Olyan rendszert szeretnének, amely odafigyel a szülésre készülő nők szükségleteire és jogaik tiszteletben tartására
Fotó: Orbán Orsolya
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
2026. június 28., 17:542026. június 28., 17:54
A tervezetet Ruxandra Cibu Deaconu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora nyújtotta be, a szülést emberbarátabbá tévő kezdeményezést többek között RMDSZ-es törvényhozók is támogató aláírásukkal látták el.
„A szenátus szavazása fontos lépés egy olyan egészségügyi rendszer felé, amely jobban odafigyel a nők szükségleteire és jogaik tiszteletben tartására. A kezdeményezés számos olyan nő tapasztalataira és aggályaira építve született meg, akik jelezték, hogy
– olvasható az USR közleményében. Az új rendelkezések egyértelműsítik és megerősítik a páciensek jogait a szülészeteken, különös tekintettel az intimitás védelmére, valamint arra a lehetőségre, hogy a vajúdás és a szülés idején egy általuk választott személy támogatását vehessék igénybe. A tervezet emellett további garanciákat vezet be a páciensek méltóságának és jogainak tiszteletben tartására az egészségügyi ellátás teljes időtartama alatt.
A plenáris vitán felszólaló Ruxandra Cibu Deaconu szenátor azzal érvelt, hogy bár a páciensek jogairól szóló törvény említi a méltóságot, az intimitást és a magánélet tiszteletben tartását, a terhesség, a vajúdás és a szülés esetében a jelenlegi jogi keret nem nyújt kellően egyértelmű garanciákat a páciensek életének ezen legsebezhetőbb pillanataira.
A szenátus honlapján olvasható indoklás szerint a kezdeményezés a páciensek jogairól szóló 2003/46-os törvény módosítását célozza, mivel a jelenlegi romániai jogi keretből hiányoznak a vajúdás és a szülés körülményeire vonatkozó konkrét szabályok.
Ez a joghézag nem egységes és méltatlan gyakorlatot szül a kórházakban:
Ez sérti a páciensek magánélethez és intimitáshoz való alkotmányos jogát, ráadásul jelentős pereskedési kockázatnak teszi ki az egészségügyi intézményeket.
A tervezet két fő jogot rögzítene:
A kórházaknak kötelezővé tennék a belső szabályzatok frissítését, az esetleges korlátozások orvosi indokainak rögzítését a kórlapon, valamint a páciensek előzetes tájékoztatását.
Az indoklás nemzetközi jogi és szakmai alapokra épít: hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseire (Ternovszky c. Magyarország, Konovalova c. Oroszország), több európai ország működő jogi modelljére (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as ajánlásaira, amelyek alapvető elvként kezelik a kísérő biztosítását.
A javasolt intézkedések teljesen költségsemlegesek, nem igényelnek plusz állami beruházást, csupán a szervezeti protokollok átalakítását.
A szenátus első kamaraként tárgyalta a tervezetet. A kezdeményezés most a képviselőház elé kerül vitára és döntő szavazásra.
Mint ismeretes, Nyugaton természetesnek számít, nálunk azonban még mindig nem, nehezen részben vagy kevés helyen biztosítható a közintézményekben az úgynevezett háborítatlan szülés. Az anya-baba központú szülés témájában korábban Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári pszichoterapeuta, dúla beszélt részletesen a Krónikának.
Immár körülbelül 600 babaváró párt készített fel, félszáz szülést kísért Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári pszichoterapeuta, dúla, háromgyermekes anya, aki tíz éve indította útjára Baba születik nevű projektjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!