Fotó: Barabás Ákos
A székely zászlón keresztül felépülő székelyföldi identitást és politikai mobilizációt bemutatni hivatott könyvet is ismertettek az online megrendezett 11. Szociológus Napok egyik csütörtöki eseményén.
2021. május 14., 12:152021. május 14., 12:15
2021. május 14., 12:272021. május 14., 12:27
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
Az egyik csütörtöki eseményen Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus beszélgetett Patakfalvi-Czirják Ágnessel a nemrég megjelent, A székely zászló a politikától a hétköznapig című kötetéről. A témában való kutatás huszonhárom, terepen készített interjúból, különböző fókuszcsoportokból és diskurzusokból állt össze.
Azt vizsgálja, hogy tizenöt év alatt azok a személyek, akik ebben a periódusban marginálisak voltak, hogyan alakították a kék és arany zászlót erősen meghatározó székely szimbólummá, amely egy felemelkedési lehetőséget nyújtott számukra. A könyvet egy elméleti rész vezeti fel, majd egy módszertani bemutatón keresztül a harmadik fejezetben arról olvashatunk, hogyan alakul a zászló szerepe a politika és a hétköznapok terén. A negyedik részt egy konklúzióval zárja a szerző.
Toró Tibor a beszélgetés alatt kiemelte azt a folyamatot, mely során a székely zászló kapcsán a politikai diskurzustól az esküvőkig jutunk el. Patakfalvi-Czirják Ágnes ezen a ponton
Emellett vizsgálja a székely identitás megalkotását, mikor még a magyar identitásnak egy alternatívájaként kezdődik, és az erősebb politikai faktorok (az RMDSZ és a magyar kormány) a szimbólumra való rákapcsolódást követően magukévá teszik vagy felújítják, ami által meghatározzák a helyét a magyar identitás konstrukciójában.
A könyv ezt különbözőféleképpen ragadja meg: tanulmányozza a politikai diskurzusokat, különböző eseményeket, illetve a székely zászlónak a lényegét, mely szerint a román nemzetépítő diskurzussal szemben hogyan határozzák meg saját magukat a székelyek, illetve a Székely Nemzeti Tanács hogyan határozza meg Székelyföldet. Olyan kérdéseket tesz fel, amelyek által vizsgálja bizonyos politikai szervezetek viszonyulását a székely zászlóhoz, hogyan segítik ennek a szimbólumnak a terjedését, a mindennapokban ez milyen módon jelenik meg, illetve milyen értelmezési keretekbe helyezik magukat Székelyföld lakosai.
„A jelenség megnyilvánulása – amely alátámasztja a zászló identitásképző erejét, viszont a politikai mobilizációs erejét nem – a román nyelvtudás kapcsán is érzékelhető, amivel a román állammal kapcsolatos marginalizációjukat is magyarázzák. A fiatalok körében is megjelenik a román állam, mint idegen hatalom” – fogalmazott a kolozsvári szociológus.
Továbbá a könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a sportban, mint identitásépítő dimenzióban hogyan jelenik meg a székely zászló, illetve miként kapcsolódik és válik mindennapivá. Egy további fejezet a művészetekre is kitér: a szerző azt vizsgálja, hogyan jelenik meg benne a székely zászló, és ez mit jelent a Székelyföldön tradicionálisan jelenlevő politikai aktivista művészetben.
„Az apró hétköznapi momentumok képesek egy sokkal finomabb és sokkal törékenyebb, illetve intimebb történetet elmesélni arról, hogyan éljük meg az identitásunkat általában, a kötődéseink mennyire ellentmondásosak tudnak lenni.
Engem a székely zászlóban az érdekel, hogy milyen gyorsan és milyen eredményesen popularizálódott, illetve a terepmunka során azt is kutattam, hogy a székely zászlót milyen módokon lehet használni” – összegzett Patakfalvi-Czirják Ágnes.
Nem ritkán egy tőről fakadnak a szociológiai és az összeesküvés-elméleteket elindító alapgondolatok, aztán ez utóbbihoz – egy váratlan fordulat folytán – mégis végletekig elvitt, irracionális elemek szövődnek. Kustán Magyari Attila Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című kötetének s
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!