Fotó: Pál Árpád
A romániai önkormányzatok egy része egyszerűen nem tartja be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt, nem fizeti a környezetvédelmi illetéket, nem is jelenti a lerakóba került szemétmennyiséget, a kötelezettség így azokat sújtja, akik tisztességesen járnak el. Kovászna megye például országos szinten első a szelektív hulladékgyűjtés terén, ám itt sem sikerült teljesíteni, hogy a szemét 50 százalékát újrahasznosítsák, közben sok más önkormányzat nem jelent vagy nem fizet.
2019. november 18., 19:302019. november 18., 19:30
2019. november 18., 23:102019. november 18., 23:10
Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor a témában kérdést intézett az azóta megbukott Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, és a válasz visszaigazolta a sejtéseket:
A politikus hétfőn sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján ismertette a korábbi miniszterelnök válaszát, és az ebből levont következtetéseket. Kiderült: Romániában mind a 3188 közigazgatási egység köteles jelenteni, hogy mennyi hulladékot gyűjtött a területén, és abból mennyit szelektíven. Ennek ellenére
Sőt 345 közigazgatási egység azt jelentette, hogy teljesítette az 50 százalékos elvárást, tehát nem kell illetéket fizetnie, ez a teljesítmény viszont megkérdőjelezhető. Az országban 49 hulladékkezelő központ működik, ezek is kötelesek jelenteni, ám 13 szintén figyelmen kívül hagyta ezt a kötelezettséget, egyszerűen nem jelentett semmit. Az illetékből 23 millió lej folyt be az államkasszába, ám a háromszékiek szerint azok az önkormányzatok, melyek nem fizettek, mintegy 16 millió lejjel károsították meg az államot.
Fejér László Ödön arra is választ várt a kormánytól, hogy mit tesznek azért, hogy az országban egységesen érvényt szerezzenek a törvénynek, ám ellentmondásos választ kapott.
A kormány szerint a különböző ellenőrző hatóságok összesen 12 millió lejre róttak ki büntetést a törvényszegőkre.
– hívta fel a figyelmet a politikus.
„A háromszéki polgármestereket az háborította fel, hogy nem mindenki tartja be a törvényt” – szögezte le a hétfői sajtótájékoztatón Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója. Mint hangsúlyozta, „frusztráló és nem korrekt, hogy egyesek tisztességesen járnak el, fizetnek, mások pedig nem”. „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni” – húzta alá az igazgató. Ambrus Józsefnek ugyanakkor fenntartásai vannak azzal kapcsolatban is, hogy az országban 345 önkormányzat teljesítette az elvárásokat, és nem kell fizetnie, hiszen Kovászna megye országos szinten élen jár a hulladékgazdálkodásban, mégsem tudják tartani a célszámot.
– vallja Ambrus József.
Mint az eseményen elhangzott, Háromszéken a lécfalvi hulladéklerakó beindítása után a korábbi 1-2 százalékról sikerült 26 százalékra feltornászni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, ám vannak megyék, ahol ez a mutató még mindig 1-2 százalék. Január 1-jétől várhatóan kénytelenek lesznek egy lejjel megemelni a hulladékszállítási díjat, mert kormányrendelettel a jelenlegi tonnánként 30 lejes hulladéklerakási illetéket 80 lejre növelik. Ezt a lerakóba kerülő vegyes szemét után kell befizetni, ezért arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben szelektáljanak, és kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, mondta az igazgató. Ambrus József hangsúlyozta, ahhoz, hogy megyeszinten teljesíteni tudják az 50 százalékos arányt, újabb beruházásokra lesz szükség: olyan rendszerre, amely tovább válogatja a háztartási szemetet, illetve olyanra, amely a lebomló hulladékot szárítja és kezeli. „Frusztráló, hogy míg mi Háromszéken mindent megteszünk, hogy teljesítsük az elvárásokat a hulladékgazdálkodásban, máshol nem tartják be a törvényt” – összegzett Ambrus József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!