Hozzá kell szokni az ítéletidőhöz

Amint arról beszámoltunk, az elmúlt héten több száz lakóház megrongálódott a szélviharok következtében, a felhőszakadások nyomán keletkezett áradások miatt pedig több száz hektár mezőgazdasági terület került víz alá.

Szélsőséges jelenségek sorozata

Makkai Gergely, a marosvásárhelyi meteorológiai központ vezetője szerint globális éghajlatváltozás tanúi vagyunk, a természetes folyamatot az üvegházhatást okozó gázok gyorsították fel. A meteorológus szerint a szakemberek sem számítottak arra, hogy a változások ilyen gyorsan bekövetkeznek. „A globális éghajlatváltozásnak vagyunk tanúi és elszenvedői. Ma már gyakorlatilag szélsőséges jelenségek sorozatából áll az időjárás. Semmi jóra nem számíthat az emberiség, ha továbbra is ilyen ütemben csapódik le a globális felmelegedés általános éghajlatra gyakorolt hatása” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Makkai Gergely. Az utóbbi időben egyik végletből a másikba csapnak át meteorológiai jelenségek, a kánikulát hirtelen lehűlés követi, majd hatalmas viharok dúlnak, gyors zivatarok, záporok zúdulnak le. Makkai Gergely elmondta, régen is voltak szélsőséges meteorológiai jelenségek, az idősek is emlékeznek szárazságra, viharokra, árvizekre, ám az a különbség, hogy néhány évtizeddel korábban hosszú ideig volt kiegyensúlyozott időjárás, és ritkábban fordultak elő szélsőséges jelenségek. Mára ez az arány teljesen megfordult, és kis túlzással már csak a szélsőséges jelenségek sorozatából áll az időjárás.

„Semmi jóra nem számíthatunk”

Az éghajlatváltozás egyértelmű oka a Föld légkörének általános felmelegedése, magyarázta a szakember. A meteorológus elmondta, feltételezések szerint ennek természetes oka is van, hiszen a légkör állapota változik, de ehhez az emberi tevékenység is hozzájárult, hiszen az ipari tevékenységből, a közlekedésből üvegházhatást kiváltó gázok kerülnek a légkörbe, amelyek felgyorsítják a folyamatot. „A gyorsan reagáló légkör első válasza a felmelegedésre a vízkörforgás felgyorsulása, gyorsabb a párolgás és a kicsapódás, ezzel magyarázható, hogy rövid idő alatt hatalmas mennyiségű csapadék zúdul le, nem ritka, hogy egy felhőszakadás során a korábban megszokott egy-két havi vízmennyiség esik le. A légkörben a jelenségek mintegy 70 százaléka a vízhez kötődik, nem csoda tehát, hogy érzékelhetően megváltozott az időjárás, szögezte le Makkai Gergely. A szakértő elmondta, a globális felmelegedésről és annak hatásairól korábban is tudtak a meteorológusok, ám őket is meglepte, hogy ezek a jelenségek mennyire gyorsan következtek be. „Félő, hogy a közeljövőben ez az ütem megmarad, ám ha hosszú távon így folytatódik, nem sok jóra számíthat az emberiség” – szögezte le Makkai Gergely. Az időjárás megváltozott jellegéből adódik, hogy a meteorológusok hosszú távú előrejelzései gyakran felborulnak, a korszerű technika, a műholdak segítségével azonban körülbelül tíz perccel korábban meg tudják mondani, melyik körzetben lesz vihar, és mennyi ideig tart. A meteorológusok egyre gyakrabban adnak ki figyelmeztetéseket, előrejelzéseket, a katasztrófaelhárító szakembereket értesítik, hogy védeni tudják a lakosságot és javait, mondta el Makkai Gergely.

Banea Ibolya, a szatmárnémeti meteorológiai állomás munkatársa szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy az emberek elvárásai változtak meg az időjárással kapcsolatosan, emiatt került szóba a globális felmelegedés. A szakértő szerint időjárási ciklusok váltogatják egymást, és jelentős változást nem észlelt az időjárásban 30 éves pályafutása során. Mint kifejtette, korábban is mértek szélsőségesen magas, illetve alacsony hőmérsékleti értékeket, volt például olyan nyár a huszadik század során, amikor egyáltalán nem lehetett rövid ujjú ruhában járni, annyira hűvös volt. Volt olyan év is, amikor a nyári hónapokban olyan szárazság volt, hogy az erdőben kipusztultak a facsemeték, ugyanakkor felhőszakadások okozta árvizekre is volt példa a megelőző években. „Nem beszélhetünk klímaváltozásról, inkább arról van szó, hogy ezekre a jelenségekre másképp reagálunk, mint korábban” – mondta a meteorológus.