
2012. október 15., 07:322012. október 15., 07:32
„Amennyiben beleegyezünk, ez a projekt leállásához vezetne, holott mi májusban megkaptuk a támogatási jóváhagyást a kilenc tömbház hőszigetelésére. Véleményem szerint a minisztérium nem semmisíthet meg egy olyan projektet, amelyre mi pénzt nyertünk” – nyilatkozta az elöljáró. Hozzátette, a tömbházak lakói már összegyűjtötték az önrészt, az önkormányzat része is biztosított, és a műszaki terv is elkészült. Csupán a kormánytámogatás hiányzik. Falcă kifejtette, az ügyet napirendre tűzi a helyi tanács, és átiratban kéri majd a minisztériumot, hogy tegyen eleget vállalásának, ugyanis az önkormányzat és a lakosok nem hajlandók lemondani a projektről.
Emlékeztetett, hogy a kormány már több projekt esetében megvonta a támogatását, a körgyűrűre tervezett két aluljáróra, az útjavítási munkálatokra, valamint egy csatorna kotrási munkálataira sem hajlandó pénzt biztosítani. De a tervezett uszoda támogatását is megvonta, holott már a kivitelező is megvolt, és a helyi költségvetésben el volt különítve az önkormányzat önrésze.
Szatmárnémetiben sem tudnak licitet kiírni a hőszigetelési munkálatokra, mivel Bukarestből mindeddig nem érkezett meg a jóváhagyás. Idén 15 lakótársulás nyújtott be támogatási kérelmet tömbház-hőszigetelésre, tudtuk meg az önkormányzat energetikai osztályán. Ennek ellenére optimistán nyilatkoztak, mint elmondták, úgy tudják, hamarosan európai uniós források is megpályázhatóak lesznek, így remélhetőleg lesz pénz a hőszigetelési programra. A polgármesteri hivatal munkatársai úgy tudják, az EU-s finanszírozású program keretében az önrész megállapításánál az érintett tömbházakban lakók jövedelmét veszik majd alapul, ellentétben az eddig érvényben levő rendszer előírásaival, ahol az összeg 50 százalékát biztosította a kormány, 30 százalékot az önkormányzat, 20 százalékot pedig a lakótársulások.
Akadozik a hőszigetelési program a Székelyföldön is, Csíkszeredában az 50 százalékos állami hozzájárulás hiányában idén nem is kezdődhettek el a munkálatok. A kormányprogram népszerű a hargitai megyeszékhelyen, 2011-ben 26 tömbház, illetve lépcsőház külső szigetelését sikerült megoldani, akkor a kormány 5 millió lejt biztosított Csíkszereda számára, ehhez a város 3 milliót, a lakosság pedig 2 milliót tett hozzá.
További 11 tömbház, illetve lépcsőház lakói tavaly finanszírozás hiányában lemaradtak a kivitelezésről, ők lettek volna az elsők között, ha idén folytatódott volna a program. Az idei kiírásra jelentkezőkkel együtt már összesen 38 tömbház, és lépcsőház esetében kezdődhetett volna meg a munka ebben az esztendőben, ha nem marad el a kormánytámogatás. A polgármesteri hivatal az érintett lakástulajdonosi egyesületeknek – amelyek az önrész egy részét is összegyűjtötték – azt javasolta, hogy várjanak, akkor is, ha idén mégsem kezdődne el a hőszigetelés. A munkálatok elvégzésének sorrendje változatlan marad.
Időközben megjelent a 2013-as évre szóló kiírás is, és ismét igényelhetik a hőszigetelési munkálatok támogatását a lakástulajdonosi egyesületek. Máig a jelentkezőknek be kell mutatniuk, hogy rendelkeznek a 2009/18-as sürgősségi kormányrendeletben előírt 20 százalékos önrész felével. A hőszigetelési program népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy idén legalább tíz olyan lakótársulás jelezte részvételi szándékát, amely rendelkezik az önrész 50 százalékával.
Székelyudvarhelyen is nagy az igény a tömbház-hőszigetési támogatásra, azonban a város idén nem kapott pénzt a minisztériumtól a projektre, így a leadott pályázatok holtvágányon vannak, tudtuk meg Tikosi Lászlótól, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatójától. Igénylések viszont naponta érkeznek a városházára. A polgármesteri hivatalban a 2011-ben sikeresen befejezett munkálatok óta 60 lépcsőház kérését regisztrálták, amelyből tizenöt közjegyző előtt is aláírt, önrészt vállaló pályázat. „Több olyan lakótársulat is van, amely nagyon ügyesen gazdálkodik. Sokan annyira tudtak spórolni, hogy 30, sőt 40 százalékos önrészt is tudnának vállalni” – nyilatkozta Tikosi. A kéréseket továbbra is fogadja a polgármesteri hivatal, és az osztályvezető azt reméli, hogy a sikeresen pályázók minél előbb megkapják a beígért támogatást.
Bár idén is szigeteltek tömbházakat Udvarhelyen, ez magánúton történt. Néhány lakótársulat ugyanis nem tudta megvárni, amíg támogatást kap, és a nyáron önerőből végeztette el a munkálatokat.
