
Fotó: A szerző felvétele
Ezt követõen a helyi önkormányzatokra hárul a településeken belüli utcai hálózat kiépítése, illetve a lakóházak rácsatlakoztatása a rendszerre. A beruházásra a három község önkormányzata, illetve a tejporgyár 2005-ben nyújtotta be a pályázatot a környezetvédelmi alaphoz, amelynek kedvezõ elbírálását követõen az állam 3,89 millió lejjel támogatta a projektet. A hiányzó összeget az önkormányzatoknak és a tejporgyárnak kell állnia egyenlõ mértékben. Az egyenként 1,2 millió lejt meghaladó önrészt az önkormányzatok banki hitelbõl fedezik, illetve a három községnek a kormány idén összesen további 2,1 millió lejnyi támogatást utal ki az önrész finanszírozására. A támogatás által felszabadult, egyenként 500 ezer lejt meghaladó összeget az önkormányzatok az utcai szennyvízhálózatok kiépítésére irányították át. A munkálatokat 2006 nyarán kezdték el, az átadási határidõ 2008. március 10-e. A ködös, hûvös november ellenére a gyergyóremetei Bogáros dülõben jól haladnak a 2006 nyarán elkezdett derítõállomás építkezésével. Már elkészültek a befolyó szennyvizet fogadó aknák, pirosban áll a gépház, kész a négy nagy szellõztetõ medence, a két kör alakú utólevegõztetõ medence, befejezték már az utókezelõ kiépítését – ahol a klórt adagolják –, és felépítették az irodaházat. „Az építkezés 85 százalékban kész van\" – jelentette ki a Krónika kérdésére Laczkó Albert Elemér polgármester. Mint mondta, a továbbiakban a belsõ szerelési munkálatok vannak még hátra, illetve a már raktáron lévõ gépek beszerelése. Ha pedig az építést végzõ magyarországi, szekszárdi Bautim Kft. tartja az eddigi ütemet, 2008. március 10-én valóban szalagvágásra kerülhet sor. A munkálatokat ezután már csak az idõjárás hátráltathatja, vagyis ha idén a megszokott gyergyói tél köszönt be, és nem a tavalyihoz hasonló enyhe. A derítõállomás kiépítésével párhuzamosan a községek jól haladnak a szennyvízcsatorna fõvezetékének, illetve a belsõ hálózatnak a kiépítésével is. Ez alól Gyergyóditró kivétel, ahol csak a napokban tudták elkezdeni az utcai hálózat kiépítését, ugyanis a nyár eleji közbeszerzési eljárás ellen óvást emeltek, emiatt ötven napot késlekedett a munkálat elkezdése. Gyergyóremetén a nyár folyamán 90 százalékban kiépítették a fõvezetéket, és emellett sikerült még 5,5 kilométernyi részen a környezõ utcákban is kiépíteni a hálózatot. Elõbbire kormánytámogatásból 2,6 millió, utóbbira pedig 800 ezer lejt költöttek ebben az évben. Az utcai hálózat építésével párhuzamosan elkezdték kiépíteni a lakossági bekötéseket is. „Gyergyóditróban 32 kilométernyi belsõ hálózatot kell kiépíteni és öt átemelõre lesz szükség\" – fejtette ki Bardocz Ferenc polgármester. Hozzátette: a 4,4 millió lejes beruházást pályázati pénzekbõl és helyi költségvetési alapokból finanszírozzák. Nemrégiben nyújtottak be egy pályázatot az uniós strukturális alaphoz, 1,5 millió lejt kérve a csatornahálózatra. A ditróiak 1000–1200 lej közötti összegért csatlakozhatnak rá a hálózatra. „Gyergyószárhegyen ebben az évben a 4,5 kilométeres fõvezetéket sikerült kiépítenünk\" – mondta el a Krónikának Gábor László polgármester. A községben összesen 28 kilométer hosszúságú csatornahálózatot építenek, ebbõl 18 kilométeren az elkövetkezõ év során fektetik le a vezetéket. A 4,4 millió lejes beruházást 90 százalékban állami támogatásból fedezik, a fennmaradó 10 százalékot helyi költségvetési alapokból finanszírozzák. A lakosság 1200 lej ellenében csatlakozhat rá a hálózatra. A beruházás befejeztével a három község lakosságának megoldódik a több évtizedes problémája, a szennyvíz elvezetése. „Végre megszabadulunk a bûzlõ pöcegödröktõl\" – összegzett az egyik remetei gazda, és örömmel nyugtázta, hogy elsõk között csatlakozhatott a hálózatra.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.