2008. november 20., 16:142008. november 20., 16:14
A Hargita gyors szerelvényét a MÁV adja, a légkondicionált, büfével és hálókocsival is ellátott vonaton egy Csíkszereda és Budapest közötti menettérti jegy ára első osztályon 93, másodosztályon 62 euró lesz. Tánczos reméli, hogy a Hargita felülmúlja majd a Korona népszerűségét.December 14-én Hargita néven új nemzetközi gyorsvonat közlekedik Brassó és Budapest között. Ezt Tánczos Barna szállításügyi államtitkár jelentette be tegnap Csíkszeredában. Elmondása szerint a Székelyföldről, valamint Erdély más vidékeiről is érkező lakossági igények tették indokolttá, hogy a Brassó és Budapest között az erdélyi szakaszon éjszaka közlekedő Korona nemzetközi gyorsvonatnak legyen Erdélyen nappal áthaladó párja.
„A menetrendet az utazóközönség igényeinek megfelelően alakítottuk ki úgy, hogy az indulási és érkezési időpont az egyetemistáknak, a középiskolásoknak, az ingázóknak, de még a tájban gyönyörködni kívánó turistáknak, zarándokoknak is megfelelő legyen” – magyarázta Tánczos hozzátéve, hogy az új vonat indítása a Román Államvasutak (CFR) és a Magyar Államvasutak (MÁV) illetékesei között 2007-ben kezdeményezett tárgyalások eredménye.
A Hargita nemzetközi gyorsvonat a menetrendi terv szerint hajnali 3 óra 15 perckor indul Brassóból, 3.44-kor érkezik Sepsiszentgyörgyre, majd 4.52-kor indul Csíkszeredából, 10.29-kor érkezik Kolozsvárra, 13.04-kor lépi át a román–magyar határt, és 16.17-kor érkezik Budapestre. A szerelvény Budapestről 8.43-kor indul, 16.54-kor érkezik Kolozsvárra, 22.28-kor Csíkszeredába, 22.37-kor Sepsiszentgyörgyöt és 9 perccel éjfél után a brassói végállomásra. Egy menettérti jegy ára a Csíkszereda–Budapest távon az első osztályon 93, másodosztályon 62 euró lesz, ennek fejében a közönség légkondicionált vagonokban, háló- és büfékocsival is ellátott MÁV-szerelvényen utazhat. Tánczos szerint ezek a körülmények minden igényt kielégítenek.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a közel egy évtizede elindított Korona nemzetközi gyorsvonat sikerét is felülmúlja majd a Hargita, főleg olyan körülmények között, hogy utóbbi az utazóközönség egy része igényeit már nem elégíti ki. Tánczos Barna hozzátette: a közúti járművekhez képest sokkal biztonságosabb és környezetkímélőbb új vonatot azért keresztelték Hargita névre, mert ez mind Romániában, mind Magyarországon közismert, ráadásul a járat mindkét országban népszerűsíti majd a Székelyföldet.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.