Inkább nem kérnek a bevándorlókból az iskolák

Mint az érintettek rámutattak, a kollégiumi helyek száma így sem elegendő, a menekültügyet pedig nem a hazai polgárok rovására kellene kezelni. Ennek ellenére vészhelyzet esetén sok intézmény hajlana a kompromisszumos megoldásra.

Az oktatási minisztérium múlt héten szólította fel a tanfelügyelőségek és az egyetemek vezetőségét, hogy készítsenek jelentést a kihasználatlan vagy felszabadítható kollégiumi helyekről, amelyeket szükség esetén – amennyiben végesnek bizonyul a befogadóközpontok kapacitása – az országba érkező szíriai menekültek rendelkezésére lehetne bocsátani.

Az oktatási tárca kérése Liviu Dragneát is meglepte, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke úgy vélte, Sorin Cîmpeanu oktatási tárcavezetőnek és minisztertársainak meggondoltabbnak kellene lenniük, és közösen kellene felügyelniük a menekültkérdést. Elmondta, bár nem beszélt a miniszterrel, felhívja a figyelmét, hogy ilyen ügyekben a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) az illetékes, ez rendelheti el megfelelő stratégia alapján az intézkedéseket. Minden más, rosszul kommunikált intézkedés csak növelheti a lakosság bizonytalanságérzetét, figyelmeztetett a kormánypárti politikus.

Az oktatási tárca illetékese rámutatott, a sürgősségi helyzetek országos bizottságának felkérésére jártak el, és vészhelyzetben a szálláshelyek felajánlása mellett pszichológiai tanácsadással is segíthetnek.

A tanfelügyelőségek többsége helyhiányra hivatkozva visszautasította a szaktárca kérését, azonban olyan intézmény is akadt, amely – bár beismerte, hogy nincs elegendő bentlakási hely a megyében – vészhelyzet esetén hajlandó a megoldáskeresésre.

„Felelőtlen döntés\"

Felelőtlenség lenne tanév közben, működő iskolai bentlakásokba, étkezdékbe felnőtteket elszállásolni, étkeztetni – áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség oktatási minisztériumnak küldött válaszában. Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak kifejtette, meglepte az átirat, hiszen meglátása szerint egy ilyen összesítésért a prefektúrához vagy a katasztrófavédelmi felügyelőséghez kellett volna fordulni. Ennek ellenére azonnal konzultált a kormányhivatal, a megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetőivel, és az egyeztetés alapján azt a választ fogalmazták meg, hogy nem az iskolarendszer hivatott megoldani a kérdést.

A Kovászna megyei oktatási hálózat szakemberei vállalják a tanácsadást, segítenek a kommunikációban, az idegen nyelvet oktató tanárok vállalják, hogy a menekültekkel való kapcsolattartásban áthidalják a nyelvi nehézségeket, a pszichopedagógiai központ munkatársai a gyerekeknek tudnak segítséget nyújtani a beilleszkedésben, de szállást és étkeztetést nem tudnak biztosítani – hangsúlyozta Kiss Imre.

Emlékeztetett, létezik ugyan egy adatbázis, amelyben katasztrófa esetére ki van alakítva az elszállásolási hálózat, és ebben szerepelnek az iskolák, a bentlakások is, de a két helyzet nem azonos, hiszen egy esetleges katasztrófa esetén nem működnének a tanintézetek, egy működő rendszerre pedig nem lehet ráterhelni a menekültek ellátását. Ráadásul a tanintézetek belső szabályzatában is szigorú előírások vonatkoznak a diákok védelmére, ezek sem tennék lehetővé a menekültek befogadását, tette hozzá.

Marius Vlăduţ, a Brassó megyei tanfelügyelőség képviselője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültek kollégiumokban vagy tornatermekben való elhelyezése káros hatással lenne az oktatási folyamatra, ezért elmondása szerint csak pszichológiai tanácsadással tudnának segíteni a háborús övezetből érkezőknek, szállást és élelmet nem tudnak biztosítani számukra. „Ha például tornateremben helyeznénk el őket, akkor ott már nem lehetne folytatni a megszokott tevékenységet\" – mondta Vlăduţ, hozzátéve, hogy csak háború vagy természeti csapások okozta vészhelyzetre vannak felkészülve, a menekültek fogadására nem.

Elutasító válasz érkezett a szaktárca kérésére Suceava megyéből is, Gheorghe Lazăr főtanfelügyelő szerint bár a vidéki kollégiumokban lenne szabad hely a menekültek számára, ezeknek egy térben kellene lenniük a bentlakó diákokkal, ami nem megengedett. Ilyen körülmények között nem tudnak menekülteket fogadni, hiszen például a megyeszékhelyen ők is helyhiánnyal küzdenek. „Nincs módunk menekültek elszállásolására\" – jelentette ki a főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy még az egykori iskolai táborokat sem lehetne használni a célra, hiszen azok már átkerültek az önkormányzatokhoz. Suceava megyében egyébként Rădăuţi-on működik befogadó központ menekültek számára.

