
Fotó: Művelődés.net
A temesvári Várbástya Egyesület a magyar állam támogatásával csütörtökön megvásárolta a város szívében álló Magyar Házat.
2022. február 24., 16:362022. február 24., 16:36
2022. február 24., 17:452022. február 24., 17:45
Ezt tíz évvel a trianoni döntés után a város magyarsága épített kulturális egyesületei, politikai képviselete számára.
Az MTI a Temesvári Rádióra hivatkozva arról számolt be, hogy az adásvételi szerződést csütörtökön írták alá az épület jelenlegi tulajdonosa, a Timpress Rt. és a Várbástya Egyesület képviselői. Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke a hírügynökségnek elmondta:
A Magyarország tiszteletbeli temesvári konzuli tisztségét is betöltő közösségi vezető szerint az épület visszaszerzése az egész erdélyi magyarság számára azt üzeni, hogy hinni és küzdeni kell, és az álmok megvalósulnak.
A kialkudott vételár és az átíratási költségek 2,3 millió eurót tesznek ki, a fennmaradó összeget az épület részleges felújítására szánják. Az egyesületi vezető hozzátette: azt tervezik, hogy az épületben a temesvári magyar egyesületeknek, a magyar politikai képviseletnek biztosítanak helyet, egy digitális nyomdát szerelnek fel, és az épülettel szomszédos üzlethelyiségekben – amelyeket a Magyar Házzal együtt vásároltak meg – magyar üzletet nyitnak.
Azt is megjegyezte, hogy az épület fenntarthatósága érdekében nagy valószínűséggel egyes termeket továbbra is gazdasági társaságoknak adnak bérbe üzleti alapon. Tamás Péter hozzátette: a szerződést három évi alkudozás és egyezkedés végén sikerült aláírni.
Az épületet az erre a célra alapított Magyar Ház Részvénytársaság tulajdonaként telekkönyveztették. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette az épületbe, de csak 1967-ben államosította az épületet, amikor a belső udvarra új épületszárnyat emeltek. Az épületet az 1990-es évek elején a Renasterea Bănățeană megyei napilap kiadója, a Timpress Rt. szerezte meg.
Előbb az államosítást rögzítő 1967-es telekkönyvi bejegyzést próbálták töröltetni, majd amikor a bíróság elutasította az érdekeltségüket, az egykori téglajegyeket őrző temesvári magyarok leszármazottai újraalakították a Magyar Ház Rt-t, és az alapítói okiratba beleírták, hogy a régi jogutódjának tekintik a céget. Az újraalakult Magyar Ház Rt. jogi küzdelme sem bizonyult azonban sikeresnek.
A Magyar Házat 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel juttatta vissza a magyar közösségnek a román kormány, de az épület akkor már a többségében magántőkével működő Timpress Rt. tulajdonában volt, ezért a cég bírósági úton töröltette az épületet a visszaadandó ingatlanok listájáról.
A Timpress többször is sikertelenül próbálta kilakoltatni az épületből az ott maradt utolsó magyar intézményeket.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!