
Fotó: Mediafax
2007. augusztus 13., 00:002007. augusztus 13., 00:00
A nagy-romániások ezért bejelentették, eljárást indítanak a kormány ellen, hogy az vonja vissza a címer engedélyezését. Kovászna megye címertervének múlt hét végi elfogadását többéves vita előzte meg, de a megyei önkormányzat vezetői már a jelkép hivatalos elfogadása előtt elhelyezték azt székhelyük homlokzatán. Ioan Solomon, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának elnöke kifejtette: a címert azért fogadták el, mert az RMDSZ kormányon van. Hozzátette, szerinte a címer a több mint 25 százalékos háromszéki románsággal szembeni intolerancia jelképe. Solomon közölte, a Kovászna megyei román közösség nevében javasolták a keresztet, mint a kereszténység szimbólumát, vagy a fenyőt és a borvízforrást, mint a megye gazdagságának jelképeit. Az RMDSZ azonban valamennyi javaslatot elutasította, mert nem kívántak változtatni a régi Háromszék vármegye címerén.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az Országos Heraldikai Bizottság tagjait azzal győzték meg a címer elfogadásáról, hogy a jelképet a román kormány a két világháború közötti időszakban elfogadta és használta is. Szekeres Attila címertervező magyarázata szerint a kardot tartó páncélos kar a szülőföld védelmében tanúsított hősiességet jelképezi. A szív az áldozatkészség szimbóluma, de az úgynevezett „régi székely címer” eleme is. Az arany nap és a növekvő ezüst félhold az úgynevezett „új székely címer”, tulajdonképpen a székely nemzet címere. A három csillag eredetileg a három székely rendet jelképezte, de utal a Háromszéket alkotó székek számára is. „Nagyon hosszú út áll mögöttünk: nehezen sikerült elfogadtatnunk a címert, hiszen számos politikus saját etnikumának jelképeit kereste benne” – számolt be Demeter János megyei tanácselnök. Hozzáfűzte: úgy véli, a címerek nem etnikumokat, hanem emberi és közösségi karaktereket jelenítenek meg. „Ilyen a hazaszeretet és a szülőföld szeretete, amely érvényes magyarokra, románokra egyaránt” – fejtegette Demeter. Hozzátette: a kormány által jóváhagyott címert ezentúl hivatalosan is használják majd, kifüggesztik a megye bejáratainál, valamint székely kapukat is helyeznek a megyehatárokhoz.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.