Interjú Dorosz Dáviddal, a Lehet Más a Politika (LMP) politikusával

– Az LMP-n belül ön a határon túli magyar ügyek felelőse. Hogyan látja a magyarországi és a határon túli magyarok kapcsolatát, együttműködését?

– A fő cél a határon túli magyar közösségek szülőföldön való megmaradása, a fogyásuk megállítása, megfordítása. Ennek a legfontosabb eszköze az lenne, hogy a magyarországi politikai pártok fogadjanak el egy nemzeti minimumot és támogassák az autonómiatörekvéseket. Fontosnak tartanánk ugyanakkor egy olyan program elindítását, amely által az erdélyi magyarság problémáit, élethelyzetét román nyelven közérthetően bemutató honlapok jönnének létre. Nagyon sok probléma a tájékozatlanságból, az előítéletekből fakad. Ilyen fórumokon lehetne elmagyarázni, megértetni, hogy az autonómia nem egy nacionalista elszakadási kísérlet, hanem egy teljesen alapvető közösségi jog, amely valamennyi európai kisebbségnek jár.

– De mivel tudja támogatni az autonómiatörekvéseket egy magyarországi ellenzéki párt?

– Például azzal, hogy a magyar és a román politikai közösséggel, és annak minden pártjával jó partneri viszonyt alakít ki. Ez azért is fontos, hogy kormányváltás esetén se következzék be törés.

– Kik az önök romániai partnerei? A zöldek? A liberálisok?

– Nincsenek még kialakult kapcsolataink, de már zajlanak az előzetes egyeztetések. Ezek eredményét egy néhány hónap múlva várható bukaresti úton szeretnénk bejelenteni. A szélsőséges nacionalista pártokat leszámítva mindenkivel tárgyalni szeretnénk.

– Ki a partnerük az erdélyi magyar szervezetek közül?

– Az RMDSZ-szel is, az MPP-vel is kapcsolatban állunk, és ha megalakul a Tőkés László nevével fémjelzett párt, azzal is partneri kapcsolatra törekszünk. Az RMDSZ-t kiemelt partnerünknek tekintjük, hiszen látjuk, hogy mind Erdélyben, mind Bukarestben ez a szervezet rendelkezik a legnagyobb súllyal.

– Az LMP emlékeim szerint egyszer hallatta hangját az Országgyűlésben erdélyimagyar-ügyben. Éppen ön bírálta az Orbán-kormány részrehajlónak vélt médiatámogatásait. Nem érzi úgy, hogy árnyékra vetődött? Hiszen épp annak a lapnak az ügyében szólalt meg, amelyik az elmúlt öt évben a baloldali kormányok részrehajló támogatásának a haszonélvezője volt.

– Le kell számolni azzal, hogy a jobboldali kormány csak jobboldali médiát, a baloldali pedig baloldalit támogat. Ez a magyarországi politikai versengés erdélyi exportját eredményezi. Azt valljuk, hogy az egyenlő elbánás elve alapján mindenkinek jár a támogatás, aki bizonyos alapvető törvényi feltételeknek eleget tesz. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi társadalom és az erdélyi média is sokszínű maradjon.

– Az állampolgárság határon túli kiterjesztését önök is megszavazták. Nem mond ellent az állampolgárság annak az elvnek, hogy helyben kell biztosítani a boldogulás lehetőségét?

– Magam is megtapasztaltam, milyen fontos az állampolgárság érzelmi dimenziója. A kivándorlásra gyakorolt hatását viszont ellensúlyozni lehet. Fel kell tenni a kérdést, hogy a magyar állam milyen támogatást tud nyújtani azoknak a magyarországi cégeknek, amelyek itt teremtenek munkahelyeket.

– Választójog?

– Fontosnak tartjuk, hogy a választójog továbbra is a magyarországi lakóhelyhez kötött maradjon. Amiként az itteni vitákat sem Magyarországról kell eldönteni, úgy a Magyarországon élők vitáiba sem kellene innen beleszólni. Attól is tartunk, hogy a szavazati jog középtávon olyan ellenállást vált ki a romániai politikai közösségből, amely ellehetetleníti az autonómiáért folytatott politikai küzdelmet. A kormányzatnak el kell döntenie, mit tart fontosabbnak: a szavazati jogot vagy az autonómiát.