Ioan Mang hallani sem akar a MOGYE magyar karának létrehozásáról

Arra a felvetésre, hogy ha az egyetem román többségű vezetősége eddig sem támogatta a törvény által előírt magyar önálló struktúrák létrehozását, mi a garancia arra, hogy ezentúl megteszi, senki nem tudott pontos választ adni. „Remélem, hogy okos megoldás születik” – jelentette ki a tárcavezető a csütörtökön késő délután tartott sajtóértekezletén, melyen jelen volt Leonard Azamfirei rektor és a magyar oktatók szószólója, Szabó Béla is. A miniszter közölte, javasolni fogja a kabinetnek, hogy vonja vissza a magyar kar létrehozásáról rendelkező kormányhatározatot.

Szabó Béla professzor megjegyezte, az egyetemi szenátusban még abban a hat magyar tanárban sem lehet bízni, akik román kollégáik javaslatára kerültek a vezetőségi testületbe. Közülük egyik sem élvezi a magyar közösség bizalmát, némelyikük még anyanyelvét sem beszéli – mutatott rá. Ioan Mang miniszter arra biztatta a feleket, hogy a szenátusba olyanokat juttassanak be, akik valóban a közösség érdekeit képviselik.

„A megbeszéltek alapján úgy tűnik, a miniszter most támogatja a magyar vonal létrehozását, azonban ki tudja, mi lesz a későbbi álláspontja” – jegyezte meg Szabó professzor. Mint mondta, Mangot egyébként meglepte, hogy bizonyos híresztelések ellenére a marosvásárhelyi egyetemen eddig is lehetett magyarul tanulni.

A nacionalisták sikere

Miután egy nappal korábban Leonard Azamfirei, a román oktatók által megválasztott rektor örömtelien üdvözölte a marosvásárhelyi táblabíróság és az új kormány magyarellenes döntéseit, csütörtökön elődje is hallatta szavát. A leköszönt Constantin Copotoiu – akit a törvénytelenül megválasztott új szenátus elnökévé neveztek ki –  kijelentette, hogy az illetékes szervek ésszerűen jártak el, amikor hatályon kívül helyezték az Ungureanu-kabinet rendeletét.

Politikai pályafutása egyik legnagyobb sikereként mutatta be a magyar kar létrehozásának megakadályozását a bizalmatlansági indítvány egyik kezdeményezője, Ciprian Dobre. A Maros megyei liberális képviselő választási kerületében, a színromán Felsőrépán számolt be a helyi nyugdíjasoknak és idős gazdáknak arról, hogy miként sikerült megakadályoznia a magyar kar létrehozását.

Torzszülött vagy tetszhalott?

Ábrám Zoltán, az egyetem tanára továbbá csütörtökön nyílt levélben fogalmazta meg gondolatait. Szerinte a MOGYE kálváriája kísértetiesen hasonlít a tizenöt éve újból létrehozásra szánt, de meg nem valósult Bolyai Egyetem történetéhez. „Parlamenti és a magyar közösségen belüli viták (akkor még létezett az RMDSZ megtűrt belső ellenzéke), egyöntetű elutasítás még a demokratikusnak vélt román politikusok (Diaconescu, Marga stb.) részéről is, politikuscserék, megtámadott és viszontfellebbezett kormányhatározatok, mézesmadzag-politika, teljes tehetetlenség és sterilitás stb.” – eleveníti fel a másfél évtizeddel ezelőtt történteket az oktató, aki néhány kérdést is feltesz az RMDSZ politikusainak.

Ábrám többek között azt nehezményezi, hogy az RMDSZ vezetőit a 90-es években miért nem foglalkoztatta egyáltalán a MOGYE helyzete? „Miután az 1999-es tanügyi törvényre hivatkozva, a MOGYE magyar oktatóinak többsége az egyetem szenátusához beadvánnyal fordult, miért nem vállalt velük partnerséget az RMDSZ? Vajon sikernek könyvelhető-e el a beiskolázási számokról szóló, a  Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti 1432-es kormányhatározat 2003-ból? Vajon nem kellett volna többet tenni, például akkreditáltatni a magyar oktatási programot, hogy most ne ez legyen az egyik legfontosabb és valós támadási felület?” – hangzanak a költői kérdések.

Az egyetemi szenátus volt tagja abban is kételkedik, hogy ugyanazzal a román és magyar politizálási stílussal, mint másfél évtizede, lehet-e egyáltalán kecsegtető eredményeket várni. „Vajon az egykor tanügyminiszterként a halvaszületett Petőfi–Schiller-egyetemet létrehozó, jelenleg külügyminiszter Andrei Marga tárgyalásaitól mik várhatóak? Torzszülött vagy tetszhalott?” – kérdezi levelében az elkeseredett egyetemi tanár.