HIRDETÉS

Idegesíti a román pártokat az önrendelkezés – a szenátus is megvitatta a székelyföldi autonómiatervezetet

Bíró Blanka 2018. május 23., 16:04

A szenátus döntéshozó kamaraként a jövő héten szavaz az autonómiastatútumról. A szerdai vitán a román pártok képviselői egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok nem támogatják az „idegesítő, alkotmányellenes” kezdeményezést.

A román pártok szenátorai egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok a törvénykezdeményezés ellen fognak voksolni (archív felvétel) Fotó: România Liberă

Valamennyi román parlamenti párt képviselője az önrendelkezés ellen foglalt állást szerdán a szenátus plénumában, a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezet vitáján. A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvényjavaslatként beterjesztett autonómiastatútumról

várhatóan a jövő héten, kedden szavaz a szenátus, döntéshozó kamaraként. A képviselőház, mint ismeretes, korábban már elutasította a kezdeményezést.

HIRDETÉS

Kulcsár-Terza József képviselő felszólalásában megismételte korábbi érveit, miszerint az autonómia nem alkotmányellenes, nem jár határmódosítással. Emlékeztetett, 2007-ben, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett népszavazáson 220 ezer székely mondott igent az önrendelkezésre. Hozzászólása végén a tervezetet benyújtó politikus

románul és magyarul is elmondta: „Székelyföld volt, van és lesz. Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székelyeknek!”

A szerdai szenátusi vitán a román pártok honatyái egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok a törvénykezdeményezés ellen fognak voksolni. Titus Corlăţean szociáldemokrata párti (PSD-s) szenátor felszólalásában úgy fogalmazott, a román politikai osztály már elég érett ahhoz, hogy erről a kérdésről vitázzon és szavazzon, bár a „botrányos” kezdeményezés sérti Románia alkotmányát.

A honatya szerint a román állam álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű, így tiszteletlenségnek érzi, mert különválásra utal, arra, hogy nem akarunk együtt élni.

Kifejtette, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás terén szavatolt kisebbségi jogok tekintetében sok európai ország nem éri el a romániai standardokat. „Keserű szájízzel maradtunk (…) Jogunk van a trianoni jelképek használatára, és bár eddig nem tettem meg, be fogok erről terjeszteni egy törvénytervezetet, hiszen 1920. június 4. számunkra jelentőségteljes dátum” – jegyezte meg a szenátor.

Cristian Chirteş Maros megyei liberális párti szenátor egyenesen idegesítőnek nevezte, hogy 150 romániai település számára párhuzamos kormányzást irányoz elő az autonómiastatútum. Ion Hadârcă, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátora azt fejtegette, hogy

a gagauzok asszimilálódtak, oroszul beszélnek, szerinte rossz példa a népcsoport önrendelkezését emlegetni.

Ezt folytatta Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa, aki szerint a gagauz minta alapján a magyaroknak le kellene mondaniuk meglevő jogaikról, majd felolvasta az alkotmány első cikkelyét. „Sértőnek tartom ezt a kezdeményezést, a többség több tiszteletet érdemel, de addig fogjuk felolvasni az alkotmányt, amíg ezt mindenki megérti” – mondta.

Radu Mihail, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora úgy fogalmazott, a romániai magyaroknak is olyan jogállamra van szükségük, amely biztosítja a szabadságot, és a jólétet, a hozzá nem értésnek és a korrupciónak nincs nemzetisége.

A tervezet mellett egyedül Tánczos Barna RMDSZ szenátor állt ki, aki felszólalásában a nyílt párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „A törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kell törvényt alkotnia, így az autonómiatervezetünk ellen szóló riogatások és félrevezetések messze nem egy európai szemléletet tükröznek részükről.

Azt szeretnénk, ha a törvényhozói hatalom érdemben tárgyalná, és figyelembe venné az autonómiaigényt, a tervezethez konstruktívan járulna hozzá javaslatokkal, hiszen ez európai, jól működő példákra alapszik”

– fogalmazott Tánczos Barna. A székelyföldi szenátor rámutatott: a Gyulafehérvári nyilatkozat is egyértelműen kimondja, hogy a Romániában élő kisebbségek különböző autonómiaformák mentén élhetnek a modern Románia határain belül, azonban erről mindmáig még beszélni sem lehet.

„Szemléletváltásra van szükség, meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb megvalósul a tisztességes párbeszéd, a szemléletváltás,

eljön az idő, amikor Románia parlamentjében olyan személyek ülnek majd, akik képesek megszabadulni a kliséktől, előítéletektől, és elég bátrak ahhoz, hogy megálmodjanak és megvalósítsanak egy kölcsönös tiszteleten alapuló Romániát”

– jelentette ki felszólalásában Tánczos Barna.

Kulcsár-Terza József az ülést követően lapunknak elmondta, zavaró, hogy a szakbizottságokban sem volt érdemi vita, a plénumban is csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, az ülésvezető pedig úgy zárta le a vitát, hogy nem hagyott neki lehetőséget arra, hogy a felvetésekre válaszoljon. „Ennek ellenére az idő engem igazol. Be kell nyújtani a statútumot, beszélni kell róla” – mondta a politikus.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS