„Mi újságírói módszerekkel végeztük a kutatást, mert az illetékes intézmények megtagadták, hogy adatokat szolgáltassanak. A Romsilva például azt állította, hogy ezek az adatok titkosak. 2014-től kezdve, az ipari léptékű favágások miatt, Románia 3.600 hektár évszázados erdőt vesztett, ez 7.200 futballpálya nagyságú területet jelent” – magyarázta Ciurcanu.

A szakember azzal szemléltette a jelenség méreteit, hogy

A bemutatott adatok szerint a legérintettebb természetvédelmi területek a Kelemen-havasok Nemzeti Park, a Domogled-Cserna Nemzeti Park, a Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Park, valamint Európa legnagyobb szűz erdőinek nagy része, a Nérai-erdőségben.

A szervezet számításai szerint ezen erdők kitermeléséből a román állam 60 és 100 millió euró közötti bevételre tett szert, még akkor is, ha a legolcsóbb, tűzifának való értékesítéssel számolunk (50 euró/köbméter), jóllehet a jó minőségű faanyag ára ennek a többszöröse lehet. Azt mondják, a bevétel alig 15 százalékát fordították újraerdősítésre, nagy része bérekre ment el.

„A román állam (...) tervszerűen termeli ki a fát a nemzeti parkokban. A Romsilva, amelynek kezelésében van tizenkettő a tizenhárom nemzeti park közül, megtagadta, hogy adatokat szolgáltasson a kitermelt famennyiségről. Ezt azzal indokolta, hogy ezek az adatok titkosak és közzétételük negatívan befolyásolná a társaságról alkotott képet. Ez egy példa nélküli visszaélés, tekintve, hogy a nemzeti parkok területének fele az állam köztulajdona, így az ezzel való gazdálkodás közérdekű probléma” – szögezte le Ciurcanu, aki szerint a nemzeti parkok összterülete az ország területének alig egy százalékát teszi ki, ám ezek Európa legnagyobb biodiverzitású területei.

A hivatalos adatok szerint Romániában 1572 természetvédelmi terület van (az ország területének több mint 23%-a), amelyek közül 1066 igényel gondnokságot.