Fotó: Pál Árpád
A romániai önkormányzatok egy része egyszerűen nem tartja be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt, nem fizeti a környezetvédelmi illetéket, nem is jelenti a lerakóba került szemétmennyiséget, a kötelezettség így azokat sújtja, akik tisztességesen járnak el. Kovászna megye például országos szinten első a szelektív hulladékgyűjtés terén, ám itt sem sikerült teljesíteni, hogy a szemét 50 százalékát újrahasznosítsák, közben sok más önkormányzat nem jelent vagy nem fizet.
2019. november 18., 19:302019. november 18., 19:30
2019. november 18., 23:102019. november 18., 23:10
Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor a témában kérdést intézett az azóta megbukott Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, és a válasz visszaigazolta a sejtéseket:
A politikus hétfőn sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján ismertette a korábbi miniszterelnök válaszát, és az ebből levont következtetéseket. Kiderült: Romániában mind a 3188 közigazgatási egység köteles jelenteni, hogy mennyi hulladékot gyűjtött a területén, és abból mennyit szelektíven. Ennek ellenére
Sőt 345 közigazgatási egység azt jelentette, hogy teljesítette az 50 százalékos elvárást, tehát nem kell illetéket fizetnie, ez a teljesítmény viszont megkérdőjelezhető. Az országban 49 hulladékkezelő központ működik, ezek is kötelesek jelenteni, ám 13 szintén figyelmen kívül hagyta ezt a kötelezettséget, egyszerűen nem jelentett semmit. Az illetékből 23 millió lej folyt be az államkasszába, ám a háromszékiek szerint azok az önkormányzatok, melyek nem fizettek, mintegy 16 millió lejjel károsították meg az államot.
Fejér László Ödön arra is választ várt a kormánytól, hogy mit tesznek azért, hogy az országban egységesen érvényt szerezzenek a törvénynek, ám ellentmondásos választ kapott.
A kormány szerint a különböző ellenőrző hatóságok összesen 12 millió lejre róttak ki büntetést a törvényszegőkre.
– hívta fel a figyelmet a politikus.
„A háromszéki polgármestereket az háborította fel, hogy nem mindenki tartja be a törvényt” – szögezte le a hétfői sajtótájékoztatón Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója. Mint hangsúlyozta, „frusztráló és nem korrekt, hogy egyesek tisztességesen járnak el, fizetnek, mások pedig nem”. „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni” – húzta alá az igazgató. Ambrus Józsefnek ugyanakkor fenntartásai vannak azzal kapcsolatban is, hogy az országban 345 önkormányzat teljesítette az elvárásokat, és nem kell fizetnie, hiszen Kovászna megye országos szinten élen jár a hulladékgazdálkodásban, mégsem tudják tartani a célszámot.
– vallja Ambrus József.
Mint az eseményen elhangzott, Háromszéken a lécfalvi hulladéklerakó beindítása után a korábbi 1-2 százalékról sikerült 26 százalékra feltornászni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, ám vannak megyék, ahol ez a mutató még mindig 1-2 százalék. Január 1-jétől várhatóan kénytelenek lesznek egy lejjel megemelni a hulladékszállítási díjat, mert kormányrendelettel a jelenlegi tonnánként 30 lejes hulladéklerakási illetéket 80 lejre növelik. Ezt a lerakóba kerülő vegyes szemét után kell befizetni, ezért arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben szelektáljanak, és kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, mondta az igazgató. Ambrus József hangsúlyozta, ahhoz, hogy megyeszinten teljesíteni tudják az 50 százalékos arányt, újabb beruházásokra lesz szükség: olyan rendszerre, amely tovább válogatja a háztartási szemetet, illetve olyanra, amely a lebomló hulladékot szárítja és kezeli. „Frusztráló, hogy míg mi Háromszéken mindent megteszünk, hogy teljesítsük az elvárásokat a hulladékgazdálkodásban, máshol nem tartják be a törvényt” – összegzett Ambrus József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!