek el, ami az első lépés az uniós vidékfejlesztési támogatás megszerzéséhez. Ezek a helyi akciócsoportok egy-egy vidékfejlesztési egységet, egy kistérséget képviselnek, amelynek tagjai helyi önkormányzatok, magánvállalkozók, illetve civil szervezetek. Ezek a csoportok dolgozzák ki saját kistérségük vidékfejlesztési stratégiáját, amelyhez kerettámogatást szerezhetnek a Leader programból, amelyet majd továbbosztanak. A helyi egyesületek, önkormányzatok és magánvállalkozók pályázati úton juthatnak hozzá a leosztott kerethez. A benyújtott pályázati anyagok kiértékelését, valamint ellenőrzését az akciócsoport végzi majd el.
A Leader program ismertetése után Már István, a Magyarországi Leader Központ képviselője az anyaországi tapasztalatokról számolt be. Szerinte a 2004–2006-os időszakban a magyarországi kistérségek hatékonyan használták fel a program által kínált lehetőségeket. Hangsúlyozta: ez a fajta támogatás, amelynek lényege, hogy az anyagi forrásokat a helybéliek a saját elképzeléseik szerint, a hatóság, a civil szféra, valamint a magánszféra összefogásával közösen használták fel, egy komoly társadalmi probléma megoldásához is hozzásegítette a vidékieket. „A rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés sokat ártott a vidéki közösségeknek, és hozzájárult az emberi kapcsolatok megromlásához – magyarázta Már István. – A Leader program azonban az együttműködést szorgalmazza, így a közösség újjáépítésének segítője volt.” A találkozón a magyarországi tápiógyörgyei központú helyi akciócsoport egyik tagja ismertette a településén elért sikereket, ezzel is bátorítva a helyi kezdeményezést.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.