Idegesíti a román pártokat az önrendelkezés – a szenátus is megvitatta a székelyföldi autonómiatervezetet

Kulcsár-Terza József képviselő felszólalásában megismételte korábbi érveit, miszerint az autonómia nem alkotmányellenes, nem jár határmódosítással. Emlékeztetett, 2007-ben, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett népszavazáson 220 ezer székely mondott igent az önrendelkezésre. Hozzászólása végén a tervezetet benyújtó politikus

A szerdai szenátusi vitán a román pártok honatyái egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok a törvénykezdeményezés ellen fognak voksolni. Titus Corlăţean szociáldemokrata párti (PSD-s) szenátor felszólalásában úgy fogalmazott, a román politikai osztály már elég érett ahhoz, hogy erről a kérdésről vitázzon és szavazzon, bár a „botrányos” kezdeményezés sérti Románia alkotmányát.

Kifejtette, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás terén szavatolt kisebbségi jogok tekintetében sok európai ország nem éri el a romániai standardokat. „Keserű szájízzel maradtunk (…) Jogunk van a trianoni jelképek használatára, és bár eddig nem tettem meg, be fogok erről terjeszteni egy törvénytervezetet, hiszen 1920. június 4. számunkra jelentőségteljes dátum” – jegyezte meg a szenátor.

Cristian Chirteş Maros megyei liberális párti szenátor egyenesen idegesítőnek nevezte, hogy 150 romániai település számára párhuzamos kormányzást irányoz elő az autonómiastatútum. Ion Hadârcă, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátora azt fejtegette, hogy

Ezt folytatta Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa, aki szerint a gagauz minta alapján a magyaroknak le kellene mondaniuk meglevő jogaikról, majd felolvasta az alkotmány első cikkelyét. „Sértőnek tartom ezt a kezdeményezést, a többség több tiszteletet érdemel, de addig fogjuk felolvasni az alkotmányt, amíg ezt mindenki megérti” – mondta.

Radu Mihail, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora úgy fogalmazott, a romániai magyaroknak is olyan jogállamra van szükségük, amely biztosítja a szabadságot, és a jólétet, a hozzá nem értésnek és a korrupciónak nincs nemzetisége.

A tervezet mellett egyedül Tánczos Barna RMDSZ szenátor állt ki, aki felszólalásában a nyílt párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „A törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kell törvényt alkotnia, így az autonómiatervezetünk ellen szóló riogatások és félrevezetések messze nem egy európai szemléletet tükröznek részükről.

– fogalmazott Tánczos Barna. A székelyföldi szenátor rámutatott: a Gyulafehérvári nyilatkozat is egyértelműen kimondja, hogy a Romániában élő kisebbségek különböző autonómiaformák mentén élhetnek a modern Románia határain belül, azonban erről mindmáig még beszélni sem lehet.

„Szemléletváltásra van szükség, meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb megvalósul a tisztességes párbeszéd, a szemléletváltás,

– jelentette ki felszólalásában Tánczos Barna.

Kulcsár-Terza József az ülést követően lapunknak elmondta, zavaró, hogy a szakbizottságokban sem volt érdemi vita, a plénumban is csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, az ülésvezető pedig úgy zárta le a vitát, hogy nem hagyott neki lehetőséget arra, hogy a felvetésekre válaszoljon. „Ennek ellenére az idő engem igazol. Be kell nyújtani a statútumot, beszélni kell róla” – mondta a politikus.

korábban írtuk

Kerülik a szakmai vitát autonómiaügyben – újabb negatív szakbizottsági véleményezés

A szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága is negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.