Fotó: Nagyváradi polgármesteri hivatal
Idén fog hozzá a nagyváradi önkormányzat az eddigi legnagyobb uniós projektjének a megvalósításához: az új járványkórház és tüdőgyógyászat 130 millió euróból épülne fel.
2022. január 21., 14:252022. január 21., 14:25
Marius Moş, a nagyváradi polgármesteri hivatal nemzetközi finanszírozású projektekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy most készítik elő a közbeszerzési eljárást a tervezésre és kivitelezésre.
Mint mondta, a váradi polgármesteri hivatal által megvalósított nagyszámú európai uniós projekt közül el lesz a legnagyobb, eddig a hőerőmű korszerűsítése került a legtöbbe, 80 millió euróba. A 130 millió eurós kórházépítési projektre az országos újjáépítési terv keretében nyernek uniós finanszírozást.
A terv szerint négy épülettömböt húznának fel – egyik négy-, egyik két-, míg kettő kétemeletes lenne –, de egy 175 férőhelyes parkolót is létrehoznának az egykor a katonaság tulajdonát képező 2,5 hektáros területen.
Fotó: Nagyváradi polgármesteri hivatal
Az új létesítmény a Dr. Gavril Curteanu városi kórház keretében működne, járóbeteg-rendelő és sürgősség is tartozna hozzá, külön részlegen foglalkoznának a TBC-s betegekkel és több műtővel is rendelkezne. Emellett konferenciaterem és tanterem is lenne benne az orvosis egyetemi hallgatók számára.
Az egészségügyi intézményt a legkorszerűbb berendezésekkel és műszerekkel szerelik fel, a kórház fűtését pedig energiatakarékos módon oldják meg zöldenergiák, többek között a Nagyváradon megtalálható termálvíz hasznosításával.
A hírügynökség szerint az új járványkórház és tüdőgyógyászat csak egy a nagyváradi polgármesteri hivatal 15 uniós finanszírozású idei projektje közül, melyek összértéke 345 millió euróra rúg.
Románia legmodernebb kórháza lesz az a járványkórház, melyet a következő években építenének fel Nagyváradon. Az ötletet a koronavírus-járvány szolgáltatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!