Nincs hely, de keresnek

Kolozs megyében sincs szabad hely a kollégiumokban, azonban Valentin Cuibuş főtanfelügyelő szerint hajlandók a megoldáskeresésre. A főtanfelügyelő a Mediafax hírügynökségnek kifejtette, minden szabad szálláshelyet átadtak már az egyetemeknek, így nincs kihasználatlan helyük, amit felajánlhatnának. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy nyilatkozott, személy szerint nem tartja jó ötletnek, hogy a menekülteket bentlakásokban szállásolják el, ugyanakkor azt is kétli, hogy lennének üres helyek a kolozsvári kollégiumokban.

Ezzel szemben Bihar megyében öt tanintézet is jelentkezett, hogy lenne szabad helye a menekültek számára, ezek összesen 600 rászoruló számára tudnának szállást biztosítani – derült ki a tanfelügyelőségi jelentésből. A vészhelyzet esetén alkalmazható listára egy-egy nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, sonkolyosi és papfalvi kollégium iratkozott fel, olyan körülmények között, hogy – mint arról lapunkban korábban írtunk – a szülőknek évről évre nehézséget okoz bentlakáshelyet találni gyermekeik számára.

„Nagyváradon egyedül a görög katolikus iskola, feltehetően egyházi támogatással tudna fogadni menekülteket. A többi mind a megyében van\" – magyarázta Kéry Hajnal. A főtanfelügyelő-helyettes arra is rámutatott, hogy ez a tanintézetek önálló vállalása volt. „Van, ahol a bentlakás több épületből, különböző szárnyakból áll, így el lehetne különíteni a diákokat a menekült családoktól. A bentlakások elsősorban a diákjainkért vannak. Bár még nem tudni, hogy a helyekre szükség lesz-e, de ha igen, az érkezőknek a befogadását úgy kell megoldani, hogy ne zavarják a diákokat\" – szögezte le a szakember.

Túlzsúfolt egyetemi campusok

Az egyetemeknek nincs kapacitásuk arra, hogy szabad szállásokat ajánljanak fel a menekültek számára, hiszen saját diákjaikat sem képesek elhelyezni, mutatnak rá a felsőoktatási intézmények vezetői. Ilyen helyzetben van a brassói Transilvania egyetem, de hasonló a szituáció a kolozsvári egyetemeken is, ahol csupán alig több mint tízezer bentlakási helyet tudnak biztosítani a hallgatóknak, miközben a csaknem százezres diákság zöme albérletben él.

Ennek ellenére Paul Fărcaş, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szóvivője úgy nyilatkozott, a felsőoktatási intézmény nyitott a párbeszédre. „Ha kérik, kereshetünk alternatívákat. A döntést az egyetem vezetőtanácsának kell meghozni\" – mondta a szóvivő.

A suceavai Ştefan cel Mare egyetem szintén nem tud szálláshelyet biztosítani a szíriai rászorulóknak, és nincs szabad szálláshely a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem campusaiban sem, azonban Ionel Sinescu rektor elmondása szerint vészhelyzet esetén, felsőbb utasításra ki tudnak üríteni egy bentlakást. Szükséghelyzetben más fővárosi felsőoktatási intézmények is befogadnák a menekülteket, a Bukaresti Egyetem közlése szerint 80, míg a bukaresti műszaki egyetem 50 szálláshelyet tudna szabaddá tenni a számukra.

Ellenkeznek az egyetemisták

Miközben a felsőoktatási intézmények vezetői szükséghelyzet esetén hajlanának a megoldáskeresésre, a diákság képviselői szerint a Ponta-kormánynak más megoldást kellene keresnie a problémára. A Romániai Egyetemi Szervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) közleményében „szerencsétlennek\" nevezte a kabinet tervét. Rámutattak, a romániai egyetemek szálláshelyhiánnyal küzdenek, a hallgatók mintegy negyede nem lakhat kollégiumban a helyhiány miatt, így szerintük a menekültek elszállásolására „megfelelőbb megoldást\" kell találni.

„Bár megértjük problémáikat és együttérzünk a menekültekkel, illetve értékeljük, hogy a hatóságok segíteni próbálnak, úgy véljük, lehet megfelelőbb megoldást találni az elszállásolásukra, olyat, amely nem érint hátrányosan egyetlen romániai társadalmi kategóriát sem\" – vallják az ANOSR képviselői.

A szövetség ugyanakkor az egyetemeknek is üzen: fő prioritásuk az legyen, hogy biztosítsanak szálláshelyet, megfelelő körülményeket valamennyi hallgatójuk számára. Az ANOSR szerint évente egyetemisták tízezrei maradnak kollégiumi szálláshely nélkül, és kénytelenek abbahagyni tanulmányaikat, mivel nem tudják megengedni maguknak az albérletet.