Sepsiszentgyörgyön a kormány és a lakók több mint 2,5 millió lejjel tartoznak a már elvégzett hőszigetelési munkálatokért. Antal Árpád polgármester elmondta, a hőszigetelési program résztvevői közül csak az önkormányzat törlesztette a ráeső részt, a kormány és a lakók nem fizetnek, így a kivitelezők nem kapták meg a pénzt az elvégzett munkáért. Az államnak 1,7 millió lej elmaradása van, a lakók pedig 800 ezer lejjel tartoznak, még a 2008-ban befejezett munkálatokat sem fizették ki teljesen. A lakóknak a 20 százalékos önrészt két év alatt havi részletekben kell kifizetniük, ám nem teszik. Ez a 20 százalék lenne az építő nyeresége, amihez nehezen jut hozzá.
Antal Árpád kifejtette, a jövőben is folytatják a hőszigetelést, de szigorúbb feltételekkel. Ezentúl csak azok a tulajdonosi társulások vehetnek részt a programban, melyek előre felmutatják a szükséges összeg legalább 30 százalékát. Sepsiszentgyörgyön sikertörténetnek bizonyult a hőszigetelés, öt évvel ezelőtt az országban elsőként korszerűsítettek egy teljes negyedrészt, azután rengeteg lakótársulás elkészíttette az elődokumentációt, és kérték, hogy részt vehessenek a programban.
Ezeket a kéréséket újratárgyalják, mert előfordult, hogy a város elkészítette a fejlesztési minisztérium által kért drága terveket, majd utólag kiderült, a lakók visszalépnek: közben már önerőből szigeteltek, vagy rájöttek, hogy nem lesz pénzük az önrészre. A program azért is népszerű, mert ahol hőszigeteltek, 20 százalékkal csökkentek a fenntartási költségek, és a több mint 30 éves házak megfiatalodtak.
Költségvetési okok miatt Marosvásárhelyen is a tervezettnél lényegesen kevesebb tömbházat sikerült szigetelni idén. A pénzforrások „feldúsítása” érdekében az önkormányzat 51 ingatlan esetében uniós pályázatot készít. „Reméljük, hogy sikerül pénzt szerezni, és jövő tavasszal-nyáron nekiállni ennek a több mint félszáz tömbháznak” – nyilatkozta lapunknak Peti András helyi tanácsos.
Az RMDSZ helyettes frakcióvezetője azt is elmondta, hogy a jövőben a lakókra eső önrész a tömbházban élők átlagjövedelme függvényében alakul. Megjegyzésünkre, hogy nagyon sok vásárhelyi arra panaszkodik, hogy az állam és az önkormányzat által támogatott szigetelés hozzávetőlegesen ugyanannyiban kerül, mint az egyénileg, maszek alapon végzett munka, Peti kifejtette: a két módszert nem szabad összehasonlítani.
Mint rámutatott, egy számlaképes cég szabványmunkát végez, nem spórolja ki az anyagot, és garanciát vállal, míg a feketén vagy félig legálisan dolgozók, ahogy felvették a pénzüket, eltűnnek, és utólag semmiféle felelőséget nem vállalnak. „Ha a kövesdombi, Billa fölötti tömbházat egy maszek szigetelte volna, nem hiszem, hogy a városháza kifizette volna az épület újraszigetelését” – emlékeztetett a tanácsos arra a tűzesetre, amikor a földszinten kigyulladt lángok a tömbház hőszigetelését is megsemmisítették.
Jelen állás szerint a kolozsvári tömbházak mintegy egyötödénél fejezték be a hőszigetelési munkálatokat, eddig összesen 107 tömbházat, 4844 lakrészt korszerűsítettek a városháza legutóbb összesített adatai szerint. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból kiderül: 2008 óta összesen 588 lakótársulás jelentette be ez irányú igényét a városházán, ez azt jelenti, hogy hőszigetelési munkálatok összesen 25.590 lakrészt érintenek. Idénre a fejlesztési minisztérium mintegy 2,8 millió lejt különített el a kincses város számára, ezt az összeget azonban kizárólag a 2010-ben elkezdett munkálatok befejezésére költhetik.
A közlemény szerint ennek oka, hogy egyelőre nem született meg a miniszteri rendelet, amely a programba 2010 óta bevett tömbházak finanszírozását lehetővé teszi. Azok a lakótársulások, melyek a lehető leggyorsabban szeretnék korszerűsíteni ingatlanjaikat, egy 2010-es kormányrendelet értelmében kormányzati garanciával hitelt vehetnek fel a munkálatok 90 százalékát fedező összeg erejéig.
A tehetősebb lakóközösségek saját költségükön hőszigetelhetik lakásaikat, őket az önkormányzat hét évig mentesíti az ingatlanadó kifizetése alól. A helyi tanács úgy próbálta elejét venni annak, hogy kormányzati források hiányában leálljon a program, hogy elkülönített egy öszszeget a célra, amelyből a munkálatok 30 százalékát tudja finanszírozni.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.