Húsz éve címertelenül

A bizottság arra hivatkozva, hogy a törvény szerint tilos az ország címeréből részleteket felhasználni, visszautasította a nyárádszeredaiak tervét. Néhány év múlva, 2000-ben újabb címerterv készült, amelyben Erdély szimbólumát tintatartóra cserélték, arra utalva, hogy a nyárádmenti településen ötven éve az elemi oktatás mellett középiskolai oktatás is működik, illetve néhány éve a budapesti Corvinus Egyetemnek kihelyezett kara is van itt. Ezt a megyei bizottság, majd 2003-ban a kolozsvári Körzeti Heraldikai Bizottság is elfogadta. A bukaresti országos bizottság jóváhagyását megelőzően a települést várossá minősítették. Mivel a címerkészítésre vonatkozó jogszabályok különböznek a város és a község esetében, Nyárádszeredának újabb címertervet kellett készíttetnie. Ez alkalommal a kék mező fölé a kisvárost szimbolizáló hármas bástyát terveztek. Az országos bizottságnak ez az elképzelés sem felelt meg: többek között azt kifogásolták, hogy a tintatartó az ügyvédi tevékenység jelképe. Legutóbb Novák József képzőművész, címerkészítő vállalta el a nyárádszeredaiak címerének megtervezését; az új változat még nem készült el.

A címerkészítés Nicolae Iorga történész által összeállított szabályai szerint amennyiben egy helység korábban rendelkezett már címerrel, azt kell használni. Ellenkező esetben a helység hagyományaira, a múlt egy mozzanatára vagy valamelyik neves személyiség alakjára, a települést leginkább jellemző motívumra lehet alapozni. A szabályok azt is leszögezik, hogy a mezőnek vörös, kék, fekete, arany- vagy ezüstszínűnek, a sasnak fekete, az oroszlánnak, a nyolc-, illetve tizenhat sugarú napnak arany-, a holdnak, kígyónak és sárkánynak ezüst-, míg a virágnak fehér vagy piros színűnek kell lennie. A kard éle kötelezően ezüst-, a markolata arany-, a kereszt fehér vagy aranyszínt kaphat. Az eddigi címertervek Novák József szerint sem feleltek meg a szabályoknak: a kalamárist szerinte szerencsésebb könyvre cserélni, amely utalhat a tudományra, illetve a Bibliára is.