Fotó: Pál Árpád
A romániai önkormányzatok egy része egyszerűen nem tartja be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt, nem fizeti a környezetvédelmi illetéket, nem is jelenti a lerakóba került szemétmennyiséget, a kötelezettség így azokat sújtja, akik tisztességesen járnak el. Kovászna megye például országos szinten első a szelektív hulladékgyűjtés terén, ám itt sem sikerült teljesíteni, hogy a szemét 50 százalékát újrahasznosítsák, közben sok más önkormányzat nem jelent vagy nem fizet.
2019. november 18., 19:302019. november 18., 19:30
2019. november 18., 23:102019. november 18., 23:10
Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor a témában kérdést intézett az azóta megbukott Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, és a válasz visszaigazolta a sejtéseket:
A politikus hétfőn sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján ismertette a korábbi miniszterelnök válaszát, és az ebből levont következtetéseket. Kiderült: Romániában mind a 3188 közigazgatási egység köteles jelenteni, hogy mennyi hulladékot gyűjtött a területén, és abból mennyit szelektíven. Ennek ellenére
Sőt 345 közigazgatási egység azt jelentette, hogy teljesítette az 50 százalékos elvárást, tehát nem kell illetéket fizetnie, ez a teljesítmény viszont megkérdőjelezhető. Az országban 49 hulladékkezelő központ működik, ezek is kötelesek jelenteni, ám 13 szintén figyelmen kívül hagyta ezt a kötelezettséget, egyszerűen nem jelentett semmit. Az illetékből 23 millió lej folyt be az államkasszába, ám a háromszékiek szerint azok az önkormányzatok, melyek nem fizettek, mintegy 16 millió lejjel károsították meg az államot.
Fejér László Ödön arra is választ várt a kormánytól, hogy mit tesznek azért, hogy az országban egységesen érvényt szerezzenek a törvénynek, ám ellentmondásos választ kapott.
A kormány szerint a különböző ellenőrző hatóságok összesen 12 millió lejre róttak ki büntetést a törvényszegőkre.
– hívta fel a figyelmet a politikus.
„A háromszéki polgármestereket az háborította fel, hogy nem mindenki tartja be a törvényt” – szögezte le a hétfői sajtótájékoztatón Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója. Mint hangsúlyozta, „frusztráló és nem korrekt, hogy egyesek tisztességesen járnak el, fizetnek, mások pedig nem”. „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni” – húzta alá az igazgató. Ambrus Józsefnek ugyanakkor fenntartásai vannak azzal kapcsolatban is, hogy az országban 345 önkormányzat teljesítette az elvárásokat, és nem kell fizetnie, hiszen Kovászna megye országos szinten élen jár a hulladékgazdálkodásban, mégsem tudják tartani a célszámot.
– vallja Ambrus József.
Mint az eseményen elhangzott, Háromszéken a lécfalvi hulladéklerakó beindítása után a korábbi 1-2 százalékról sikerült 26 százalékra feltornászni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, ám vannak megyék, ahol ez a mutató még mindig 1-2 százalék. Január 1-jétől várhatóan kénytelenek lesznek egy lejjel megemelni a hulladékszállítási díjat, mert kormányrendelettel a jelenlegi tonnánként 30 lejes hulladéklerakási illetéket 80 lejre növelik. Ezt a lerakóba kerülő vegyes szemét után kell befizetni, ezért arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben szelektáljanak, és kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, mondta az igazgató. Ambrus József hangsúlyozta, ahhoz, hogy megyeszinten teljesíteni tudják az 50 százalékos arányt, újabb beruházásokra lesz szükség: olyan rendszerre, amely tovább válogatja a háztartási szemetet, illetve olyanra, amely a lebomló hulladékot szárítja és kezeli. „Frusztráló, hogy míg mi Háromszéken mindent megteszünk, hogy teljesítsük az elvárásokat a hulladékgazdálkodásban, máshol nem tartják be a törvényt” – összegzett Ambrus József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!