
Fotó: Pál Árpád
A romániai önkormányzatok egy része egyszerűen nem tartja be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt, nem fizeti a környezetvédelmi illetéket, nem is jelenti a lerakóba került szemétmennyiséget, a kötelezettség így azokat sújtja, akik tisztességesen járnak el. Kovászna megye például országos szinten első a szelektív hulladékgyűjtés terén, ám itt sem sikerült teljesíteni, hogy a szemét 50 százalékát újrahasznosítsák, közben sok más önkormányzat nem jelent vagy nem fizet.
2019. november 18., 19:302019. november 18., 19:30
2019. november 18., 23:102019. november 18., 23:10
Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor a témában kérdést intézett az azóta megbukott Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, és a válasz visszaigazolta a sejtéseket:
A politikus hétfőn sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján ismertette a korábbi miniszterelnök válaszát, és az ebből levont következtetéseket. Kiderült: Romániában mind a 3188 közigazgatási egység köteles jelenteni, hogy mennyi hulladékot gyűjtött a területén, és abból mennyit szelektíven. Ennek ellenére
Sőt 345 közigazgatási egység azt jelentette, hogy teljesítette az 50 százalékos elvárást, tehát nem kell illetéket fizetnie, ez a teljesítmény viszont megkérdőjelezhető. Az országban 49 hulladékkezelő központ működik, ezek is kötelesek jelenteni, ám 13 szintén figyelmen kívül hagyta ezt a kötelezettséget, egyszerűen nem jelentett semmit. Az illetékből 23 millió lej folyt be az államkasszába, ám a háromszékiek szerint azok az önkormányzatok, melyek nem fizettek, mintegy 16 millió lejjel károsították meg az államot.
Fejér László Ödön arra is választ várt a kormánytól, hogy mit tesznek azért, hogy az országban egységesen érvényt szerezzenek a törvénynek, ám ellentmondásos választ kapott.
A kormány szerint a különböző ellenőrző hatóságok összesen 12 millió lejre róttak ki büntetést a törvényszegőkre.
– hívta fel a figyelmet a politikus.
„A háromszéki polgármestereket az háborította fel, hogy nem mindenki tartja be a törvényt” – szögezte le a hétfői sajtótájékoztatón Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója. Mint hangsúlyozta, „frusztráló és nem korrekt, hogy egyesek tisztességesen járnak el, fizetnek, mások pedig nem”. „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni” – húzta alá az igazgató. Ambrus Józsefnek ugyanakkor fenntartásai vannak azzal kapcsolatban is, hogy az országban 345 önkormányzat teljesítette az elvárásokat, és nem kell fizetnie, hiszen Kovászna megye országos szinten élen jár a hulladékgazdálkodásban, mégsem tudják tartani a célszámot.
– vallja Ambrus József.
Mint az eseményen elhangzott, Háromszéken a lécfalvi hulladéklerakó beindítása után a korábbi 1-2 százalékról sikerült 26 százalékra feltornászni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, ám vannak megyék, ahol ez a mutató még mindig 1-2 százalék. Január 1-jétől várhatóan kénytelenek lesznek egy lejjel megemelni a hulladékszállítási díjat, mert kormányrendelettel a jelenlegi tonnánként 30 lejes hulladéklerakási illetéket 80 lejre növelik. Ezt a lerakóba kerülő vegyes szemét után kell befizetni, ezért arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben szelektáljanak, és kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, mondta az igazgató. Ambrus József hangsúlyozta, ahhoz, hogy megyeszinten teljesíteni tudják az 50 százalékos arányt, újabb beruházásokra lesz szükség: olyan rendszerre, amely tovább válogatja a háztartási szemetet, illetve olyanra, amely a lebomló hulladékot szárítja és kezeli. „Frusztráló, hogy míg mi Háromszéken mindent megteszünk, hogy teljesítsük az elvárásokat a hulladékgazdálkodásban, máshol nem tartják be a törvényt” – összegzett Ambrus József.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
szóljon hozzá!