Betonkerítés és szögesdrót a menekültközpont új épületszárnya körül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel négyszáz olyan személyt szállásoltak el az év első felében az Arad melletti Újpanádon működő átmeneti menekültközpontban, akik ellen illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást. A migránsszálló „vendégei” közül a legtöbben bangladesiek és nepáliak, a határsértők zöme pedig „illegális kivándorló”, azaz munkavállalási engedéllyel érkezett Romániába, hogy aztán érvényes vízum nélkül valamelyik nyugat-európai államba próbáljon eljutni. A jelenleg 160 férőhelyes zárt központot 400 férőhelyesre bővítették a közelmúltban.
2024. augusztus 01., 15:202024. augusztus 01., 15:20
A főként ázsiai és kisebb részben afrikai migránsok közül sokan legális úton érkeznek Romániába, de a végső céljuk igazából a schengeni térség valamelyik állama, ahová a jobb életkörülmények reményében próbálnak eljutni. Érvényes okmányok nélkül az embercsempészek által kínált fuvarokat veszik igénybe, és úgy buknak le a román–magyar határon. Idén januártól június 30-ig 393-an kerültek az Aradtól tíz kilométerre északkeletre lévő, az Öthalom (Vladimirescu) községhez tartozó Újpanádon (Horia) működő zárt menekültszállóra, amelynek kapuit nem hagyhatják el, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatják ellenük.
A sajtótájékoztatóra érkező újságírók nem találkoztak a „szállóvendégekkel”, akik nem érintkezhetnek a külvilággal, de mint kiderült, most – a nyári évszakhoz képest – nagyon kevesen, mindössze 33-an vannak a 160 férőhelyes intézményben, azaz csak 21 százalékos a kihasználtság.
A főfelügyelő a statisztikát ismertetve elmondta: az idén eljárás alá vont 393 személy közül 89-en bangladesiek, 75-en nepáliak, 63-an Srí Lanka-i állampolgárok, 55-en származtak Pakisztánból, a többiek pedig főként Afganisztánból, Indiából, Egyiptomból, Etiópiából és Marokkóból érkeztek.
Filimon Pitea rendőr-főfelügyelő ismertette az adatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kérdésünkre Filimon Pitea elmondta: az eljárást a Bukaresti Táblabíróság indítja el és folytatja le – a menekültek legtöbbször videókapcsolaton keresztül értekeznek az ügyésszel, a kirendelt ügyvéddel és tolmáccsal –, az átmeneti menekültközpontban való elhelyezést pedig harminc napra rendelik el, és ha nem zárul le, meghosszabbítható összesen akár hat hónapra. „A legtöbben, közel 130-an tizenegy és harminc nap közötti időt töltöttek nálunk, voltak hatvanan, akiket öt napon belül kiutasítottak az országból, míg egy és hat hónap közötti időszakot kilencvenen töltöttek itt” – mondta a központ vezetője.
Amúgy az elszállásolásnál figyelembe veszik az érintettek nemzetiségét és vallását, hogy ne alakuljanak ki konfliktusok a különböző etnikai vagy felekezeti csoportok között. Ilyenre vagy szökési kísérletre egyébként nem volt példa az elmúlt fél évben – tette hozzá Pitea.
„Migránsjárat” az intézmény udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha a bíróság kiutasítást rendel el, azt a bevándorlási hivatal munkatársai hajtják végre, az érintetteket repülőre ültetik, hogy elutazzanak a származási országukba. A kiutasítással együtt jár az is, hogy az illetőtől megvonják a munkavállalási engedélyét/menedékjogát, továbbá hat hónaptól öt évig terjedően kitilthatják az Európai Unió, az európai gazdasági térség, illetve Svájc területéről. Ezt egyesek úgy próbálják kiváltani, hogy maguk fizetik a kiutasítási, elszállásolási és perköltségek egy részét – magyarázta a rendőr-főfelügyelő.
Az újpanádi menekültközpontot vissza nem térítendő európai uniós támogatásból bővítették a közelmúltban, két új épületszárnyat építettek 240 férőhellyel (így lett összesen 400 fő a befogadóképesség), ezeket idén fogják használatba adni. Elképzelhető – mondta a parancsnok –, hogy ha a hasonló profilú, Bukaresti melletti otopeni-i szálló túlzsúfolt lesz, az aradi fogja tehermentesíteni alkalomadtán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!